Hiába indítaná újra Kásler az egészségügyet, annyi kérdőjelet hagyott, hogy egyelőre nem indul be
Nem sok támpontot kapott hétfőn, aki telefonon vagy járóbeteg-szakrendelések honlapjain próbált tájékozódni az egészségügyet érintő, május 4-étől élő változásokról. Az orvosok és rendelők többsége további iránymutatásra vár –legfontosabbként például arra, hogy ki hol, hogyan és mennyiért végzi majd az egyes vizsgálatokhoz előírt koronavírusteszteket. Az ígért miniszteri tájékoztató hétfő estig egyelőre viszont nem érkezett meg (csak a fogorvosokhoz, éjjel), az új rend így sok helyen még nem indul el a héten.
– "Fogalmam sincs, ne haragudjon.” – „Mi is várjuk a tájékoztatást.” – "Bárcsak tudnánk, percenként csörög a telefon, de senkinek nem tudunk mit mondani!” Érdemi információk helyett csak ilyen és ehhez hasonló mentegetőzésekkel találkoztunk, amikor több tucat hazai házi-, gyermek- és szakorvosi rendelőnél érdeklődve azt próbáltuk meg kideríteni, hogyan vehetünk részt azokon a személyes viziteken, amelyeket hétfőtől újra lehetővé tett ugyan az emberi erőforrások miniszterének múlt heti rendelete, de a komolyabb beavatkozásokat negatív PCR-teszthez kötötte.
Kásler Miklós – ahogy megírtuk – a hosszú hétvégét megelőző utolsó órákban csütörtök este küldött értesítést az egészségügyi szolgáltatóknak arról, hogy szigorú higiénés szabályok mellett milyen formában indulhat újra az március 16. óta csak sürgősségi esetekre korlátozott betegellátás, azon belül is a háziorvosi és házi gyermekorvosi, a védőnői és a fogászati alap- és szakellátás, a járóbeteg-szakellátás, az egynapos ellátások, a fekvőbeteg-szakellátásból pedig a rehabilitáció és a transzplantációs beavatkozások.
A házi- és gyermekorvosi ellátásban sem a Kásler-levél, sem a megkeresett szolgáltatók szerint sincs sok változás: a felső légúti tünetekkel küzdőket kivéve telefonos egyeztetés után eddig is fogadták azokat a betegeket, akiknek a panasza személyes vizsgálatot igényelt. Néhányan inkább attól tartanak, hogy
a páciensek tájékozottsága sok esetben csak addig terjed majd, hogy „végre lehet orvoshoz menni”, de addig már nem, hogy ezt csak telefonos bejelentkezés után, időpontra tehetik meg, ezért a személyesen is sokan a rendelőkhöz tódulnak majd.
Sok helyen ezt úgy oldják meg, hogy belépni is csak az léphet épületbe, aki bejelentkezett.
Sok rendelőben a május 4-től szintén kötelező pre-triázs, vagyis az előszűrő felállítása okoz gondokat: ez ugyanis előírja, hogy csak lázmérés után lehet bárkit is beengedni. Az orvosok szerint ez egyrészt felesleges, hiszen bárki bevehet indulás előtt lázcsillapítót, de attól még adott esetben ugyanúgy fertőz majd (erre hivatkozva nevezte feleslegesnek például az érettségizők lázmérését múlt héten Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár), másrészt kevesen rendelkeznek a járványügyi ajánlásban szereplő érintés nélküli hőmérővel, a hagyományos, higanyost pedig higiéniai okokból nem lehet, és a körülményes fertőtlenítése miatt nem is praktikus használni.
Ennél komolyabban érinti viszont a „nyitás” azokat a szakellátókat, amelyek felkeresését, illetve az ott végzendő beavatkozásokat negatív PCR- teszthez kötötte a miniszteri utasítás: például a fül-orr-gégészeti, a gasztroenterológiai, egyes kardiológia és allergológiai beavatkozásokat, az összes ultrahangvizsgálatot, és onkológiai beavatkozást, a laparoszkópos egynapos sebészeti beavatkozásokat, nem utolsósorban pedig a művesekezelést és gyakorlatilag az összes, eddig el nem végezhető, nem sürgősséginek számító fogorvosi beavatkozást – köztük egy egyszerű fogtömést is, hiszen a fúró használatával a fokozott aeroszolképződés miatt nagyban nő a fertőzésveszély.
