Önkormányzati választás 2019
Idézze fel a 2019-es önkormányzati választás kampányának és a szavazás napjának eseményeit, illetve kövesse a fejleményeket cikksorozatunkkal. Innen megtudhat mindent arról, mi történik az ország önkormányzataiban.
Rutinos pártvezetőként a Fidesz belső problémáit nem tárta a nyilvánosság elé Orbán Viktor csütörtöki évindító sajtótájékoztatóján. Bár a csaknem háromórás eseményen több kérdést is kapott erről, a miniszterelnök hol komoly, hol szellemesnek szánt fordulatokkal igyekezett elbagatellizálni, hogy bármi baj lenne a szervezetben.
Pedig a kérdések nem, vagy nemcsak a vártnál rosszabb önkormányzati szereplés miatt firtatták az esetlegesen várható változásokat, vagy a saját, illetve a párt bármely vezető politikusának felelősségét, hanem azok miatt a pártbeli és a Fidesz holdudvarából érkező bírálatok miatt, amelyekkel napi, heti szinten találkozni október 13-a óta.
Noha a kezdeti kritikák még alapvetően a Borkai-ügy jelentőségéről szóltak és a szexbotrányba belebukott polgármester ügyét tették a Fidesz váratlan kudarcainak felelősévé, az utóbbi hetekben egyre kevesebb szó esett Borkairól és sokkal több arról, hogy változásra van szükség a kommunikációban, nem sikerült az érték és a mérték megtartása, valóságérzékelési problémák adódtak a pártban, vagy az egyenesen el is vesztette a kapcsolatát a valósággal.
Ez utóbbi hármat történetesen Orbán három korábbi kancelláriaminisztere és egykori jobbkeze – Stumpf István, Navracsics Tibor és Lázár János – fogalmazta meg, a konkrétan is felemlegetett bírálatok közül Orbán ugyanakkor csak egyetlenre reagált csütörtökön érdemben: a rá legveszélytelenebbre, történetesen, hogy öregszik. A kommunikációt, a pártbeli vérfrissítés szükségességét és esetleges személyi változásokat firtatót pedig azzal próbálta ügyesen nem létezővé tenni, hogy közölte: a kritikus mondatok gazdái egytől egyig jó barátai – így jelen időben.
Egy átlagos Fidesz-hívőt, vagy az eseményeket csak távolabbról követő hírfogyasztót nyilván meg is tudott téveszteni azzal, hogy lebarátozta őket, ám a helyzetet, pláne az érintetteket közelről ismerők azért erősen felszisszentek: még ha egykor valóban barátai is voltak Orbánnak, a később alkotmánybíróként a Fidesz-kormány orra alá sok borsot törő Stumpfot nyolc éve gyakorlatilag árulónak minősítette a kormányfő, a hat éve Brüsszelbe száműzött, uniós biztossága alatt és megbízása lejárta óta is keserűen-csalódottan beszólogató Navracsics maga nyilatkozta nemrég, hogy nyolc hónapja nem beszéltek egymással, a Lázár János és Orbán Viktor közötti bizalmi viszony megroppanása pedig még a Fidesz elnökségi ülésén is téma volt pár éve. A politika élvonalából tavaly visszavonult volt miniszter azóta is beszólogat egykori főnökének, cserébe egy dicséretnek induló mondatban Orbán sem mulasztotta el felhánytorgatni neki, hogy a Fidesz (két éven belül mellesleg kétszer) elbukta Hódmezővásárhelyt.
Ahogyan volt miniszterei kritikáira, úgy a kommunikációval kapcsolatos bírálatokra sem reagált érdemben a miniszterelnök: utóbbiakat annyival ütötte el, hogy azért lehet emiatt ellenérzés a választókban, mert a két tavalyi választás miatt hosszú volt a kampány, idén viszont vissza fognak térni „a normális kormányzati működéshez”. A „nem a Fidesz volt rossz, hanem az ellenzék volt még jobb” – jellegű hárítás mellett jellemző volt az is, ahogy Orbán a kampányért, illetve kommunikációért felelős legfontosabb emberét, Rogán Antalt ért bírálatokat is lepergette, és – mintha ezek hiánya lett volna a legfőbb mulasztás – újabb nemzeti konzultációkat lengetett be.
