Van, hogy a kíváncsi állampolgár úgy dönt, él a jogaival, és közérdekű adatigénylést nyújt be annak érdekében, hogy megtudjon bizonyos információkat. Ezt egészen 2015 júliusáig ingyenes megtehette, ekkor viszont Áder János, a majdnem mindent aláíró köztársasági elnök aláírta azt a módosítást is, amely alapján az illetékes szervek pénzt kérhetnek a válaszért.

A törvény szerint a költségtérítés mértékének meghatározása során figyelembe vehető az adathordozó, a kézbesítés, illetve a munkaerő-ráfordítás költsége is – utóbbi akkor, ha a kérés teljesítése aránytalan mértékű terhet jelent a dolgozóknak.

Korábban a Transparency International (TI) Magyarország, valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a K-Monitor is arra kérte Ádert, hogy aláírás helyett inkább forduljon az Alkotmánybírósághoz. A civil szervezetek azt kifogásolták, hogy a törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy az állami és önkormányzati szervek, valamint az állami vállalatok "tetszésük szerint" akár nagy összegű költségek megfizetésére kötelezzék a közérdekű adatokat igénylő polgárokat, ez pedig eltántorítja az embereket attól, hogy éljenek alapvető jogukkal.

A hvg.hu azóta többször is belefutott már a problémába, legutóbb akkor, amikor a kommunikációs kampányok költségeit kérte ki a Miniszterelnöki Kabinetirodától, amely 140 ezer forintot kért a válaszért. Ezután közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az összes minisztériumhoz, hogy eddig hány alkalommal kértek költségtérítést, és összesen mekkora összegben. A válaszok alapján a listát az Emmi vezeti, náluk 4,2 millió forint lett a végösszeg 10 igénylésért, de az Információs és Technológiai Minisztérium, illetve jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is kitett magáért, ott 8 igényléssel összefüggésben összesen 1,216 millió forintot kértek.

Így néz ki a lista:

• Emberi Erőforrások Minisztériuma: 10 alkalommal állapítottak meg költségtérítést, összesen 4 215 213 forint összegben
• Információs és Technológia Minisztérium, illetve jogelődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: 8 esetben kértek költségtérítést, összesen 1 216 134 forint összegben
• Honvédelmi Minisztérium: 4 esetben állapított meg költségtérítést, 398 313 forint összegben
• Miniszterelnökség: 7 ügyben igényeltek költségtérítést, 212 049 forint összegben
• Agrárminisztérium, illetve jogelődje: 7 darab közérdekű adatigényléssel összefüggésben állapított meg költségtérítést, összesen 152 000 forint értékben
• Igazságügyi Minisztérium: egyszer kért, ismeretlen összegben, de nem fizették ki
• Belügyminisztérium: nem kért pénzt
• Külgazdasági és Külügyminisztérium: nem kért pénzt

A Pénzügyminisztérium további 15 napot kért arra, hogy megküldje az adatokat, a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig nem az mondta meg, amit kérdeztünk, így tőlük még várjuk az érdemi választ, amint megérkezik, közöljük.

Az Emmi sokmilliós költségtérítési igényének egy részét egyébként valószínűleg a tao-adatok ki(nem)adása teheti ki. Az Emmi a Transparency International Magyarországnak egyszer 3,15 millió forintért válaszolta volna meg azt a kérdést, hogy a tao-program keretében eddig mennyi közpénzt használtak fel jogosulatlanul a különböző sportszervezetek, és mi lett ezeknek a sorsa. A TI perelt, mert nem tartja jogosnak a számlát, az ügy még nem zárult le.

Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a hvg.hu-nak azt is elmondta, az emmis összeg még csak nem is a legmagasabb a szervezet életében, a Magyar Államkincstár 5 millió forintot kért tőlük azért, hogy kiadja az egyéni jelöltek kampánytámogatásának elszámolását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2018. évi beszámolójából pedig az is kiderül, hogy még ez is csak aprópénz: a XIX. Kerületi Rendőrkapitányság úgy kért bizonyos adatok kiadásáért 11,5 millió forintot, hogy sem az adatigénylő, sem a NAIH kérdésére nem részletezte a felmerülő költségeket. Belehúzott a Magyar Rögbi Szövetség is, amely egy igénylés teljesítéséért 1,98 millió forintot kért.

A NAIH beszámolójából kiderült, az információszabadságos ügyeik jelentős részét a költségtérítés alapját vagy összegét vitató panaszok tették ki. Ezek sokszor jogosak voltak: a lezárt ügyek jelentős részében legalábbis az adatigénylést az adatkezelő végül ingyen vagy kevesebb pénzért teljesítette.