szerző:
Tóth Richárd

Elkészült az első olyan magyar kutatás, amely egyszerre vizsgálta a felnőtté válás folyamatának több dimenzióját. Meghosszabbodott a felnőtté válás folyamata. Kiderült, azok vannak a legjobb anyagi helyzetben, akiknek az életútja leginkább megfelel a hagyományos felnőtté válás modelljének. De ők vannak a legkevesebben. Az biztos, hogy az iskolapadban töltött idő alapvetően strukturálja a fiatalok életútját.

A felnőtté válás életúttípusai, előzményei és kimenetei a 2000-es években Magyarországon címmel jelent meg átfogó elemzés a Demográfia folyóirat legfrissebb számában. A Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Murinkó Lívia arról ír, hogy gyökeresen átalakult és időben meghosszabbodott a felnőtté válás folyamata.

A felnőtté válás négy eltérő útját azonosította:

  • a kitolódó tanulás utáni késői családalapítás a leggyakoribb (51 százalék);
  • a korai munkavállalás és a késői családalapítás a fiatalok 24 százalékára,
  • a korai családalapítás 17 a százalékukra jellemző;
  • a felnőtté válás hagyományos modelljét megtestesítő iskolázott életút családdal a legritkább (9 százalék).

Murinkó tudomása szerint magyar adatokon eddig nem végeztek a felnőtté válás folyamatának több dimenzióját egyszerre megragadó elemzést, ő viszont egészében mutatja be, hogy

a 2000-es évek magyarországi fiataljai hogyan váltak felnőtté.”

Elemzésének célja, hogy azonosítsa az életút 18 és 31 éves kor közé eső szakaszának jellemző típusait az iskolatörténet, a munkavállalás, a szülőkkel való együttélés, a párkapcsolatok, valamint a gyermekvállalás változásai alapján.

©

A kutató megjegyzi, hogy a meghosszabbodott felnőtté válás megítélése nem egységes, egyesek szerint a fiatalok nem akarnak felnőni, kerülik a felelősségvállalást és halogatják a fontos életeseményeket, miközben a lehető legtovább használják a szülői erőforrásokat és igénybe veszik a szülői ház, a „mama hotel” kényelmét. Mások úgy vélik, ez a folyamat egy, a megváltozott lehetőségekre és a bizonytalanságra adott racionális válasz, a gazdasági nehézségekkel és bizonytalansággal szembesülő fiatalok kényszerű megküzdési stratégiája ez.

A fent már említett 51 százalékról (a kitolódó tanulás utáni késői családalapítókról) a kutató azt írja, hogy ők elég későn hagyják el az iskolát ahhoz, hogy felsőfokú végzettséget szerezzenek, majd a legtöbbjük kereső munkát vállal. Viszonylag későn hagyják el a szülői házat (30 éves koruk körül még 40 százalékuk a szüleivel él), még később alapítanak családot, és 29–31 éves korukra csak 20 százalékuknak születik gyermeke.

A korai munkavállaló és késői családalapítók rövidebb ideig tanulnak, hamarabb belépnek a munkaerőpiacra, valamivel korábban elköltöznek a szüleiktől és családot alapítanak, mint az előző csoport tagjai. 29–31 éves korukra hasonló élethelyzetet érnek el, mint az előző csoport, de az eltérő iskolai életút miatt a felnőtté válás fontos átmeneteit eltérően időzítik. A csoportban felülreprezentáltak az alapfokú vagy szakmunkás végzettségű szülők gyermekei, a szakmunkás végzettségűek és a községben lakók. Anyagi szempontból az átlagnál valamivel rosszabb a helyzetük. Jellemző rájuk a megtört párkapcsolati életút, a szülőkkel közös háztartás és a munkanélküliségi tapasztalat. Ennek a csoportnak a kétharmada férfi.

©

A korai családalapítók korán befejezik a tanulmányaikat és elköltöznek a szülői házból, hamar munkába is állnak, de „a megfigyelési időszak végére ők dolgoznak a legkisebb valószínűséggel (a nők között ennek részben a gyermekvállalás az oka)” – írja Murinkó. Viszonylag korán és nagy arányban lépnek élettársi kapcsolatra vagy kötnek házasságot, 90 százalékuknak 30 éves korára már gyermeke is születik. Ennek a csoportnak a kétharmada nő, és felülreprezentáltak az alacsonyan iskolázott szülői háttérrel rendelkezők, a nagycsaládban felnövők, a romák és a községben élők. Csak mintegy harmaduk dolgozik, egynegyed részük még tanul, és a férfiak körében sokan munkanélküliek (25 százalék), a nők körében pedig viszonylag gyakran gyermekgondozási szabadságon vannak (16 százalék) vagy egyéb inaktívak (13 százalék). A szubjektív háztartási jövedelem ebben a kategóriában a legalacsonyabb, a depriváltak aránya pedig itt a legmagasabb. Ráadásul a csoport minden tizedik tagja küzd valamilyen egészségi problémával.

