szerző:
Serdült Viktória
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A módszer megvan, ráadásul Európában több helyen ki is próbálták, és működik is. Van egy tippünk arra is, hogy Magyarországon miért nem működik. A kulcsmondat: a kormány szülő nőket akar.

Mit szólna hozzá, ha kiderülne, hogy Magyarország egyik vezető foglalkoztatójánál átlagban 64 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak? És ahhoz, ha megtudná, hogy a kisvállalkozásoknál ugyanabban a pozícióban a nők órabére kevesebb mint a fele a férfiak fizetésének? Márpedig ez a valóság, csak nem hazánkban, hanem az Egyesült Királyságban. Ezt onnan tudjuk, hogy az unióból éppen távozni készülő britek az elsők között fogadták meg az Európai Bizottság ajánlásait, és nyilvánosságra hozták a cégek erre vonatkozó adatait. A magyar kabinettől viszont – hiába lenne rá égető szükség – a következő években biztosan nem számíthatunk hasonlóra.

Annyi biztos, hogy a nemek közötti fizetéskülönbség régóta probléma az egész világon. Az Európai Unió tagállamaiban a 2016-os mérések szerint átlagosan 16,2 százalékkal kerestek többet a férfiak, mint a nők. (Az adat a bruttó órabérre vonatkozik.) Magyarország valamivel jobban áll ennél, nálunk ugyanez a szám 14 százalék, ami főleg az alacsony átlagbéreknek köszönhető.

Ha viszont azt nézzük, hogy éves lebontásban mennyivel keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, sokkal elkeserítőbb az adat:

Magyarországon a nők éves összkeresete 32 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, míg az Európai Unió átlaga 39,6 százalék.

Kutatók szerint a nők alacsonyabb fizetése hazánkban négy fő okra vezethető vissza:

  • a felsővezetői és menedzseri pozíciókat szinte csak férfiak töltik be, az ügyvezető igazgatóknak mindössze hat százaléka nő;
  • nálunk még mindig a nőkre hárulnak a gondozási feladatok és a háztartás (a férfiak heti kilenc, míg a nők 22 órát töltenek fizetetlen munkával);
  • a gyerekek és az idősek gondozása miatt a nők sokkal több időre esnek ki a munka világából, ami fizetésükön és a nyugdíjukon is meglátszik;
  • az oktatás és a munkaerőpiac szegregációja miatt a nők alacsonyabb presztízsű és fizetésű munkaköröket töltenek be.

Érdekesség, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) szakértői csak 70 százalékát tudják megmagyarázni a különbségeknek, 30-ra egész egyszerűen nincs megfejtés. Néhányan azt állítják, fontos indok, hogy a nők többsége az állásinterjúkon nem mer több pénzt kérni, sőt még csak nem is jelentkezik, ha úgy látja, hogy nem felel meg száz százalékig a kritériumoknak. A férfiak ezzel szemben határozottabbak, és már 60 százalékos egyezés esetén is gond nélkül beadják az önéletrajzukat.

Lista és szégyenpad

Nem véletlen, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése az egyik fő prioritása volt az EU-nak a 2014 és 2019 közötti ciklusban. Sok sikerrel nem járt azonban: a 2010-es adatokhoz képest 2016-ra mindössze 0,9 százalékkal sikerült csökkenteni a bérkülönbségeket.

Megoldások ennek ellenére léteznek, ezek egyike egy 2014-es bizottsági ajánlás, amely azt javasolja a tagállamoknak: törvényben kötelezzék az 50 fő feletti vállalatokat a bérkülönbségek közzétételére, tartsanak bérauditot, a munkavállalóknak legyen meg a joga, hogy tájékoztatást kérjenek a bérekről, és biztosítsák, hogy kollektív tárgyalásokon is megvitassák az egyenlő díjazás kérdését.

©

Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez a tudományos-fantasztikus filmek kategóriájába tartozik: már nyolc tagállam (Finnország, Írország, Ausztria, Svédország, Németország, Litvánia, Hollandia és a kilépésre készülő Egyesült Királyság) vezette be valamilyen szinten az előírásokat – meglepő eredményekkel.

Az Egyesült Királyságban például 2017-ben kötelezte a kormány a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeket arra, hogy honlapjukon tegyék közzé a nők és a férfiak átlagos fizetéskülönbségét, sőt még a kifizetett jutalmak összegét is. Az adatok nemcsak a kormány számára elérhetőek, hanem bárki megnézheti, aki egy adott vállalatnál dolgozik, vagy éppen oda akar jelentkezni. Az első ilyen adatokat 2018-ban publikálták, és hamar kiderült, hogy egyáltalán nem volt felesleges a törvény megalkotása. Ott ugyanis tíz brit cégből nyolc többet fizet a férfi alkalmazottjainak, mint a nőknek, a vállalatok negyedénél a húsz százalékot is meghaladja a különbség. Ez azt jelenti, hogy az érintett 9961 cég közül 7755-nél volt több a férfiak átlag órabére, mint a nőké.

A legnagyobb különbségeket egy egészségügyi szolgáltató jelentette, ahol a nők csak ötödét keresik a férfiak órabérének, de rosszul szerepeltek a nagyobb légitársaságok és divatházak is. A jelek szerint nem volt értelmetlen az átvilágítás, hiszen több cég is észbe kapott, és felülvizsgálta a bérezést. Ilyen volt a Ryanair, ahol a két évvel ezelőtti 71,8 százalékos különbség tavaly 64,4 százalékra esett vissza. Ami persze még mindig óriási, de legalább az irány jó.

