szerző:
Tetszett a cikk?

Mi van akkor, amikor az alkotmányosságnak vége van? Ez a filozófus új könyvének egy fő kérdése. A kötetbemutatón Kis János mellett Enyedi Zsolt és Krekó Péter arról is vitatkozott, hogy Orbán Viktor Magyarországa autokrácia vagy hibrid rezsim. Az viszont biztos, válságban élünk.

A CEU-n mutatták be Kis János (filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke, a CEU professzora) az Alkotmányos demokrácia – Régebbi és újabb közelítések című művét. A könyvről a szerző Enyedi Zsolttal (a CEU rektorhelyettese) és Krekó Péterrel (a Political Capital kutatási igazgatója) beszélgetett.

Kis János nemrég a hvg.hu oldalán is ismertette könyve előszavát. Ebben többek között azt írja, hogy:

a liberális demokrácia válságban van. Ellenfelei szerint nem is válság ez, hanem a vég kezdete. Az illiberális jobb- és baloldalon egyaránt divattá vált a liberális demokrácia gigantikus bukásáról beszélni: még növeszti körmét és haját, de már politikai és erkölcsi hulla.

Bevezetésként saját könyvéról Kis a CEU-n azt mondta, az első részét a rendszerváltás aranykorának vége felé írta, még a ’90-es évek közepén. A parlamentáris demokrácia ugyanis létrehozott olyan intézményeket, amiknek nem volt hagyománya Magyarországon, az Alkotmánybíróság és annak működése komoly kritikákat vetett fel például – nem az állampolgárok választott képviselőiből állnak tagjai, el vannak szigetelve a politikai versenytől, de törvényeket semmisíthetnek meg. Az Alkotmánybíróság idegen test a demokráciában – így szólt a kritika a rendszerváltás után, foglalta össze Kis, aki nem osztotta ezt egyébként, ugyanakkor volt vitája a testülettel.

Krekó Péter, Kis János, Enyedi Zsolt
©

De akkor is és most is az a véleménye, hogy a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legértékesebb művét alkotta meg. A könyv első részében tehát Kis végiggondolja, mi az Ab szerepe és miért nem demokráciaidegen ez az intézmény.

Azóta sokkal súlyosabb problémák vannak a magyarországi alkotmánybíráskodással.

A kötet második része négy tanulmányból áll, 2000 után születtek, arról értekezik ezekben a szerző, hogy mi a népszuverenitás, mi a demokrácia, de ír a szociális népszavazásról is. Van egy tanulmány arról is, mi van akkor, amikor az alkotmányosságnak vége van. Megpróbálja leírni a rezsimet, meghúzni azt a határt, ahol demokrácia és autokrácia húzódik.

Kis János Kőszeg Ferencnek dedikál
©

A rövid ismertetés után Krekó azt mondta, azért tudja ajánlani ezt a könyvet, mert párhuzamot lehet vonni a ’90-es évek problémái és alkotmányos aggályai, illetve a jelen között.

Kis János képes arra, hogy az absztrakt filozófiai kérdéseket is érthetően fogalmazza meg.

Nagyon fontos gondolat, hogy Kis nem tartja kettéválaszthatónak a liberális és a demokratikus fogalmakat, nincs nem liberális demokrácia és liberális nem demokrácia sem létezik. Krekó korábban közös tanulmányt írt Enyedivel a Journal of Democracy tudományos folyóiratba, erről azzal a címmel számoltam be nagyjából egy éve, hogy

Ez már nem demokrácia, de Orbánnak kellenek a választások.

A bemutatón ez a tanulmány is szóba került. Krekó azt mondta, enyhe vita feszül a szerzőpáros és Kis között itt (mármint a tanulmány és Kis megállapítása között), ez a vita pedig a hibrid rezsim jelensége körül csúcsosodik ki. Kis János ugyanis úgy látja, egyértelműen autokrácia az, amiben élünk, míg Krekó elfogadhatónak tartja a hibrid rezsimet. A Political Capital vezetője szerint Magyarország még nem tart, ahol Oroszország vagy Törökország, egy szürke zónában vagyunk épp.

