Még töri a kormány a fejét azon, hogyan szüntethetné meg a börtönök túlzsúfoltságát. Ötletként az is felmerült, hogy telepített konténerekbe helyezzék el a rabok egy részét. A megoldás nem lenne példa nélküli, azonban ezt csak ideiglenes megoldásként szokták bevetni.
Most nagy erőkkel fogunk, gyorsan új épületeket megnyitni, alkalmassá tenni és oda elhelyezni őket, hogy ne legyen hivatkozási alap a rossz szándékú ügyvédek részéről Magyarországgal szemben, aztán majd meglátjuk, hogy mit tudunk tenni a már folyamatban lévő ügyek esetében
– ezt mondta Orbán Viktor január 31-én a Kossuth Rádió reggeli műsorában, a tempóra pedig szükség is van: az Országgyűlés csütörtökön, cikkünk megjelenésével egy időben már tárgyalja a börtönök túlzsúfoltságát is megszüntető törvényjavaslatot. A sürgősséggel benyújtott, így vélhetően a jövő héten már meg is szavazott szöveg szerint a kormánynak ez év szeptember 30-ig meg kell oldania, hogy az általános zsúfoltság a börtönökben ne legyen több 100 százaléknál. A Magyar Helsinki Bizottság rendre lekéri a börtönadatokat, a HVG birtokába került kimutatás szerint tavaly november 30-án az átlagos telítettség 113 százalékos volt.
Ez emberekre lebontva azt jelenti, hogy 14 829 helyre zsúfoltak be 16 685 embert. Vagyis 1865-tel voltak többen az ország börtöneiben, mint amennyien négyzetméter alapon lehettek volna. A szervezet társelnöke, Kádár András Kristóf felhívta a figyelmet arra is, hogy ez a szám bizonyos időszakokban lehet ennél jóval magasabb is, 17-17,5 ezer ember is zsúfolódhat egyszerre a börtönökben. Ezúttal a kormány a légtérrel sem trükközhet úgy, mint 2016 végén tette, mikor papíron attól lett plusz 400 hely a börtönökben, hogy a zárka "hasznos" alapterületébe beleszámolták az ágyat, asztalt és szekrényt is.
Végigvettük, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, ha villámgyors megoldást akar:
A 31 börtönből ötben volt néhány üres hely (valójában a tököli fiatalkorúak bv. intézetében is volt, de azt speciális helyzete miatt most nem vesszük figyelembe), tehát az egyik megoldás lehetne a rabok "szétszórása" a helyek között. Csakhogy ez nem annyira egyszerű: az előzetesben ülőket eleve nem szállíthatják át sehova az ellenük folyó büntetőeljárás miatt, másrészt mindenkinek olyan típusú intézményben kell ülnie, ahová a bírói ítélet szól, harmadrészt pedig a törvény előírja, hogy lehetőség szerint a családi kapcsolattartást biztosítani kell, így nem kerülhet át az ország másik felébe. A nem túl messze persze relatív: az újonnan kialakított kiskunhalasi börtönbe például az egy órányi autóútnyira lévő Kalocsáról szállították át a rabokat. A kiskunhalasi példa nem csak erre jó, hamarosan vissza is térünk rá.
Az elítéltek feje felett nem lehet dönteni, az áthelyezésükről szóló határozatot megtámadhatják a bv-bírónál.
De ha csak a papírt nézzük, Budapesten, Kiskunhalason, Pálhalmán, Szombathelyen és Tökölön a november végi állás szerint volt 278 szabad hely, annyival akár csökkenthetik is a terhelést más intézeteken.
Egyszer már eljátszotta a kormány, hogy egy nem használt menekülttábort épített át villámgyorsan, néhány hónap alatt börtönné. Ez a már említett kiskunhalasi volt, ahol 2018 őszén kezdődött a munka, következő februárban már át is adták. Azt a rabok építették maguknak: 250 ember 80 ezer munkaórát tett bele. 1 kilométer biztonsági kerítést, 2800 darab kerítésoszlopot, több mint 200 tekercs drótfonatot, 1700 tekercs NATO drótot, több mint 300 tonna követ és csaknem 15 ezer téglát használtak fel a korábbi menekültügyi központ csaknem 500 férőhelyes börtönné alakításához.
Kérdés, van-e még ilyen hely Magyarországon. Az Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapja szerint a békéscsabai menekültügyi őrzött befogadó központ (pont ilyen volt a kiskunhalasi is) működését határozatlan időre felfüggesztették, megkerestünk tehát egy helyi képviselőt, elképzelhetőnek tartja-e, hogy ott börtön épüljön. Utánakérdezett és kiderült, az átmeneti szállásként működik, most is vannak ott menekültek, vagy hozzájuk hasonlók. Tehát azt vagy ki kell üríteni, vagy le kell húzni a képzeletbeli listáról.
A körmendi menekülttábor sátortábor volt, így az szóba sem jöhet, a korábbi szombathelyi laktanyában egy körmendi képviselő elmondása szerint rendőrörs működik, a bezárt és átalakított debreceni menekülttábor pedig a határvadászoké lett.
Akármilyen meglepően is hangzik a konténerbörtön gondolata, információink szerint lehetséges megoldásként megfutott ennek az ötlete is, és már azt is tervezgették, hol lenne a tesztüzem, és azután melyik lenne a következő állomás. Egyik forrásunk azt mondja, az ötletet már el is vetették, hivatalos információt azonban nem kaptunk. A Bvop illetve a Belügyminisztérium is azt írta,
a kormányzati elképzelés megvalósítása tervezési, kidolgozási fázisban van,
ami azt jelzi, egyelőre nem tudják még biztosan, hogyan tesznek eleget egy hamarosan hatályba lépő törvénynek. A homályt Varga Judit igazságügyi miniszter sem oszlatta el, a törvényjavaslat általános vitájának nyitásaként, csütörtökön délelőtt ugyanis a lehetséges megoldásokról egy szót sem szólt.
