Ha Orbán Viktornak lehetősége lenne rá, biztosan ellopná ezt a pénzt

– ez volt az a mondat, ami miatt 2010-ben a Népszava és Veres János korábbi pénzügyminiszter félmillió forintot fizethetett az ellenzék akkori vezetőjének, Orbán Viktornak, mivel megsértették személyiségi jogait.

Noha azt nem tudjuk, Orbán mit kezdett a "munka nélkül" szerzett pénzzel, azt biztosan mondhatjuk, hogy a Népszava illetve Veres János nem tehetett mást, mint fizetett. "Nem mondhatták, hogy inkább meghívjuk Orbánt vacsorázni" – mondja a párhuzamot felhozó Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf.

Ugyanúgy nonszensz szerinte, amit Orbán illetve a Fidesz kommunikál a szegregáció miatt kártérítésre jogosult gyöngyöspatai romák ügyében.

Az elmúlt 10 év legcinikusabb mondata volt Orbántól az, hogy a semmiért nem adunk pénzt, hiszen itt arról van szó, hogy az elkülönített diákok olyan oktatást kaptak, amivel semmi esélyük nincs boldogulni az életben.

Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője két hete kezdte kommunikálni, hogy a gyöngyöspatai önkormányzatot csődbe viszi, ha ki kell fizetni a több tízmilliós kártérítést a korábban a szegregált oktatás miatt pert nyert romák számára (az önkormányzatra 80 millió, a tankerületre 20 millió esik).

Kaufmann Balázs

Egy nappal január 17-e, vagyis a fizetési határidő előtt állt elő azzal a változattal, hogy pénz helyett természetben kompenzálnák az egykori diákokat. Ahogy a fideszes nyilatkozatok után borítékolható volt, a gyöngyöspatai önkormányzat határidőre nem fizetett, a kompenzációs megoldásra pedig pénteken is ráerősített Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is:

az emberek igazságérzetét és a több mint hatvan érintett sorsának jobbra fordulását is az szolgálja, ha ezt az összeget nem készpénzben, hanem más formában, oktatásként kapják meg, ha nyelvi, informatikai képzésben, szakképzésben részesülnek, ha segítséget kapnak beilleszkedési nehézségeik leküzdéséhez és a trauma feldolgozásához.

Más volt a kotta

Bár a helyi roma önkormányzat elnöke szerint gyerekkorukban kellett volna őket normálisan tanítani, önmagában nem elvetendő ötlet az, hogy a képzés elmaradását képzéssel kompenzálják. Csakhogy ebben a fázisban a romáknak megítélt pénzből kormányzati utasításra ezt nem lehet megcsinálni. Hiába akarta ugyanezt a megoldást per során elérni az önkormányzat illetve a tankerület, a bíróságot kötötte a felperesek indítványa – magyarázza Kádár András Kristóf, hozzátéve, hogy "soha nem a perelt fél dönti el, hogy mit kérhetnek tőle”.

Ebben a konkrét esetben annyi volt a bíróság mozgástere, hogy vagy elutasítja a sérelemdíjra vonatkozó beadványt, vagy helyt ad nekit, vagy csökkentett mértékben ítéli meg. Miután megszületett a jogerős ítélet, azt nem tekinthetik semmisnek a pervesztes felek. A Kúria sem dönthet már abban, volt-e szegregáció vagy sem, hiszen erről már 2015-ben ítéletet mondott. A mostani vitát kiváltó per már pusztán a megítélt összeg jogosságáról szól, ebben dönt majd végső fokon a Kúria, várhatóan nyáron.

Kaufmann Balázs

Azt, hogy kártérítési összeget nem lehet képzésre váltani, nem csak a kormányzat által a "Soros-hálózathoz" sorolt szereplők mondják, hanem a kormánnyal kiegyensúlyozott kapcsolatot ápolók is. Ebből a helyzetből viszont nagyon nehéz nyerni:

„Itt már nincs jó döntés. Ha nem kapnak semennyi pénzt, az az oldal fog fölrobbanni, ha csak pénzt kapnak, akkor meg a másik” – fogalmaz névtelenséget kérő forrásunk.

Miért pont ezt hinnék el?

Arról semmilyen konkrétum nem hangzott el, hogy a kormány vagy a Fidesz pontosan hogy gondolta a kártérítési összeg átcsoportosítását, csak annyi hangzott el, hogy a képzések Gyöngyösön lennének. 