Utóbbi miatt hétfőn a fogorvosok körében tapasztaltuk a legnagyobb tanácstalanságot, illetve kétségbeesést: az alap- és a magánellátásban dolgozók között is nagyon sokan vannak ugyanis, akiknek még mindig nincs megfelelő védőfelszerelésük: az eddigi sürgősségi beavatkozásokat – gyógyszeres kezelés, foghúzás – még csak elvégezték az egyszerű sebészi maszkban, de a megfelelő védettséget adó FFp2-es és 3-as álarcok, pleximaszk és védőköpeny híján dilemmában vannak, hogy fogadják-e a fertőzést kockáztatva a tömésre bejelentkező beteget.
A Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöksége vasárnap tiltakozásnak beillő állásfoglalásban jelezte, hogy „a fogászati ellátás eddigi észszerű korlátozásának a fokozatok nélküli teljes feloldása a járvány terjedése szempontjából kritikus helyzetet teremthet", illetve, hogy „a hosszú hétvége nem adott elegendő időt és lehetőséget a felkészülésre, különösen mikor a médián keresztül a lakosság arról értesült, hogy végre akadályoztatás nélkül fordulhat fogorvoshoz bármilyen panaszával, problémájával”.
A kamara azon aggálya pedig, mely szerint „az eddigi szigorú tilalom után ránk zúdulhat a betegek tömege” – nagyrészt be is igazolódott, az alapellátásban dolgozó fogorvosok zárt Facebook-csoportjában többen legalábbis többen erről számoltak be, volt olyan orvos, akihez a nyitási utáni 7 percben már négyen próbáltak meg bejelentkezni fogtömésre.
A tény, hogy csak negatív PCR-teszttel bíró pácienseket fogadhatnak, keveseket nyugtat meg: egyrészt, mert a beteg akkor is hordozhatja a vírust, ha negatív a tesztje – mert mondjuk olyan időszakban szűrték le, amikor még nem mutat eredményt, vagy – mivel a tesztek eredményére általában legalább egy napot kell várni – azután is megfertőződhetett, hogy a mintát levették tőle.
Frissítés: Kásler Miklós hétfőn éjjel körbeküldött egy újabb levelet a fogorvosoknak, aszerint csak a COVID-gyanús embereknél követelik meg a PCR-tesztet, nem pedig a beavatkozásokhoz kötve, mint ahogy az a múlt csütörtöki levélben szerepelt. További részleteket ide kattintva olvashat.
További bizonytalanságot jelent, hogy egy teszt általában nem ad pontos eredményt – szakmai vélemények szerint legalább két teszt kell a biztos eredményhez. Egy negatív teszt érvényessége ráadásul mindössze 72 óra, így nem világos például, hogy egy több kezelést igénylő beteget néhány naponta újra le kell-e szűrni. És ha a betegnek kötelező, akkor a rendelő személyzetét – amely ugyanúgy lehet vírushordozó – vajon nem kell tesztelni? Vagy kell? Ha igen, hány naponta? Négy napja csak úgy záporoznak a kérdések a fogorvosi Facebook-csoportban, és mivel csütörtök esti Kásler-levél május 4-re ígért a tesztekről további tájékoztatást, mindenki azt remélte, hogy legkésőbb hétfőre okosabb lesz. Ezzel szemben hétfő délután még az orvosi és a fogorvosi kamara egy tisztségviselője is tőlünk kérte, hogy feltétlen továbbítsuk neki, ha megtudtunk valamit, mert hozzájuk semmilyen tájékoztatás nem érkezett a minisztériumtól.
Ugyanezt kérték a megkeresett – és szintén tanácstalan – fül-orr-gégészek és gasztroenterológusok is, akik egyelőre a telefonon érdeklődő betegeknek sem tudnak mást mondani, mint hogy egyelőre minden marad a régiben, vagyis a helyzet tisztázásig továbbra is csak telefonon keressék őket.
„Ha torokfájással jön, kénytelen leszek betenni a covidosok közé”
– mondták például egy dél-pesti orr-füll-gége ambulancián mandulagyulladás-gyanúval érdeklődő munkatársunknak, arra kérve, hogy „bírja még egy kicsit”, és várja ki otthon, hogy milyen utasítás jön még a minisztériumból, mert egyelőre nem tudnak semmit a tesztelés részleteiről.
