Hűvös fogadtatásra számíthat a parlamentben az Európai Bizottság német elnökjelöltje
A német védelmi miniszter EB-elnöki kinevezését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez sikerülhet ugyan, de egyáltalán nem lesz egyszerű.
„Életben kell tartanunk a csúcsjelölti rendszert” – a Financial Times szerint ezzel a mondattal próbálta meggyőzni az Európai Néppárt delegáltjait Ursula von der Leyen, aki a következő napokban minden frakciót végigjár, hogy meggyőzze őket, támogassák az európai bizottsági elnökjelöltségét. A fenti kijelentés abból a szempontból viszont mindenképpen ironikus, hogy a német védelmi miniszter jelölésével éppen az EU állam- és kormányfői verték be a szöget a Spitzenkandidatok koporsójába.
Ennyire persze túlzás lenne leegyszerűsíteni a dolgokat, hiszen hosszú út vezetett odáig, hogy az EP korábbi terveinek ellentmondva nem valamelyik csúcsjelöltre, hanem a német miniszterre esett az Európai Tanács választása. Elemzők szerint eleve hiba volt, hogy a Néppárt Manfred Webert jelölte, akit nemcsak Orbán Viktor, hanem más tagállamok sem tartottak alkalmasnak a fontos szerepre. (Weber maga a Bild című német lapnak egyébként úgy nyilatkozott, hogy szerinte a Macron–Orbán-tengely akadályozta meg jelölését.) Az pedig teljesen nyilvánvaló volt, hogy Frans Timmermans ellen kézzel-lábbal fognak tiltakozni a Visegrádi Négyek, miután a szociáldemokrata jelölt már többször bizonyította a jogállamiság lebontásával szembeni elkötelezettségét.
Egyszerű matematika
Talán soha nem fog kiderülni, milyen háttéralkuk vezettek Ursula von der Leyen jelöléséhez, arra viszont már csak nyolc napot kell várni, hogy kiderüljön: rábólint-e kinevezésére az Európai Parlament. Ahhoz, hogy valaki az Európai Bizottság elnöke legyen, nem elég az uniós állam- és kormányfők megegyezése, a parlamenti képviselőknek is meg kell szavazniuk. Ez a jelenlegi menetrend szerint július 16-án, kedden fog megtörténni, a kimenetele viszont még kétséges. A német miniszternek abszolút többségre van szüksége, vagyis a 748 (egy bírósági ítélet szerint három katalán politikus nem vehette fel a mandátumát) képviselőnek a fele, plusz egy főnek kell az igen gombot megnyomnia.
Ha leszavazzák, nincs második forduló: az Európai Tanácsnak új embert kell javasolnia, és minden kezdődhet elölről.
Von der Leyen már a maratoni uniós csúcstalálkozó utáni napokban turnéra indult, először a leköszönő bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker, majd az Európai Tanács távozó vezetője, Donald Tusk fogadta. Sok egyik találkozóról sem derült ki: sem Leyen, sem pedig tárgyalópartnerei nem nyilatkoztak a sajtónak. A közösségi oldalakon közzétett fotókból annyi mindenesetre kiderült, hogy Tusk tökéletes jelöltnek tartja, Juncker pedig nemcsak jó barátjának nevezte a német politikust, hanem puszival köszöntötte.
Delighted to welcome @vonderleyen with open arms to the @EU_Commission today. A true European, we are on the same page when it comes to speaking up for ������������ interests.
— Jean-Claude Juncker (@JunckerEU) 2019. július 4.
Ich freue mich, Hand in Hand mit ihr zusammenarbeiten. Je lui souhaite le meilleur au l’@Europarl_EN. pic.twitter.com/nCraHdAGrB
Von der Leyen ennél lényegesen hűvösebb fogadtatásra számíthat a képviselői padsorokban. Donald Tusk még szinte ki sem posztolta, kit javasol a bizottság élére, több képviselő azonnal billentyűzetet ragadott, és a Twitteren fejezte ki elégedetlenségét. Így tett Udo Bullmann, a szociáldemokraták volt frakcióvezetője, aki elfogadhatatlannak nevezte Ursula von der Leyen jelölését.
„Nem dobhatjuk ki az ablakon a csúcsjelölti rendszert csak azért, mert a választások eredménye néhány kormányfőnek nem tetszik. Ha hagyjuk, hogy Salvini, Orbán és a társaik megfúrjanak egy alkalmas és demokratikusan megválasztott jelöltet, mint Frans Timmermans, csak azért, mert megvédte az EU alapvető értékeit, azzal a közösségünk szegénységi bizonyítványát állítjuk ki” – írta.
Elárulta a demokráciát? Orbán éppenséggel érvényt szerzett a magyarok akaratának
Az EP-képviselőknek nem annyira a miniszter alkalmasságával van gondjuk, hanem a csúcsjelölti rendszer megtorpedózásával. Az Európai Parlament 2014-ben éppen azért állt elő a Spitzenkandidatok tervével, hogy átláthatóbb és demokratikusabb legyen az európai parlamenti választás. Azzal érveltek, hogy ha a 200 millió polgár előre tudja, kire szavaz, az egész intézményrendszer iránt nőhet a bizalom. Tavaly még közös határozatot is elfogadtak, amelyben kijelentették, hogy csak csúcsjelöltet hajlandóak megszavazni. Fontos azonban hozzátenni, hogy ez nem kötelező érvényű a képviselők számára, ráadásul a kedden megalakult új parlamentben a képviselők 61 százaléka újonc, ők nyilvánvalóan nem fogadták el a tavalyi dokumentumot. A régiek közül pedig már többen jelezték, hogy nem tartják be a határozat szövegét.
Francia–német tengely
De akkor mégis, milyen esélyekkel indul a posztért Von der Leyen?
