szerző:
Tóth Richárd

Mi van akkor, amikor az alkotmányosságnak vége van? Ez a filozófus új könyvének egy fő kérdése. A kötetbemutatón Kis János mellett Enyedi Zsolt és Krekó Péter arról is vitatkozott, hogy Orbán Viktor Magyarországa autokrácia vagy hibrid rezsim. Az viszont biztos, válságban élünk.

A CEU-n mutatták be Kis János (filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke, a CEU professzora) az Alkotmányos demokrácia – Régebbi és újabb közelítések című művét. A könyvről a szerző Enyedi Zsolttal (a CEU rektorhelyettese) és Krekó Péterrel (a Political Capital kutatási igazgatója) beszélgetett.

Kis János nemrég a hvg.hu oldalán is ismertette könyve előszavát. Ebben többek között azt írja, hogy:

a liberális demokrácia válságban van. Ellenfelei szerint nem is válság ez, hanem a vég kezdete. Az illiberális jobb- és baloldalon egyaránt divattá vált a liberális demokrácia gigantikus bukásáról beszélni: még növeszti körmét és haját, de már politikai és erkölcsi hulla.

Bevezetésként saját könyvéról Kis a CEU-n azt mondta, az első részét a rendszerváltás aranykorának vége felé írta, még a ’90-es évek közepén. A parlamentáris demokrácia ugyanis létrehozott olyan intézményeket, amiknek nem volt hagyománya Magyarországon, az Alkotmánybíróság és annak működése komoly kritikákat vetett fel például – nem az állampolgárok választott képviselőiből állnak tagjai, el vannak szigetelve a politikai versenytől, de törvényeket semmisíthetnek meg. Az Alkotmánybíróság idegen test a demokráciában – így szólt a kritika a rendszerváltás után, foglalta össze Kis, aki nem osztotta ezt egyébként, ugyanakkor volt vitája a testülettel.

Krekó Péter, Kis János, Enyedi Zsolt
©

De akkor is és most is az a véleménye, hogy a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legértékesebb művét alkotta meg. A könyv első részében tehát Kis végiggondolja, mi az Ab szerepe és miért nem demokráciaidegen ez az intézmény.

Azóta sokkal súlyosabb problémák vannak a magyarországi alkotmánybíráskodással.

A kötet második része négy tanulmányból áll, 2000 után születtek, arról értekezik ezekben a szerző, hogy mi a népszuverenitás, mi a demokrácia, de ír a szociális népszavazásról is. Van egy tanulmány arról is, mi van akkor, amikor az alkotmányosságnak vége van. Megpróbálja leírni a rezsimet, meghúzni azt a határt, ahol demokrácia és autokrácia húzódik.

Kis János Kőszeg Ferencnek dedikál
©

A rövid ismertetés után Krekó azt mondta, azért tudja ajánlani ezt a könyvet, mert párhuzamot lehet vonni a ’90-es évek problémái és alkotmányos aggályai, illetve a jelen között.

Kis János képes arra, hogy az absztrakt filozófiai kérdéseket is érthetően fogalmazza meg.

Nagyon fontos gondolat, hogy Kis nem tartja kettéválaszthatónak a liberális és a demokratikus fogalmakat, nincs nem liberális demokrácia és liberális nem demokrácia sem létezik. Krekó korábban közös tanulmányt írt Enyedivel a Journal of Democracy tudományos folyóiratba, erről azzal a címmel számoltam be nagyjából egy éve, hogy

Ez már nem demokrácia, de Orbánnak kellenek a választások.

A bemutatón ez a tanulmány is szóba került. Krekó azt mondta, enyhe vita feszül a szerzőpáros és Kis között itt (mármint a tanulmány és Kis megállapítása között), ez a vita pedig a hibrid rezsim jelensége körül csúcsosodik ki. Kis János ugyanis úgy látja, egyértelműen autokrácia az, amiben élünk, míg Krekó elfogadhatónak tartja a hibrid rezsimet. A Political Capital vezetője szerint Magyarország még nem tart, ahol Oroszország vagy Törökország, egy szürke zónában vagyunk épp.

A szürke egy idő után azonban átcsaphat feketébe.

