szerző:
Ballai Vince
Tetszett a cikk?

Csaknem négy órán keresztül faggatta a Parlament Népjóléti bizottsága az operatív törzs tagjait. Kiderült, a tatabányai kórházban történtek miatt vizsgálatot rendelt el a tiszti főorvos, a külügyi államtitkár nem tud arról, hogy ide hibás maszkok érkeznének, Rétvári Bence államtitkár pedig elmondta, bármilyen lazítás a mostani korlátozásokon csak fokozatosan, a legnagyobb szigor mellett képzelhető el. Több fontos kérdésre viszont itt sem kaptak konkrét választ a bizottság tagjai.

Két hónapos munka van mögöttünk, és ki tudja, mennyi még előttünk

– mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos a Parlament Népjóléti bizottságának ülésén, ahol rajta kívül Rétvári Bence és Menczer Tamás államtitkár és Lakatos Tibor rendőr ezredes számolt be a járványhelyzetről. Müller szerint a legnagyobb siker a járványgörbe ellaposítása, de ennek ára van. Müller azt mondta, a meghozott intézkedésekkel sikerült időt nyerni, de a járvány elhúzódására számít.

Most úgy tűnik, hogy a vírus reprodukciós rátája mérséklődik, adja Isten, hogy ez ne növekedjen.

A keddi adatok szerint itthon 2649 ember fertőződött meg koronavírussal, 291-en vesztették életüket. Müller azt mondta, az országok gyakorlata nagyon eltérő abban, hogy kiket sorolnak a betegek és elhunytak közé.

Magyarországon a teljes körű tájékoztatás az elv, ezért minden olyan elhunytat a koronavírus áldozatai között tartanak nyilván, aki fertőzött volt, még akkor is, ha nem a vírus okozta a halálát, hanem inkább a meglévő krónikus betegsége.

A vírus ilyen esetben inkább csak hozzájárult állapotuk romlásához.

Miután a vírus ellen nincs védőoltás,

a korlátozó intézkedéseket nem lehet elhagyni,

a lappangási időben távol kell tartani a többi embertől azt, aki fertőzött lehet.

Müller elmondta azt is, a zárt közösségek – vagyis az idősotthonok és a koronavírusos beteget ápoló kórházak – veszélyeztetettek, fontos, hogy az ápoló és gyógyító személyzet ne vigye tovább a fertőzést.

Ez az a két gócpont, amit kezelni kell, segíteni kell, hogy a járványt megfogják, és a legkevesebb áldozat kerüljön ki ezekből az intézményekből.

Abban nincs semmi meglepő, hogy a sűrűn lakott fővárosban és Pest megyében van a legtöbb regisztrált beteg. Az ország többi részében valamilyen eseményhez vagy intézményhez köthető a fertőzöttek számának növekedése.

Facebook / ATV

Rétvári Bence államtitkár arról beszélt, a tudósok és szakértők által felvázolt lehető legrosszabb lefolyási görbe alapján igyekeztek felkészíteni az egészségügyi ellátórendszert a várható fertőzöttek fogadására. Szerinte senkinek sem lett volna bátorsága alacsonyabb szintre belőni a kapacitást. A felszabadított helyekkel ezer lakosra hét kórházi ágy jut, ennél jobban csak a németek és az osztrákok állnak. Remélik azért, nem lesz erre szükség. Azt mondta, sok a téves információ is, példaként hozta az orosházi beteg ügyét, akiről az jelent meg, hogy hazaküldése után elhunyt. Rétvári szerint viszont a kórház felajánlotta a betegnek, hogy folytatják az ellátását, de ő inkább hazament.

Akinek a hozzátartozóját ok nélkül küldték haza, forduljon a kórház igazgatójához – tanácsolja. Azt mondta, a döntés meghozatalakor igyekeztek a lehető legfelelősségteljesebben eljárni.

Rétvári beszélt arról is,

világszerte a betegek 7-12 százaléka jelenik meg az ellátórendszerben, 30 százalékuk igényel kórházi ellátást, néhány százalékuk szorul lélegeztetőgépre.

Hosszan beszélt a védőfelszerelésekről is: elhúzódó járványra számítanak, ezért tárolnak annyi felszerelést raktárakban. Az ellenzék által kifogásolt magánraktárakat is felhozta: azt mondta, nem volt elég állami raktár, ezért kellett pluszban bérelni.

Menczer Tamás külügyi államtitkár elmondta, a világszerte bevezetetett korlátozó intézkedések óta 116 országból 9553 magyart hoztak haza eddig. Elmondta azt is, az egész világ Kínánál áll sorba védőeszközökért, egyfajta vadkapitalizmus uralkodik a maszkok és lélegeztetőgépek esetében. Nehéz megbízható kereskedőket és szállítókat találni, előfordult, hogy "táskás emberek" készpénzzel vásárolták fel a magyarok elől a lélegeztetőgépeket úgy, hogy már leszerződtek rá. Előfordult az is, hogy a szállító az eredetileg vállatnál később, drágábban és kevesebb eszközt szállított le. Ebben a helyzetben viszont nem lehet válogatni.

Ő is megismételte:

senki sem tudja, mikor lesz vége a járványnak, ezért készülnek hosszú védekezésre és szerzik be a maszkokat.

Hosszú idővel számolva egészen máshogy fest a 80-86 millió meglévő védőeszköz úgy, hogy milliós a napi felhasználásuk.

Lakatos Tibor rendőr ezredes arról beszélt, a korlátozások enyhítése után is marad a fokozott ellenőrzés, amúgy elenyésző a szabályszegések száma.

A másfél órás beszámoló után következtek a kérdések.

