Az Orbán-kormány 2011-15-ig tartó egyik nagy ügye volt a MET, a gázkereskedő cégé, amely cégben az Orbánt repülőztető Garancsi Istvánnak is volt tulajdonrésze. A MET olcsón hozhatott be gázt Ausztria felől, és magyar tározókból is vehetett ki olcsón gázt, de annak közületekhez, iskolákhoz, óvodákhoz kellett volna kerülnie a rendelet alapján, nem a MET-hez. Az eset miatt a magyar államot 150 milliárdos kár érte, jelentette ki az MSZP és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A cég többeket, köztük Szél Bernadettet és Tóth Bertalant is beperelte, most a Kúria kimondta, Tóthnak joga volt a gyanús ügyleteket fideszes gázlopásnak, gázmutyinak hívni, számol be a 444.

A kúriai indoklás részleteiben is érdekes:

• A külföldi gázbeszerzés részletei, az állami szerepvállalás, haszon mind közügy, a cégnek akkor is tűrnie kell a közszereplői szintű véleménynyilvánításokat, ha magáncégként nem közszereplő.
• Tűrnie kell a cégnek a véleményszabadságot, akkor is, ha abban vannak apróbb pontatlanságok, ebben a gyalázkodás az egyetlen gyakorlati korlát. A cég amúgy sem a lényegi megállapításokba kötött bele.
• A lopás szót is tűrnie kell a MET-nek, mert ez szó "erőteljes minősítése egy gazdasági folyamatnak abban a körben, hogy a keletkezett haszon nem az állami vagyont vagy a fogyasztókat (az árakon keresztül), hanem egy magáncéget illetett meg".

A gyanús MET-ügyleteket 2015-ben zárták le részben EU-s nyomásra, írja a 444, a cégből pedig kiszállt Garancsi és MOL is 2018-ban.

A MET később közleményt adott ki, szerkesztőségünknek címzett levelükben azt írták:

„A MET pert indított Tóth Bertalan ellen, mert az MSZP-s képviselő valótlan állításaival megsértette a vállalat jó hírnevét. A perben a harmadfokon eljáró Kúria azt vizsgálta, hogy a sérelmezett nyilatkozatok a ténymegállapítás vagy a véleménynyilvánítás körébe tartoznak-e, és így a politikus felelősségre vonható-e vagy sem. A Kúria álláspontja szerint véleménynyilvánításról van szó.

A MET tudomásul veszi a Kúria döntését – ugyanakkor meggyőződése, hogy a politikus valótlan, illetve a valóságot hamis színben feltüntető kijelentései túllépik a véleménynyilvánítás határait, és hátrányosan befolyásolják a cég megítélését. A képviselő a bíróságon egyetlen állítását sem tudta bizonyítani.”