Krekó feltett két kérdést is Kisnek:

  • A mainstream válságából Európában miért nem a populisták profitáltak, miért a zöldek és a liberálisok, lásd: az EP-választás eredménye?
  • Miért Magyarországon alakult ki hibrid rezsim?

Kis válaszában arról beszélt, hogy létezik egy súlyos problémahalmaz, amivel a liberális demokráciák nem tudtak megküzdeni. Néhányra van megoldás, megoldási javaslat (globalizáció, klímaváltozás), de sok olyan kihívás van, amire még válaszkezdeményezés sincs.

Például az információs forradalomra, ami szétveri a demokratikus nyilvánosságot.

Ő tehát úgy látja, válságban élünk, ami aláássa a liberális demokráciát. Nem tudja, az EP-választás eredménye egy hullám, ami után újabb válság jön, vagy a kiút első jele. Elkerülhetetlen, hogy szembenézzünk az évtizedek alatt felhalmozott problémákkal.

Miért Magyarország? Kódolva volt ez a rendszerváltásba? Erre Kis úgy válaszolt, a kérdés nehéz, messzire vezetnek vissza a probléma gyökerei. Nem legyőzni kell a másikat, hanem megsemmisíteni – ez volt az uralkodó felfogás a világháború után és onnantól sokáig. Összeomlások és diktatúrák jellemezték Magyarországot.

A rendszerváltás után nem a demokrácia, hanem a százéves háború időszaka kerekedett felül, aminek a Fidesz és Orbán Viktor lett a haszonélvezője – mondta Kis.

Enyedi Zsolt arról beszélt, a kötetet leginkább a kifejtés és a fejtegetés szavak jellemzik. Ez is a fő problémája, sok fogalmat terel egybe Kis, ezek pedig – az lehet az olvasó érzése – mintha ugyanazt jelentenék. A CEU rektorhelyettese vitába szállt a szerzővel, szerinte létezhet olyan, hogy illiberális demokrácia, ugyanis több fajtája lehet a demokráciáknak.

Kis János, Kenedi János, Radnóti Sándor
©

Enyedi szerint Magyarországon minden okunk megvan a kétségbeesésre, de ha a világ más részeire tekintünk, ott olyan változások mentek végbe, amire húsz évvel ezelőtt nem is gondoltunk.

A rektorhelyettes kritikájára Kis azt mondta, fogalmai együtt járnak ugyan, de nem azonosak, koherencia van azon jelenségek között, amiket könyvében tárgyal. A filozófus pontosított, elméleti síkon létezhet illiberális demokrácia, de

a demokrácia értékei olyan értékek, amiket ha jól értelmezünk, automatikusan kizáródik az illiberális demokrácia.

*

Április legvégén pedig ismertettem Kis a Politikatudományi Szemlébe írt tanulmányát is. Ebben Kis például leírja, hogy már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet. Magyarország akkor is autokrácia, ha sebezhető.

Kis János: Jön az autokrácia teljes kiépítése

Kis János filozófus, az SZDSZ alapító tagja és első elnöke, a CEU professzora a legfrissebb Politikatudományi Szemlébe írt tanulmányt „Demokráciából autokráciába - A rendszertipológia és az átmenet dinamikája" címmel. Azt állítja, már nem az a választások tétje, ki nyer, hanem az, hogy a kormánypárt legalább akkorát nyer-e, mint az előző alkalommal, vagy kevesebbet.

*

Kis János: Alkotmányos demokrácia – Régebbi és újabb közelítések
Kalligram kiadó, 576 oldal, 2019

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ez a mesterséges intelligencia 5 évvel korábban jelezheti a mellrák kialakulását

Ez a mesterséges intelligencia 5 évvel korábban jelezheti a mellrák kialakulását

Baleset miatt kerülőúton közlekedik több nemzetközi vonat

Baleset miatt kerülőúton közlekedik több nemzetközi vonat

Tömegek búcsúztatták az El Paso-i lövöldözés áldozatát

Tömegek búcsúztatták az El Paso-i lövöldözés áldozatát

A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel

A kínaiak kitaláltak egy megoldást arra, hogy ne legyenek tele a városok szertehagyott elektromos rollerekkel

Plusz 14 választási értesítőt talált a postaládájában

Plusz 14 választási értesítőt talált a postaládájában

Blokkláncok és bányagépek: mindennek van nyoma

Blokkláncok és bányagépek: mindennek van nyoma