Az „iskolázott életút családdal” csoport a legkisebb. Az ő oktatási és munkaerőpiaci történetük hasonlít a korai munkavállaló és késői családalapítók csoportjára, de korábban elköltöznek a szülői házból, és korábban kezdenek élettársi együttélést vagy kötnek házasságot. A korai párkapcsolat ellenére viszonylag későn vállalnak gyermeket. A kutató szerint

leginkább ennek a csoportnak az életútja felel meg a felnőtté válás hagyományos modelljének, de a nők és a férfiak között is ebbe a csoportba tartoznak a legkevesebben.

A kitolódó tanulókról és az iskolázott életúttal rendelkezőkről a szerző azt írja, ebben a két – iskolázott – csoportban viszonylag magas az érettségizett vagy diplomás szülők gyermekeinek aránya, a testvérszám és a romák aránya pedig ebben a két csoportban a legalacsonyabb. Viszonylag sok közöttük a (nagy)városi, a háztartási jövedelem kedvező.

©

A hasonlóságok mellett azonban van néhány lényeges különbség is a két iskolázott csoport között. A családos, iskolázott életút csoportban felülreprezentáltak a nők, míg a későn családot alapító iskolázottak között nagyjából kiegyenlített a nemek aránya. A kétszülős családi háttér a családos iskolázott csoportban a leggyakoribb, egyben ez a leginkább vallásos csoport. A későn családot alapító iskolázott csoportban többen tanulnak középfokú vagy felsőfokú szakképzésben, és kevesebben a felsőoktatásban, mint a családos iskolázott csoportban. Az „iskolázott életút családdal” életúttípusba sorolt fiatalok háztartásának anyagi helyzete is jobb, mint az „iskolázott életút késői családalapítással” csoportba tartozóké.

A kutató megjegyzi, a nők és a férfiak esetében eltérések találni.

A nők gyakrabban élik át a standardnak mondható, magasabban iskolázott és családot alapító életutat, mint a férfiak, és a korai családalapítás is elsősorban a nőkre jellemző. Minden második férfira jellemző az iskolázott életút és a késői családalapítás, a nők körében is ez a leggyakoribb típus. A korai munkavállalás és a késői családalapítás minden harmadik férfira és csak minden hetedik nőre jellemző. Összességében a férfiak és a nők közötti legfontosabb eltérés, hogy a férfiak körében körülbelül négyszer nagyobb a családalapítást későre időzítők aránya, mint a nőknél.

Érdekesen alakul a négy csoport egészségügyi állapota:

©

Elemzése végén, Következtetések címszó alatt a kutató úgy fogalmaz, hogy

az iskolapadban töltött idő alapvetően strukturálja a fiatalok életútját: a teljes munkaidejű munkavállalás és ezzel együtt az anyagi függetlenség megteremtése csak a (nappali tagozatos) tanulmányok befejezése után lehetséges, valamint a családalapítás is későbbre tolódik a tanulói és a családi szerepek inkompatibilitása miatt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Végül enged Irán: kiadják a kezükből a lelőtt ukrán repülő feketedobozait

Végül enged Irán: kiadják a kezükből a lelőtt ukrán repülő feketedobozait

Baleset és torlódás az M7-esen a főváros előtt

Baleset és torlódás az M7-esen a főváros előtt

Lepöcegödrözte a kínai elnököt a Facebook – állítólag műszaki hiba történt

Lepöcegödrözte a kínai elnököt a Facebook – állítólag műszaki hiba történt

Elárverezték a Halálos iramban sztárjának autócsodáit

Elárverezték a Halálos iramban sztárjának autócsodáit

400-600 ezer forintot is kereshet egy ingatlanos, ha kibírja az első pár évet

400-600 ezer forintot is kereshet egy ingatlanos, ha kibírja az első pár évet

Kimondták: Magyarország digitálisan szabad, de vannak helyek, ahol a kattintás már bűn

Kimondták: Magyarország digitálisan szabad, de vannak helyek, ahol a kattintás már bűn