A szürke egy idő után azonban átcsaphat feketébe.

Krekó feltett két kérdést is Kisnek:

  • A mainstream válságából Európában miért nem a populisták profitáltak, miért a zöldek és a liberálisok, lásd: az EP-választás eredménye?
  • Miért Magyarországon alakult ki hibrid rezsim?

Kis válaszában arról beszélt, hogy létezik egy súlyos problémahalmaz, amivel a liberális demokráciák nem tudtak megküzdeni. Néhányra van megoldás, megoldási javaslat (globalizáció, klímaváltozás), de sok olyan kihívás van, amire még válaszkezdeményezés sincs.

Például az információs forradalomra, ami szétveri a demokratikus nyilvánosságot.

Ő tehát úgy látja, válságban élünk, ami aláássa a liberális demokráciát. Nem tudja, az EP-választás eredménye egy hullám, ami után újabb válság jön, vagy a kiút első jele. Elkerülhetetlen, hogy szembenézzünk az évtizedek alatt felhalmozott problémákkal.

Miért Magyarország? Kódolva volt ez a rendszerváltásba? Erre Kis úgy válaszolt, a kérdés nehéz, messzire vezetnek vissza a probléma gyökerei. Nem legyőzni kell a másikat, hanem megsemmisíteni – ez volt az uralkodó felfogás a világháború után és onnantól sokáig. Összeomlások és diktatúrák jellemezték Magyarországot.

A rendszerváltás után nem a demokrácia, hanem a százéves háború időszaka kerekedett felül, aminek a Fidesz és Orbán Viktor lett a haszonélvezője – mondta Kis.

Enyedi Zsolt arról beszélt, a kötetet leginkább a kifejtés és a fejtegetés szavak jellemzik. Ez is a fő problémája, sok fogalmat terel egybe Kis, ezek pedig – az lehet az olvasó érzése – mintha ugyanazt jelentenék. A CEU rektorhelyettese vitába szállt a szerzővel, szerinte létezhet olyan, hogy illiberális demokrácia, ugyanis több fajtája lehet a demokráciáknak.

Kis János, Kenedi János, Radnóti Sándor
©

Enyedi szerint Magyarországon minden okunk megvan a kétségbeesésre, de ha a világ más részeire tekintünk, ott olyan változások mentek végbe, amire húsz évvel ezelőtt nem is gondoltunk.

A rektorhelyettes kritikájára Kis azt mondta, fogalmai együtt járnak ugyan, de nem azonosak, koherencia van azon jelenségek között, amiket könyvében tárgyal. A filozófus pontosított, elméleti síkon létezhet illiberális demokrácia, de

a demokrácia értékei olyan értékek, amiket ha jól értelmezünk, automatikusan kizáródik az illiberális demokrácia.

*

Április legvégén pedig ismertettem Kis a Politikatudományi Szemlébe írt tanulmányát is. Ebben Kis például leírja, hogy már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet. Magyarország akkor is autokrácia, ha sebezhető.

Kis János: Jön az autokrácia teljes kiépítése

Kis János filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke, a CEU professzora a legfrissebb Politikatudományi Szemlébe írt tanulmányt „Demokráciából autokráciába - A rendszertipológia és az átmenet dinamikája" címmel. Azt állítja, már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet.

*

Kis János: Alkotmányos demokrácia – Régebbi és újabb közelítések
Kalligram kiadó, 576 oldal, 2019

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Egy egri és egy debreceni vízilabdázó is koronavírusos

Egy egri és egy debreceni vízilabdázó is koronavírusos

Szabadon engedik a bebörtönzött fehérorosz tüntetőket

Szabadon engedik a bebörtönzött fehérorosz tüntetőket

Gyurcsány állítólag megígérte: nem lesz többé kormányfő

Gyurcsány állítólag megígérte: nem lesz többé kormányfő