Egy budapesti férfi bevizsgáltatta a csapvizük ólomtartalmát a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ingyenes programjában. (Erre a vizsgálatára 500 millió forint áll rendelkezésre európai uniós forrásból.)
Az Átlátszó cikke szerint a férfinek az NNK három hónap elteltével küldte el az eredményt, ami döbbenetes volt. Eszerint
64 mikrogramm/liter értéket mértek, ami a megengedett határérték több mint hatszorosa.
Közben a férfi az ismerőseinek is javasolta, hogy vizsgáltassák be a csapvizüket, és volt, akinél a határérték kilencszeresét mérték.
A férfi azt is szerette volna megtudni, hogy az óvodában szintén ólommal szennyezett-e a csapvíz, amit a gyerekei isznak. Az állami óvodában dolgozók tudomása szerint az elmúlt 30 évben biztosan nem volt ilyen mérés, és a szülők sem jogosultak megvizsgáltatni a vizet.
Az elmúlt néhány hétben már palackos vizet visznek a gyerekei az óvodába, egészen addig, amíg nem derül ki, hogy pontosan milyen minőségű ott a csapvíz.
“A szakemberek már több mint egy évtizede tisztában vannak azzal a problémával, hogy a régi épületek vízvezetékeiből ólomszennyezés juthat az ivóvízbe, mely jelentős egészségügyi kockázatot jelent” – mondja Azari Katalin vegyészmérnök a lapnak.
A Magyar Víziközmű Szövetségnél (MaVíz) a portálnak azt írta, hogy az országban közel 93 700 km hosszúságú vezetékhálózat található, melyből a bekötővezetékek hossza körülbelül 24 000 km, ezekből az ólom anyagú csővezeték hossza körülbelül 100 km, ami a hálózatnak csupán 0,4%-a.
Ólombomba ketyeg a régi ivóvízrendszerekben
Az öreg házak vízvezetékeinek cseréje lenne a legjobb megoldás a vizek ólomtartalmának csökkentésére, ám erre az Európai Unió nem ad pénzt. A helyzeten ráadásul nemhogy javít, de még ront is, ha egy-egy lakó dönt a felújítás, így a rendszer megbontása mellett.
A Fővárosi Vízművek azt írta a portálnak, hogy az ólomból készült bekötővezetékek szisztematikus felszámolása keretében a társaság 1997-2018 között megközelítőleg 30 ezer ólombekötést váltott ki új, korszerű csövekkel. Tájékoztatásuk szerint teljes egészében felszámolták azokat a fővárosi gyermekintézményeket ellátó közcsőhálózaton található bekötéseket, amelyek nyilvántartásuk szerint ólmot tartalmaztak. Jelenleg a még meglévő ólom bekötővezetékek cseréjét csak saját beruházási forrásból tudják fokozatosan megvalósítani.
A Fővárosi Vízművek még mindig arra az uniós forrásra vár, ami a budapesti ivóvízhálózat rendszerének hálózati fejlesztését finanszírozza, melynek része az ólom bekötővezetékek cseréje is.
A teljes projekt támogatási összege eredetileg 27,7 milliárd forint volt, amit időközben megvágtak 13,73 milliárd forintra. A statisztikák szerint a támogatás valóban nem került még kifizetésre, a projekt megvalósítását a tervek szerint 2020 végéig kell befejezniük.
