Hatvan gyöngyöspatai érintettből negyvennégyen nyilatkoztak az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány felé írásban hétfő délutánig arról, hogy pénzben vagy természetben, esetleg valamilyen arányban mindkettőben kérik a szegregáció miatt nekik jogerősen megítélt kártérítést – írja keddi számában a Népszava.
A kormány korábban egyébként jelezte, természetben kárpótolnák a szegregált romákat, Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott:
mindent megadnak a romáknak, de pénzt nem.
A romák nem fogadnák el a kormány ajánlatát, hangzott el egy korábbi gyűlésükön, egyetértés van abban, hogy pénzt szeretnének. A Népszava most azt írja, a dokumentumban arra is kitért a negyvennégy érintett, hogy részt akarnak-e venni azon az egyeztetésben, amelyet a tankerület és az önkormányzat kezdeményezett a kártérítés természetbeni kifizetéséről.
Farkas Lilla, az alapítvány jogi képviselője azt mondta a lapnak, pertechnikai okokból nem árulhatja el e nyilatkozatok tartalmát. Hozzátette, hétfőn kapták meg azt a felülvizsgálati kérelmet, amelyet a kártérítés kifizetését ellenezve a Kúriához intéztek az alperesek – felperesként ebbe jogukban van betekinteni –, s ennek elolvasása után reagálnak majd az abban foglaltakra.
Arról egyelőre nem tudni, hogy a maradék tizenhat érintett, aki nem adott le nyilatkozatot az alapítványnak, egyedileg indítja-e el a végrehajtási eljárást az iskolát fenntartó tankerületnél. Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a Népszavának ezzel kapcsolatban azt mondta: nem tud arról, hogy hétfőn bárki beadta volna ezt az indítványt, de ez nem jelenti azt, hogy esetleg később ez ne történne meg.
Pénteken lejárt a határidő, de a gyöngyöspatai önkormányzat nem fizette ki a romáknak járó 100 millió forintos kártérítést. Az érintettek végrehajtást indítanak, hogy hozzájussanak pénzükhöz, de könnyen csapdába eshetnek. Közben a kormány előállt egy olyan ötlettel, amit jogszerűen nem lehet megvalósítani.