A bizottság szocialista elnöke, Korózs Lajos arra kíváncsi, hány egészségügyi dolgozó lett beteg, illetve hunyt el, rákérdezett arra is, tényleg 100 ember betegedett-e meg a Szent Imre kórházban. Érdekli, mi a legrosszabb forgatókönyv.

A fideszes Molnár Ágnes a plazmaterápia hatékonyságáról, illetve az orvosok-ápolók átvezényléséről kérdez. A párbeszédes Szabó Tímeát elsősorban az érdekelte, miért nem Kásler Miklós miniszter jelent meg az ülésen, illetve milyen enyhítések várhatók.

Felmerült, a kormányon belül van-e vita a maszkviselés kötelezővé tételéről, illetve ha felépült a kiskunhalasi járványkórház, miért kellett hazaküldeni a betegeket, akik között a hírek szerint súlyos állapotban lévők is voltak. A miniszterelnököt pereljék majd a családok – hangzott a kérdés. Szabó Tímea rákérdezett arra is, ki vitte be a tatabányai kórházba a fertőzést. Megkérdezte azt is, a maszkok hány százaléka volt hibás, a lélegeztetőgépekkel volt-e minőségi probléma.

A DK-s Varga Zoltán szerint párhuzamos dimenzióban él a kormány, az emberek komolyan veszik, hogy nem szabad orvoshoz fordulni, csak közben sokan meghalhatnak. "Könnyű takarózni a számokkal, de mind-mind emberi tragédiát jelent". Érdekli, tart-e a kormány attól, hogy az enyhítéssel megnő majd a halálesetek száma. Szerinte Müller a politikát szolgálja ki, és kifogásolja, hogy Orbán mellett nem látni az egészségügyi államtitkárt és a minisztert.

"Az egészségügy álljon a talpára, mert ez szakmai kérdés, nem politika vagy propaganda."

A képviselők rengeteg kérdéssel készültek, a jobbikos Lukács László György ebből felsorolt tízet, a többi között a daganatos betegek bizonytalan helyzetét és a kórházból hazaküldött betegeket hozta szóba, lazításként pedig Trump fertőtlenítős injekció-ötletére is rákérdezett Müller Cecíliánál.

A szintén jobbikos Rig Lajos a többi között arra volt kíváncsi, a hazaküldött betegeknek van-e betegágya, van-e elég védőfelszerelés az egészségügyi intézményekben és felhozta, pár órás képzéssel nem lehet megtanulni a lélegeztetőgép kezelését.

A bizottság fideszes alelnöke, Selmeczi Gabriella szerint az ellenzéknek értékelnie kellene, hogy az operatív törzs tagjai harmadszorra jelentek meg a bizottság előtt, de meglepő módon ő is rákérdez arra, milyen minőségű tesztek érkeznek.

A válaszok:

Müller Cecília nem válaszolt arra, a tesztek hány százaléka hibás, arról beszélt, ide CE jelzésű tesztek érkeznek (erről már többször írtunk, ez jelentheti az európai – vagy annak beállított – minősítést, de akár azt is, hogy Kínából exportálták), illetve elmondta, mikor milyen típusú teszt lehet jó. A tesztelések számát is növelni akarják, hogy az enyhítések hatásait követni lehessen. Nem akarják, hogy a betegek száma hirtelen megugorjon. Olykor hiány van bizonyos eszközökből, most épp 3D-ben nyomtatnak mintavételi pálcát.

Facebook / ATV

Müller szerint nem tudni, milyen lassan cseng le a járvány, ezért is kell nagyon óvatosan bánni az enyhítéssel. Van, aki úgy tartja, szezonálissá válik, más szerint szelídül majd a betegség.

A tatabányai kórházban lezajlott a járványügyi vizsgálat – amit az elhunyt betegápoló miatt rendelt el –, de még kiegészítést kért, így nem tud válaszolni arra a kérdésre, hogy valóban egy Tirolban dolgozó orvos vitte-e a fertőzést. A kórházban hétfő este 53 fertőzöttről tudtak, ezért zárlatot rendelt el. A Pesti úti Idősotthonról nem tudott tájékoztatást adni. A kórházból hazaküldött betegek miatti panaszokat kivizsgálja.

A lélegeztetőgép-kezelésre átképzett rezidensekről azt mondta,

háborús helyzet van, be kell vetni mindenkit, olyanokat is, mint ő, aki az egyetemen látott utoljára lélegeztetőgépet.

Rétvári Bence államtitkár arról beszélt, a fertőzött egészségügyi dolgozók száma 13 százalékkal az európai átlag alatt van, 17 ezer embert lehet átvezényelni más kórházba. Szabó Tímea minisztert hiányoló kérdésére azt mondta, Kásler múlt héten bent volt a Parlamentben, válaszolt ellenzéki kérdésekre is (egyre – a szerk.).

Beszélt arról is,

bármilyen lazítás a mostani korlátozásokon csak fokozatosan, a legnagyobb szigor mellett képzelhető el.

Rétvári beszélt arról is, a kórházaktól nem vettek el ágyakat, csak átalakították a kapacitást a koronavírusos betegek ellátása érdekében. Sok lélegeztetésre alkalmas gép került Magyarországra, amivel sok országot megelőzünk.

Menczer Tamás azt mondta,

nem tudnak arról, hogy a maszkok között lennének hibásak, de ezt persze nem lehet kizárni.

A politikai elfogultsággal vádolt Müllert ő védte meg leginkább Varga Zoltántól: szerinte a képviselő végelgyengülésben térden csúszva szenvedne, ha azt a munkát kellene végeznie, amit a tiszti főorvosnak. "Ez még egy gyurcsányista képviselőtől is szégyen."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!