©

A brit példát több más ország is követte, Írországban például maga a kormány terjesztette be az erről szóló törvényjavaslatot, ráadásul ott nem a 250, hanem az uniós ajánlásnak megfelelően, az 50 főnél többet alkalmazó cégek számára lesz kötelező az adatszolgáltatás. „Hogy érzékeltessem, ez mekkora lépés: Írországban csak 1973-ban törölték el a jogszabályt, ami kimondta, hogy a köztisztviselőként dolgozó nők az esküvő után nem dolgozhattak” – mondta el a hvg.hu-nak Kara McGann, az Ír Ipar- és Munkavállalói Szövetség (IBEC) egyik vezetője.

Az írek eleve előnyből indultak, hiszen náluk az uniós átlagnál kevesebb, 13,9 százalékos a nemek közötti bérkülönbség. A kormány mégis úgy döntött, elfogadja az Európai Bizottság ajánlatát, sőt szigorúbb feltételeket szab, mint más uniós tagállamokban. A törvényjavaslatot csak jövőre fogadják el, ám szakértő szerint mind a civil szféra, mind pedig a munkavállalók részéről támogatják az ötletet.

„A felmérések szerint a lakosság 62 százaléka egyetért a szabályozással, sőt 53 százalékuk nem szívesen menne olyan céghez dolgozni, ahol hivatalosan is kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. Ezért is gondoljuk, hogy hosszú távon pozitív változást fog hozni a törvény, hiszen a vállalatoknak presztízsveszteség lesz, ha felkerülnek a szégyenlistára” – tette hozzá Kara McGann.

Minél képzettebb, annál kevesebbet keres

Az Európai Bizottság ajánlása ugyan nem kötelező érvényű, ennek ellenére szerettük volna megtudni, hogy a magyar kormány tervez-e hasonló lépést a közeljövőben. Hiába küldtük el azonban kérdéseinket közel egy hónapja az Emberi Erőforrások Minisztériumának, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig tennivaló lenne bőven a nők jogainak területén, hiszen a kormány még a nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezményt sem ratifikálta, mint kiderült, a menekültüggyel foglalkozó fejezet és a társadalmi nem fogalmára vonatkozó passzus miatt.

Hazánkban hiába alacsonyabb a nemek közötti fizetéskülönbség az uniós átlagnál, vannak olyan területek, ahol kifejezetten rosszul teljesítünk. Miközben az alacsony (maximum általános iskolai) végzettségű munkavállalók között a minimálbér emelése miatt folyamatosan csökken a különbség, a felsőfokú végzettségűek között ellenkező trend figyelhető meg. Vagyis Magyarországon minél magasabb egy nőnek a végzettsége, annál kevesebbet keres a hasonló végzettségű férfiaknál.

©

Magyar szociológusok már régóta próbálják arra felhívni a figyelmet, hogy a nők helyzetét akkor lehetne javítani a munkaerőpiacon, ha kevesebb feladat hárulna rájuk otthon, azon belül is a gyerekek és az idősek gondozása területén. A Nőügyek 2018 című átfogó kutatásban több száz magyar nőt kérdeztek meg arról, számukra mi okozza a legnagyobb feszültséget, és szinte kivétel nélkül az anyagiak, valamint a munka és az anyaság össze (nem) egyeztethetőségét nevezték meg.

Hazánkban nőként már bekerülni is nehéz a munkahelyekre: ha még nincs gyerek, akkor azért, ha már van, akkor azért. A munkaadók nem tolerálják, ha a kicsi beteg lesz, és akkor sem együttműködőek, ha a beosztást kell megváltoztatni emiatt. Nem járnak sokkal jobban az idősebb generáció tagjai sem, nekik hiába repültek már ki a gyerekeik, a koruk miatt senkinek nem kellenek, ráadásul az idős családtagok gondozásának terhe is rájuk hárul.

Amíg azonban a kormány a családtámogatási rendszerrel azt próbálja elérni, hogy minél több gyereket szüljenek a nők, addig a jelenlegi munkaerőpiac mellett esély sem lesz a rossz statisztikákon változtatni.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megtagadták az amerikai vízumot Boris Johnson barátnőjétől

Megtagadták az amerikai vízumot Boris Johnson barátnőjétől

Indiában nyitotta meg legnagyobb irodaházát az Amazon

Indiában nyitotta meg legnagyobb irodaházát az Amazon

Így kaphat kártérítést, ha késik a gép, vagy eltűnik a poggyász

Így kaphat kártérítést, ha késik a gép, vagy eltűnik a poggyász

Annyian repültek Ferihegyen idén júliusig, mint a Malév utolsó évében 12 hónap alatt

Annyian repültek Ferihegyen idén júliusig, mint a Malév utolsó évében 12 hónap alatt

Beidézte a rendőrség Kerpel-Fronius Gábort egy sajtótájékoztató miatt

Beidézte a rendőrség Kerpel-Fronius Gábort egy sajtótájékoztató miatt

Zöld rendszám és 7 üléses kedvezmény egyszerre: íme a Mercedes EQV

Zöld rendszám és 7 üléses kedvezmény egyszerre: íme a Mercedes EQV