Ez utóbbi a hvg.hu által megkérdezett fideszes képviselők egy részét is meglepte, és mindannyian remélik, hogy a pártelnök tudja, mit kell tenni ahhoz, hogy elkerüljék a vereséget 2022-ben. A kommunikáción ugyanis valóban változtatni kell, hiába mennek el ugyanis közpénz-tízmilliárdok néhány havonta „egybites üzenetekre”,
néha azért értelmes dolgokat is kellene mondanunk, és az érettséginél magasabb végzettséggel bíró választóinknak kitalálnunk valamit
– mondta például egy választókerületi elnök, aki a választóival beszélgetve gyűjtött személyes tapasztalatai alapján maximálisan osztja Lázár János véleményét, hogy a párt elvesztette bizonyos választói csoportok bizalmát, és ha a következő egy-másfél évben nem tudják őket megszólítani, akkor nagy bajban lesz 2022-ben.
Volt, aki abban érte tetten Rogánék és a választási kampánytröszt mellényúlását, hogy a „rendszerváltás óta nem látott gazdasági fejlődés, a konjunktúra eredményét a Fidesz képtelen volt kellő mennyiségű szavazatra váltani”, illetve, hogy „ilyen adatok mellett egyáltalán felvetődhetett az emberekben, hogy más vezetés lenne jobb az országnak, mint a kormány és a Fidesz.
Az emberek változás után igényét nézve többek szerint ugyanakkor nem lehet nem tudomást venni arról sem, hogy négy éven belül nemsokára a harmadik fideszes parlamenti képviselő kerülhet súlyos korrupciós bűncselekmények miatt a vádlottak padjára (a már jogerősen négy év börtönre ítélt Mengyi Roland és a hamarosan bíróság elé álló Simonka György után Boldog István lehet a következő – a szerk.), pláne, miután a Borkai-botrány is elgondolkodtatta a választókat a hatalmi pozícióban lévők és életvitelük-vagyoni helyzetük összefüggéseiről.
Bár a közvetlenül a kudarcos önkormányzati választás után tartott értékelésében Orbán Viktor nem keresett bűnbakot vagy felelőst, hanem sajátjait is azzal nyugtatta a zárt frakcióülésen, hogy pánikolás helyett csak át kell állni az „ellenfél is van a pályán”- üzemmódra, azért nem marad következmények nélkül a vártnál gyengébb eredmény: a közeljövőben információink szerint
az összes kormányzati tisztséget is betöltő választókerületi elnöknek meg kell válnia pártszervezői feladatától (vagy fordítva),
mert az elnökség megítélése szerint helyben nem koncentráltak megfelelőképpen a feladataikra.
A 24.hu decemberben 15-20 választókerületi elnök lecseréléséről írt, akik közül a pécsi Csizi Péteré és az egri Nyitrai Zsolté kapott eddig nyilvánosságot.
Hogy kinek kell még búcsúznia a 2022-es képviselőjelöltségtől, azt egyelőre kevés érintett tudja, a hvg.hu-nak nyilatkozó választókerületi vezetők némelyike nem kis aggodalommal magyarázta például pénteken, hogy nagyon várja már, mikor lesz választókerületi elnöki (a 106 választókörzet koordinátorának Orbán Viktor vezette értekezlete), mert
„mozognak a hírek, mindenki szeretné már tudni, hogy akkor felfelé vagy lefelé áll-e a főnök hüvelyke”.
A Fidesz vasárnap délutáni közleménye szerint már nem kell sokáig várni az ítéletre: Orbán Viktor épp a héten kezdi meg „félidős konzultációját”, vagyis értékelő megbeszélgetéseit a választókerületi elnökkel. A lapunk által megkérdezett érintettek szerint „itt érzelmek már nincsenek, hanem a számok döntenek”: az elmúlt két év összes választása, kampánya, konzultációja és helyi akciójának eredménye alapján mindenki előtt ott áll majd a papíron, hogy alkalmasnak ítéltetett-e a folytatásra vagy sem.