Két frakció van, amely az elsődleges információk szerint meg fogja szavazni a német politikust: az Európai Néppárt és a liberális Renew Europe (Újítsuk meg Európát), mely az ALDE, valamint a francia elnök szövetségének képviselőiből alakult. Az EPP ugyan a végsőkig harcolt Manfred Weber mellett, aki csak frakcióvezetőként folytatja, Ursula von der Leyen ugyanakkor a német CDU képviselőjeként maga is a Néppárt tagja, ráadásul Angela Merkel egyik leghűségesebb szövetségesének számít, ami piros pont a Néppárt berkein belül.
A Renew Europe a Politico elemzése szerint legfőképpen a franciákkal megkötött alku miatt nem fogja ellenezni a jelölést. A német politikusért cserébe ugyanis Charles Michel személyében egy Emmanuel Macronhoz hasonlóan frankofón, liberális, fiatal politikus lesz az Európai Tanács elnöke. A liberálisoknak pedig az sem mellékes, hogy Margrethe Vestager lehet a bizottság egyik alelnöke.
Ez persze nem jelenti, hogy minden néppárti vagy liberális képviselő egyetért a csúcsjelölti rendszer felrúgásával. Esteban González Pons, az EPP alelnöke például keményen fogalmazott, amikor azt állította, hogy amit a Tanács tett, az „nem demokrácia”. Igaz, utána sietve hozzátette, hogy a frakció támogatja Von der Leyent, mert „elfogadják a felelősségüket, és egy olyan embert akarnak az Európai Bizottság élén látni, aki képes megvédeni az EU alapértékeit, és harcolni is értük”.
Csakhogy hiába áll a német politikus mögött két frakció is, nincsenek annyian, hogy kitegyék az abszolút többséget. Ezért a sikerhez mindenképpen szükség van a szociáldemokratákra és az EP-választásokon jól szerepelt Zöldekre is – márpedig éppen ezzel van a gond. Az S&D egyelőre nem emésztette meg, hogy nem az ő jelöltjük, Frans Timmermans került a bizottság élére, és érthetően nem lelkesednek a megoldásért. Hasonlóan gondolkoznak a Zöldek is, akik „öt nap dicstelen alkudozásnak” nevezték az uniós csúcstalálkozót. Egyelőre mindkét pártszövetség gondolkozási időt kért, és találkozni akarnak Ursula von der Leyennel, mielőtt döntést hoznak. Erre a Zöldek esetében ma kerül sor, az S&D frakció szerdán tárgyal a jelölttel.
Ahhoz, hogy megválasszák, a német politikusnak legalább 375 szavazatot kell megszereznie, de egy erős legitimitáshoz ennél jóval többre lenne szükség. A Néppártnak jelenleg 182, a liberálisoknak pedig 152 képviselője ül a parlamentben, azaz a két frakció akkor sem lesz elég, ha kivétel nélkül mindenki az igen gombot nyomja meg. A szociáldemokraták 152 és a Zöldek 74 tagjának támogatásával viszont már egészen más a helyzet – ha sikerül.
Még ha Ursula von der Leyen meg is győzi a frakciók vezetését, könnyen lehet, hogy néhány renitens képviselő tartózkodik, vagy el sem megy a szavazásra. A kétkedők David Sassoli parlamenti elnök szerdai megválasztását hozzák fel példának, ahol mindössze 345 szavazatot szerzett, ami azt jelzi, hogy körülbelül 100 olyan képviselő mondott rá nemet, akiknek pártszövetsége elméletileg támogatta az Európai Tanács ötletét. Ezért az sem kizárt, hogy kisebb, radikális tömörülésekből is át kell csábítani képviselőket, ilyen például az Európai Konzervatívok és Reformerek, vagy akár az olasz Liga is. Kérdés viszont, mekkora legitimitása lehet egy olyan bizottsági elnöknek, akit a populisták segítettek hatalomra.
In Brussels and straight off to the first meeting with @JunckerEU. My priorities will be to seek smart advice, listen to all parliamentary groups and together work out the best plan for the future of Europe. pic.twitter.com/tGaS8KVtoR
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) 2019. július 4.
Sok múlik tehát azon, hogy Ursula von der Leyen milyen benyomást tesz a pártokra a héten, de még inkább azon, hogy mit tud nekik felajánlani a támogatásért cserébe. Mivel mind a Zöldek, mind pedig a szociáldemokraták elkötelezett hívei a jogállamiságnak és a közös európai értékeknek, még az sem kizárt, hogy ennek betartására kérnek majd garanciát a leendő biztostól – ami viszont a közép-európai országok kormányainak, így a magyarnak nem feltétlenül jó hír. A Financial Times elemzése szerint a Zöldek akár azt is feltételül szabhatják, hogy egy erős posztot kapjanak majd a következő bizottságban.
Ami pedig Ursula von der Leyent illeti, ő egyelőre nem találgat, csak lázasan keresi a támogatókat.
A fő prioritásom az lesz, hogy okos tanácsokat kérjek, minden frakciót meghallgassak, és közösen dolgozzuk ki a legjobb tervet Európa jövője érdekében
– írta Twitteren.
Az, hogy ez sikerül-e, a következő hét zenéje lesz.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Nem volt mindig kedves a magyar kormányhoz Ursula von der Leyen
Élesen bírálta a menekültek elleni kemény fellépést.
A német Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság új elnökének
Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolták az Európai Unió állam- és kormányfői Jean-Claude Juncker utódjának. Most először az EU két legbefolyásosabb pozícióját két nő töltheti be. A huszonnyolcak a földrajzi, a politikai egyensúlyt is igyekeztek tiszteletben tartani, kelet-közép-európai mégsem került a négy legfontosabb pozícióba. Egyelőre.
