Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
A Magyar Helsinki Bizottság pénteken kiadott közleményében arról ír, hogy:
szeptember 23-án harminc, Tompán fogva tartott családfő petícióval fordult a tranzitzóna vezetéséhez. A sok-sok hónapra elzárt családok kétségbeesése érthető, hiszen a szülők tehetetlen tanúi annak, hogy a gyerekeiket megfosztják mindattól a jótól, iskolától, játéktól, szabadságtól, vidámságtól, amely kijár minden más gyereknek. Nem értik, ha már sokszor éveket várva legálisan léptek be a tranzitzónába, és semmiféle bűncselekményt nem követtek el, miért tartják őket mégis fogva, mégpedig határozatlan ideig. Mint írják, „a szülők súlyos lelki problémákkal küszködnek a gyerekeik sorsa miatt, és azért, mert a jövő kiszámíthatatlan”.
A Helsinki szerint nem tudni, összesen hány emberről lehet szó, mert az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) nem közli a számokat.
Tudomásunk szerint összesen mintegy 300-360 főt tarthatnak fogva a röszkei és tompai tranzitzónákban. Nagy többségük gyerek. Vannak, akik ráunnak a vegzálásra, és visszamennek Szerbiába. És akadt néhány család, amelyet hosszú raboskodás után gyakorlatilag indokolás nélkül engednek ki – írta a civil szervezet.
A strasbourgi bíróság előtt a magyar tranzitzóna ügye
Szerda délelőtt nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogvatartás ügyében. A pert még 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei.
A közleményben arról is szólnak, hogy 2015 óta többször megváltozott, "gyakorlatilag folyamatosan romlott a röszkei és tompai tranzitzónákba zárt emberek helyzete". Az egyik legfontosabb probléma pedig négy éve változatlan: a Helsinki szerint a kormány nem tekinti fogvatartási helynek a tranzitzónákat, ezért nincsen semmiféle jogi garanciája annak, hogy rács mögé zárt ember fogva tartását vagy a tranzitzónás elhelyezését az OIF-től független hatóság, például egy bíró felülbírálhassa.
A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztet, hogy a menedékkérő ügyfelei panasza nyomán az Emberi Jogok Európai Bírósága már kimondta, hogy emberek fogva tartásáról van szó, mégpedig jogellenes fogva tartásáról. A strasbourgi bíróság első körben született 2017-es ítéletét – amelyet a hét bíró teljes egyetértésben hozott meg – a kormány megtámadta, így az ügyet most a strasbourgi bíróság Nagykamarája tárgyalja. Erről jövő csütörtökön születik döntés.
A Helsinki szerint a tranzitzónák körül nagy a titkolózás, csak kiválasztott civil szervezetek kapnak bejárást, a hatóság pedig igyekszik leszűkíteni az ő lehetőségeiket is. "Nincs például színvonalas lelki segítés, a felnőttek kimaradnak a magyar nyelvoktatásból, a gyerekeknél nincsen közismeret oktatás, a foglalkozások összevont csoportokban folynak. Igyekeznek a közvéleményt elszigetelni a fogvatartottaktól. Bár már a strasbourgi bíróság is kimondta, hogy önkényesen tiltják meg, hogy az újságírók találkozhassanak a menekülőkkel, az OIF rendszeresen utasítja el forgatócsoportok és riporterek engedélykérését" – írták a közleményben.
A Helsinki csütörtökön mutatta be egy, a röszkei tranzitzónában élő család történetét. Az iráni rendező és 10 éves fia 11 hónapja vannak ott. A társaság szerint apa és fia Magyarországon akartak menedéket kérni, de a hatóságok nem hajlandók érdemben meghallgatni őket.
