szerző:
Oroszi Babett
Tetszett a cikk?

Kikértük, hogy a tárcák összesen mennyi pénzt akartak beszedni a közérdekű adatigénylések megválaszolásáért azóta, hogy fizetőssé tették az információk kiadását. Kiderült, volt miért aggódnia azoknak a civileknek, akik a kezdetektől fogva ellenezték a módosítást, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) például több mint 4 millió forint költségtérítést kért 10 adatigénylés után, de a tárca még így is elbújhat a XIX. Rendőrkapitányság mögött, amely 11,5 millió forintot szeretett volna beszedni egyetlen válaszért.

Van, hogy a kíváncsi állampolgár úgy dönt, él a jogaival, és közérdekű adatigénylést nyújt be annak érdekében, hogy megtudjon bizonyos információkat. Ezt egészen 2015 júliusáig ingyenes megtehette, ekkor viszont Áder János, a majdnem mindent aláíró köztársasági elnök aláírta azt a módosítást is, amely alapján az illetékes szervek pénzt kérhetnek a válaszért.

A törvény szerint a költségtérítés mértékének meghatározása során figyelembe vehető az adathordozó, a kézbesítés, illetve a munkaerő-ráfordítás költsége is – utóbbi akkor, ha a kérés teljesítése aránytalan mértékű terhet jelent a dolgozóknak.

Korábban a Transparency International (TI) Magyarország, valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a K-Monitor is arra kérte Ádert, hogy aláírás helyett inkább forduljon az Alkotmánybírósághoz. A civil szervezetek azt kifogásolták, hogy a törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy az állami és önkormányzati szervek, valamint az állami vállalatok "tetszésük szerint" akár nagy összegű költségek megfizetésére kötelezzék a közérdekű adatokat igénylő polgárokat, ez pedig eltántorítja az embereket attól, hogy éljenek alapvető jogukkal.

A hvg.hu azóta többször is belefutott már a problémába, legutóbb akkor, amikor a kommunikációs kampányok költségeit kérte ki a Miniszterelnöki Kabinetirodától, amely 140 ezer forintot kért a válaszért. Ezután közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az összes minisztériumhoz, hogy eddig hány alkalommal kértek költségtérítést, és összesen mekkora összegben. A válaszok alapján a listát az Emmi vezeti, náluk 4,2 millió forint lett a végösszeg 10 igénylésért, de az Információs és Technológiai Minisztérium, illetve jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is kitett magáért, ott 8 igényléssel összefüggésben összesen 1,216 millió forintot kértek.

Így néz ki a lista:

  • Emberi Erőforrások Minisztériuma: 10 alkalommal állapítottak meg költségtérítést, összesen 4 215 213 forint összegben
  • Információs és Technológia Minisztérium, illetve jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: 8 esetben kértek költségtérítést, összesen 1 216 134 forint összegben
  • Honvédelmi Minisztérium: 4 esetben állapított meg költségtérítést, 398 313 forint összegben
  • Miniszterelnökség: 7 ügyben igényeltek költségtérítést, 212 049 forint összegben
  • Agrárminisztérium, illetve jogelődje: 7 darab közérdekű adatigényléssel összefüggésben állapított meg költségtérítést, összesen 152 000 forint értékben
  • Igazságügyi Minisztérium: egyszer kért, ismeretlen összegben, de nem fizették ki
  • Belügyminisztérium: nem kért pénzt
  • Külgazdasági és Külügyminisztérium: nem kért pénzt

A Pénzügyminisztérium további 15 napot kért arra, hogy megküldje az adatokat, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig nem az mondta meg, amit kérdeztünk, így tőlük még várjuk az érdemi választ, amint megérkezik, közöljük.

Az Emmi sokmilliós költségtérítési igényének egy részét egyébként valószínűleg a tao-adatok ki(nem)adása teheti ki. Az Emmi a Transparency International Magyarországnak egyszer 3,15 millió forintért válaszolta volna meg azt a kérdést, hogy a tao-program keretében eddig mennyi közpénzt használtak fel jogosulatlanul a különböző sportszervezetek, és mi lett ezeknek a sorsa. A TI perelt, mert nem tartja jogosnak a számlát, az ügy még nem zárult le.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a hvg.hu-nak azt is elmondta, az emmis összeg még csak nem is a legmagasabb a szervezet életében, a Magyar Államkincstár 5 millió forintot kért tőlük azért, hogy kiadja az egyéni jelöltek kampánytámogatásának elszámolását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2018. évi beszámolójából pedig az is kiderül, hogy még ez is csak aprópénz: a XIX. Kerületi Rendőrkapitányság úgy kért bizonyos adatok kiadásáért 11,5 millió forintot, hogy sem az adatigénylő, sem a NAIH kérdésére nem részletezte a felmerülő költségeket. Belehúzott a Magyar Rögbi Szövetség is, amely egy igénylés teljesítéséért 1,98 millió forintot kért.

A NAIH beszámolójából kiderült, az információszabadságos ügyeik jelentős részét a költségtérítés alapját vagy összegét vitató panaszok tették ki. Ezek sokszor jogosak voltak: a lezárt ügyek jelentős részében legalábbis az adatigénylést az adatkezelő végül ingyen vagy kevesebb pénzért teljesítette.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Aljasnak érzem, hogy egy ilyen törvényt áttoltak" – Tóth Judit, az orvosszakszervezet alelnöke a HVG Teraszon

"Aljasnak érzem, hogy egy ilyen törvényt áttoltak" – Tóth Judit, az orvosszakszervezet alelnöke a HVG Teraszon

Kiraboltak egy kerekesszékest Hódmezővásárhelyen

Kiraboltak egy kerekesszékest Hódmezővásárhelyen

A hazugságvizsgáló és ami mögötte van – illetve ami mögötte lesz

A hazugságvizsgáló és ami mögötte van – illetve ami mögötte lesz