A Magyar Helsinki Bizottság pénteken kiadott közleményében arról ír, hogy:

szeptember 23-án harminc, Tompán fogva tartott családfő petícióval fordult a tranzitzóna vezetéséhez. A sok-sok hónapra elzárt családok kétségbeesése érthető, hiszen a szülők tehetetlen tanúi annak, hogy a gyerekeiket megfosztják mindattól a jótól, iskolától, játéktól, szabadságtól, vidámságtól, amely kijár minden más gyereknek. Nem értik, ha már sokszor éveket várva legálisan léptek be a tranzitzónába, és semmiféle bűncselekményt nem követtek el, miért tartják őket mégis fogva, mégpedig határozatlan ideig. Mint írják, „a szülők súlyos lelki problémákkal küszködnek a gyerekeik sorsa miatt, és azért, mert a jövő kiszámíthatatlan”.

A Helsinki szerint nem tudni, összesen hány emberről lehet szó, mert az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) nem közli a számokat.

Tudomásunk szerint összesen mintegy 300-360 főt tarthatnak fogva a röszkei és tompai tranzitzónákban. Nagy többségük gyerek. Vannak, akik ráunnak a vegzálásra, és visszamennek Szerbiába. És akadt néhány család, amelyet hosszú raboskodás után gyakorlatilag indokolás nélkül engednek ki – írta a civil szervezet.

A strasbourgi bíróság előtt a magyar tranzitzóna ügye

Szerda délelőtt nyilvános meghallgatást tartott az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar tranzitzónás fogvatartás ügyében. A pert még 2015 őszén kezdeményezték a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei.

A közleményben arról is szólnak, hogy 2015 óta többször megváltozott, "gyakorlatilag folyamatosan romlott a röszkei és tompai tranzitzónákba zárt emberek helyzete". Az egyik legfontosabb probléma pedig négy éve változatlan: a Helsinki szerint a kormány nem tekinti fogvatartási helynek a tranzitzónákat, ezért nincsen semmiféle jogi garanciája annak, hogy rács mögé zárt ember fogva tartását vagy a tranzitzónás elhelyezését az OIF-től független hatóság, például egy bíró felülbírálhassa.

A Magyar Helsinki Bizottság emlékeztet, hogy a menedékkérő ügyfelei panasza nyomán az Emberi Jogok Európai Bírósága már kimondta, hogy emberek fogva tartásáról van szó, mégpedig jogellenes fogva tartásáról. A strasbourgi bíróság első körben született 2017-es ítéletét – amelyet a hét bíró teljes egyetértésben hozott meg – a kormány megtámadta, így az ügyet most a strasbourgi bíróság Nagykamarája tárgyalja. Erről jövő csütörtökön születik döntés.

A Helsinki szerint a tranzitzónák körül nagy a titkolózás, csak kiválasztott civil szervezetek kapnak bejárást, a hatóság pedig igyekszik leszűkíteni az ő lehetőségeiket is. "Nincs például színvonalas lelki segítés, a felnőttek kimaradnak a magyar nyelvoktatásból, a gyerekeknél nincsen közismeret oktatás, a foglalkozások összevont csoportokban folynak. Igyekeznek a közvéleményt elszigetelni a fogvatartottaktól. Bár már a strasbourgi bíróság is kimondta, hogy önkényesen tiltják meg, hogy az újságírók találkozhassanak a menekülőkkel, az OIF rendszeresen utasítja el forgatócsoportok és riporterek engedélykérését" – írták a közleményben.

A Helsinki csütörtökön mutatta be egy, a röszkei tranzitzónában élő család történetét. Az iráni rendező és 10 éves fia 11 hónapja vannak ott. A társaság szerint apa és fia Magyarországon akartak menedéket kérni, de a hatóságok nem hajlandók érdemben meghallgatni őket.