Egy névtelenséget kérő külsős, de a helyi viszonyokat jól ismerő forrásunk azt magyarázza, ezeknek az embereknek soha semmit nem nyújtottak, így kétli, hogy elhinnék, hogy most majd az érdekükben cselekednek.

„A szegregációs ítélet után ugyanaz maradt az iskola igazgatója, akit nemrég egy anyuka a gyereke bántalmazása miatt fel is jelentett. Ki az a gyöngyöspatai roma, aki bízik a rendszerben, hogy az állam itt olyan oktatási szolgáltatást kínál, ami tényleg értéket képvisel? Ehhez sokkal nagyobb bizalom kell" - fogalmaz forrásunk.

Azzal egyetért, hogy az érintettek jobban járnának, ha tanulnának, de szerinte "ez a lehetőség már elment", a kormányzati szereplők nem veszik figyelembe az évekig tartó elkülönítés okozta károkat. Elmondások szerint többen közülük jóformán helyesen írni és olvasni sem tudnak, a matekról már nem is beszélve.

Elvették a motivációjukat a tanulástól, nem volt sikerélményük az iskolában, mindig is sokadrendűek voltak. Ne csináljunk már úgy, hogy majd 25 évesen beülnek angolt tanulni.

Egykori diákok mesélnek, mit éltek át

Nyilatkozónk szerint lehet, hogy a pénz sok családnál elmegy majd vagy a házukra költik (utóbbit többen mondták a hvg.hu-nak is a múlt héten), de többen szeretnének szakmát szerezni, vagy befejezni az iskolát.

Ha nem romákról lenne szó, ki merné előírni, hogy mire költsék, vagy ne költsék a pénzt? Ez ugyanúgy elnyomás, rasszizmus.

Előbb-utóbb valaki fizet

Próbáltuk Gyöngyöspata fideszes polgármesterét, Hevér Lászlónét elérni, hogy megkérdezzük a kormány felvetéséről és annak gyakorlati kivitelezéséről, de hívásunkra nem reagált. Múlt héten személyesen kerestük fel a polgármesteri hivatalban, de "éppen tárgyalt", így akkor sem tudtunk vele beszélni.

Az elmondások alapján ezzel nem vagyunk egyedül: az érintettekkel sem tárgyal. Ők két hete még abban a hitben éltek, hogy megkapják a pénzüket, most szomorúak és felháborodottak - tudtuk meg Csemer Gézától, a helyi Roma Önkormányazt elnökétől. Azt mondja, a gyerekeket megalázták iskolásként és megalázzák most is. „Orbán Viktor azt mondta, a magyarok igazságérzetét ez az ügy sérti. Akkor mi kik vagyunk? Mi is őrá szavaztunk, minket ki fog megvédeni?"

Minden érintett roma család, akivel Csemer Géza beszélt, végrehajtást indít azért, hogy hozzájusson a pénzéhez. Azt még nem beszélték át, hogy az önkormányzattal vagy a tankerülettel szemben járjanak el, ebben viszont már nem vállalja képviseletüket az eredeti ügyekben eljáró Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány. Farkas Lilla, az alapítvány jogásza szerint ugyanis ez valójában a romáknak sem érdeke, hiszen a Kúria még bármilyen döntést hozhat, ami után esetleg vissza kell fizetni a végrehajtásban megkapott pénzt, vagy annak egy részét.

Kaufmann Balázs

Farkas Lilla abban sem biztos, hogy a Kúria megerősítő döntése után megkapnák a családok a megítélt összeget, akkor viszont tényleg nincs más út, csak a végrehajtás. Ami viszont a 22-es csapdája: az önkormányzatot nem szabad bedönteni, mert tőle függnek ezek az emberek, az iskolán sem hajthatják be a pénzt, mert ott most is tanulnak diákok, amivel őket veszélyeztetnék. A tankerülettel lehetne egyeztetni, de az igazi megoldás az lenne, ha a költségvetésből fizetnék ki ezt a pénzt.

Előbb-utóbb úgy is be lehet hajtani a pénzt, csak sok ember érdeksérelmével jár együtt.

Láttunk már példát a visszamenőleges jogalkotásra, így technikailag most is tudna a Parlament olyan törvényt hozni, ami alapján nem fizetik ki ezt a pénzt, ez azonban Kádár András Kristóf megítélése szerint alkotmányellenes lenne, és legkésőbb a strasbourgi bíróságon elbukna. „Egy ilyen visszamenőleges hatályú jogszabály, amely jogerős bírósági ítéletet semmisítene meg, mindennel szembe menne, amit egy civilizált jogállamról gondolunk.”