Bevándorlás, migránskártya és Soros György – nem egy olyan európai választási téma akad, amelyből belpolitikai kérdést csinált az utóbbi hetekben a Fidesz. De ha például a babaváró támogatás elleni "brüsszeli támadásokat" nézzük, azt sem nehéz észrevenni, milyen sokszínű a paletta, ha a hazai kampánytémákat nézzük. Azt már korábban megírtuk, hogy a Fidesz hét pontjának nem túl sok a realitása, de ha messzebbre nézünk, akkor is kiderül, hogy a belpolitikai témákon kívül nem ártana foglalkozni néhány valódi európai kérdéssel sem. Igaz persze, hogy az EU-tagállamok lakosait valóban foglalkoztatja a bevándorlás – csak nem feltétlenül úgy, ahogy azt Orbán Viktor gondolja.

Az Európai Parlamentnek készített felmérésben a Kantar Public közvélemény-kutató 27 ezer embert kérdezett meg arról, mi a véleményük az Európai Unióról, és azon belül is a legfontosabb ügyekről. A válaszok alapján az már előre borítékolható, hogy – az eddigihez képest – rekordmagas lesz a részvétel a jövő héten kezdődő voksoláson. Tizenkét éve ugyanis most először többségbe kerültek azok, akik úgy érzik, számít a szavazatuk Európa jövője szempontjából, ők nagyobb eséllyel el is mennek szavazni.

Európai Parlament Sajtószolgálata

Ez azonban azt is jelenti, hogy a tradicionális pártok kezdhetnek aggódni, hiszen az új szavazók új pártokat is hoznak magukkal. A 24 év alatti válaszadók 63 százaléka például úgy gondolja, hogy „az új politikai mozgalmak hatékonyabban tudnak megoldást találni a problémákra”. A teljes lakosság 38 százaléka pedig egyáltalán nem találja veszélyesnek a demokráciára, ha EU-szkeptikus vagy szélsőséges politikusok is indulnak a választásokon.

A felfokozott érdeklődést jelzi az is, hogy míg 2018-ben csak az uniós polgárok 41 százaléka tudta, hogy egyáltalán mikor lesz a voksolás, ma már azért ennél többen, egészen pontosan a megkérdezettek fele volt azzal tisztában, hogy a jövő héten kell az urnákhoz vonulni.

Úgyis felbomlik az egész

A növekvő EU-pártiság mellett egy másik felmérés egy sokkal ijesztőbb jelenségre is felhívta a figyelmet: az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (European Council on Foreign Relations) nevű londoni elemzőintézet szerint az európaiak több mint fele úgy gondolja, hogy egy generáción belül összeomlik az egész Európai Unió.

Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Szlovákiában, Romániában, Görögországban, Csehországban és Lengyelországban a válaszadók többsége „reális lehetőségnek” tartotta, hogy a következő 10-20 évben felbomlik az EU.

Ebből a szempontból a legpesszimistább nemzet a szlovák, ahol az emberek 66 százaléka válaszolt igennel a fenti kérdésre, a franciák pedig 58 százalékkal kerültek a második helyre – talán nem véletlen, hogy Marine Le Pen radikális pártját a közvélemény-kutatások szerint többen támogatják, mint Emmanuel Marcon államfő liberális, Európa-párti tömörülését. Nálunk az emberek 53 százaléka vetíti előre az integráció végét.

Ha még mindez nem lenne elég, a franciák és a lengyelek harmada azt sem zárta ki, hogy újabb háború tör ki. Ez főleg azokra igaz, akik tartózkodnak a jövő heti voksolástól, vagy szélsőségesekre akarnak szavazni.

Migráció vagy klímaváltozás?

De pontosan melyek azok az ügyek, amelyek az uniós választópolgárokat érdeklik, és hogyan használják ezt ki a különböző országok a kampányokban? A kutatásban azt mérték, hogy mi foglalkoztatja leginkább az uniós tagállamok lakosságát, mi pedig most infografikán mutatjuk be a legfontosabb eredményeket:

Ha a teljes képet nézzük, akkor sok meglepetés nem érhet minket. Az unió egészét tekintve ezt a sorrendet állították fel a közvélemény-kutatók:

1. Bevándorlás
2. Terrorizmus
3. Gazdasági helyzet
4. Pénzügyek
5. Munkanélküliség.

Az, hogy a különböző tagállamokban hogyan alakult a lista, már érdekesebb képet ad a régiós különbségekről, és ezzel együtt arról is, hogy a pártok mire használják fel az EP-választást. Azon nincs is mit csodálkozni, hogy Magyarországon a bevándorlás az emberek 55 százalékát foglalkoztatja, a fontossági sorrendben pedig szorosan követi a terrorizmus. A harmadik helyre hazánkban a gazdaság, a negyedikre pedig a pénzügyek kerültek, viszont érdekes, hogy a magyarokat nem annyira a munkanélküliség, sokkal inkább a bűnözés foglalkoztatja, ami a Fidesz prioritásain túl azzal is magyarázható, hogy nálunk jóval alacsonyabb az állástalanok aránya, mint egyes dél-európai országokban.

A környékbeli országokban sincs ez nagyon másképp, bár érdemes megfigyelni, hogy melyek azok a témák, amelyek kilógnak a többi közül. Ilyen például a klímaváltozás, amely főleg az északi államokat, azon belül is a svédeket érdekli kiemelkedően, vagy az Európai Unió befolyása a világban – ez Németországban szembetűnő.

Az áremelkedés és az infláció a tagállamok többségében nem került be az első öt probléma közé: a válaszok alapján igazán csak Romániában, Írországban, Litvániában és Lengyelországban aggódnak miatta. Érdemes ezen kívül megnézni a kilépésre készülő Nagy-Britanniát, ahol a Brexit-előkészületek ellenére megtartják az európai parlamenti választásokat. Náluk ugyanis a bevándorlás, a terrorizmus és a gazdaság problémáját említők mellett sok választónak fogalma sem volt arról, hogy mik az igazán fontos ügyek az európai parlamenti választásokon.

AFP / Bernd von Jutrczenka

Na de mi a válasz?

A leglényegesebb kérdés mégis talán az, hogy a felvetett kérdésekre hogyan fog reagálni a következő Európai Parlament, vagy éppen az Európai Bizottság új elnöke. Ezt előre persze nem lehet tudni, hiszen nagyon sok függ attól, milyen lesz a következő EP összetétele, viszont a csúcsjelöltek szerda esti vitája megmutatta: úgy tűnik, a politikusok is komolyan veszik az emberek aggodalmait. Nem véletlenül kezdték a beszélgetést a migrációval, amelyet egyébként – Orbán Viktor elképzeléseivel ellentétben – a legtöbb jelölt hasonlóképpen oldana meg: szigorúbb határőrizettel, viszont a szolidaritásra alapulva.

Ha viszont a klímaváltozást nézzük, már árnyaltabb a kép. Manfred Webernek például többször is a szemére vetették, hogy igazából csak beszél a környezetvédelemről, tenni nem akar érte, pedig éppen az Európai Néppárt csúcsjelöltje volt az, aki hosszú hónapok hezitálása után megerősítette: támogatja, hogy 2050-re nullára csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást az Európai Unióban. Sőt, ahogy Frans Timmermans, a szociáldemokraták jelöltje fogalmazott: "Tudják, mi fog igazán fájni a klímaváltozással kapcsolatban? Ha nem teszünk ellene semmit".

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.