A kormány egyébként 2015-ben kötelezte el magát 8 új börtön felépítése mellett (ebben a kiskunhalasi egyáltalán nem szerepelt), azonban ez nagyon lassan halad. Az árak ugyanis menet közben annyira felmentek, hogy eddig nem tudtak hozzákezdeni az építkezéshez. Három helyszínt időközben le is húztak a listáról, a határidőt pedig kitolták. Tavaly év végén az egyik börtönre megkapták a jogerős építési engedélyt, a munka a tervek szerint tavasszal indul és legkésőbb jövő év végére fejeződhet be. Az új börtönök építése mellé kell tehát valamilyen gyors megoldás. A konténeres megoldás annyiban nem idegen, hogy a már többször említett kiskunhalasi börtönben konténerben alakították ki a varrodát, ahol a fogvatartottak dolgozhatnak. 2016-ban nagyobb mennyiségben szerzett be az állam konténereket – a Bvop menekültügyi eljárások miatt –, azonban az Átlátszó szerint jócskán a piaci ár fölött fizettek értük.
De létezik olyan, hogy konténerbörtön?
A konténerbörtönökkel nem a magyar állam találná fel a spanyol viaszt, Ausztráliában, Új-Zélandon, Németországban és Ausztriában is van példa arra, hogy egy átmeneti időre konténerben helyezzék el a csekély súlyú cselekmények miatt elítélt rabokat – mondja Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. A hangsúly az ideiglenességen van: börtönfelújításkor, vagy a populáció hirtelen növekedésekor vetik be, az őrzési problémák miatt. Kádár szerint
nagyon sok gonddal és megoldandó kérdéssel járna ez.
A tranzitzónában is konténerekben laknak a menedékkérők, ami télen rendben is van, mert lehet fűteni azokat, nyáron viszont elviselhetetlen, 40-50 fokos meleg van bent. Ugyanilyen hőség lenne a cellaként használt konténerekben is. Légkondit fel lehetne ugyan szerelni, de ez a magyar börtönökre – a Helsinki korábbi tapasztalatai alapján – egyáltalán nem jellemző, arról nem is beszélve, hogy a költségeket is megdobná.
A tranzitzónában az a jelentős különbség, hogy ott a zóna területén belül szabadon mozoghatnak az emberek, nyáron a légkondicionált közösségi helyiségekben vészelik át a hőséget.
A börtönben annyi a légkondicionálás, hogy kinyitják az ablakot és a tátikát (az ajtón lévő ételbeadó nyílást), hogy járjon a levegő.
Konténerekkel a rabok számára előírt mozgásteret lehet, hogy biztosítani tudnák, de más okból – például a kibírhatatlan meleg miatt – lenne embertelen a fogvatartás.
Így pláne nem süt be a nap a börtön udvarába
Nem tudni, hogy milyen megoldás került szóba, de egy olyan 15 négyzetméteres konténerben, amilyet a tranzitzónában használnak, legfeljebb három rabot lehet elhelyezni. Miután a rablétszám folyamatosan változik, illetve a kormány által belengetett szigorítás – hogy a gyilkosság miatt elítélteket feltételesen sem engedik szabadlábra – miatt Kádár alapból 3 ezer plusz férőhellyel számolt. Ahhoz 1000 darab 15 négyzetméteres konténert kellene valahogy elhelyezni (ez egymás mellé téve 7500 négyzetmétert jelent), ehhez jókora területre van szükség – mondja a szakértő. Kétséges, hogy a meglévő börtönök udvarára el lehetne úgy helyezni konténereket, hogy értelmezhető tér maradjon a sétára, szabad levegőn tartózkodásra, úgyhogy az a valószínűbb, hogy teljesen új helyet kell keresni a konténereknek.
A konténerek megvásárlása csak az első lépés, azokat megfelelő módon át kell alakítani, illetve szükség van közösségi helyre, ügyvédi beszélőre, étkezőre, az idő értelmes eltöltését szolgáló helyiségekre. Valamilyen módon biztosítani kell a konténerek elhelyezésére szolgáló területet, be kell vezetni a közműveket is. Ha valóban ezzel oldják meg a férőhelyproblémákat, egy gyors számítás szerint 10 milliárdot is elérheti az összeg – mondja Kádár.
Ez nagyságrendekkel többe kerül, mint amit eddig egy 1000 fős állandó, folyamatosan használható és korszerű börtön megépítésére a közbeszerzésekben előirányzott a kormány.
Ugyanakkor viszont jóval kevesebb annál az 56 milliárd forintnál, amit a legutolsó verzióban az új börtönök megépítésére szántak. Azt viszont nem csak Kádár említette problémaként, hogy vajon ki fogja ellátni az őrzési és egyéb feladatokat. Háromezer rabhoz ezres nagyságrendű büntetés-végrehajtási dolgozót kell rendelni úgy, hogy 1-2 ezer ember már most hiányzik a bv-szervezetből. A Helsinki szerint egyébként alternatív megoldásokat is felsorolt a zsúfoltság csökkentése érdekében:
Kádár a szeptember 30-i határidő miatt szkeptikus: azt mondja, amit nem csinált meg a kormány 4,5 év alatt, azt 7 hónap alatt biztosan nem fog menni. 2 éves időtávban nem reménytelen, de ennyi idő alatt igen.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