Utóbbiról egyelőre olyan fontos, gyakorlati dilemmákra sincs válasz, mint hogy hol csináltassák azt meg a páciensek – az előírt légúti mintavételes tesztelést csak néhány magánszolgáltató végzi egyelőre Magyarországon, jellemzően ráadásul Budapesten, a nyolc állami (egyetemi) labor pedig csak a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) végez ilyen vizsgálatokat. De ha utóbbiak be is szállnának a tesztelésbe – amire erősen kérdéses, hogy van-e kapacitásuk – akkor megyéket kellene átutaznia valakinek, hogy megcsináltathassa a szűrést.
Nagy kérdés az is, hogy ki állja a tesztek költségét? Egy ellenzéki képviselő felvetésére Kásler Miklós egyetlen mondattal válaszolt erre hétfőn a parlamentben: azt mondta, a társadalombiztosítás fizeti a tesztet, de hogy hogyan – a páciensnek kell-e az összeget megelőlegeznie, vagy a szolgáltató kapja meg későbbi a teszt árát –, arról nem mondott semmit, ahogy arról sem, hogy néz ez majd ki a gyakorlatban: csak a nyolc, említett állami laborba lehet menni? Vagy magánszolgáltatónál kell/lehet megcsináltatni? Esetleg minden, laborral rendelkező szakrendelőben meg lehet? Ha igen, akkor mennyi időn belül van meg az eredmény? Ha nem egy vagy néhány órán belül, hanem hosszabb idő alatt, akkor mi garantálja, hogy a teszt eredményének megérkezéséig a páciens nem fertőződik meg (mondjuk a munkahelyén, a boltban, közlekedési eszközön stb)?
Ennek a művesekezelések esetében lehet jelentősége: ez utóbbiak ugyan egyértelműen a magas kockázatú beavatkozások közé tartoznak, ami azt jelenti, hogy minden egyes beavatkozás előtt PCR-tesztet kellene elvégezni. Ez azonban hiába lenne jó protokoll, a Vesebetegek Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke szerint a gyakorlatban megvalósíthatatlan. A szervezet elnöke, Ádám Aurél a hvg.hu-nak azt mondta, hogy Magyarországon jelenleg 6500-7000 ember szorul dialízisre, a számuk a transzplantációk leállása miatt valószínűleg nőtt. Nekik hetente háromszor kell kezelésre menniük, vagyis az előírások szerint ennyiszer kellene rajtuk kötelező koronavírustesztet elvégezni – ami mennyiségben is megoldhatatlan, és emiatt feltehetően a finanszírozását tekintve is.
Az egyesület vezetője ettől függetlenül támogatja a szűrést, ezzel ugyanis nagymértékben csökkenthető lenne a terjedés kockázata. A protokoll már most is rendelkezik arról, hogy minden kórházban kell lennie egy külön koronavírusos betegeknek létrehozott dialízis állomásnak, de külön szűrésről eddig nem tudott.
A dialízis egyébként nemcsak a beavatkozás, hanem a rendszer miatt is kiemelt kockázatú: egy-egy állomáson ugyanis egyszerre akár 30-40 embert is kezelhetnek egy légtérben, ami növeli a fertőzés kockázatát, többnyire ráadásul a kórházból átjáró orvosok végzik kezeléseket. Úgy tudjuk egyébként, hogy Magyarországon több dialízisközpontban is előfordult már koronavírus-fertőzés.
Az újranyitás kellemetlen velejárója lehet a hvg.hu által megkérdezett szakorvosok szerint az is, hogy egyes ellátásokra már a koronavírus-járvány előtt is hosszú, sok esetben több hónapos várakozás után lehetett bejutni, így a kieső két hónap és a sok helyütt még csak részlegesen újrainduló rendelések miatt még akut panaszokkal is sokat kell majd várni, amíg eljuthat az ember az orvosig.
Betegként tehát az élet továbbra sem lesz egyszerű, a számos nyitott kérdés és bizonytalanság tisztázása után pedig olyan – mondjuk úgy – kellemetlenségekkel is szembesülni kell, mint amire egy soroksári szakrendelő honlapja hívta fel a figyelmet:
Kérjük tisztelt betegeinket, hogy lehetőleg kerüljék a mellékhelyiségek használatát, mert az hosszas fertőtlenítést von maga után, és ebben az esetben a rendelés szünetel.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Újraindul az egészségügy, de vírusteszt kell a nem sürgős műtétekhez
Újraindul az egészségügyi ellátás, de a koronavírus-átvitel szempontjából magas kockázatot jelentő, de nem sürgős beavatkozások előtt kötelező a betegek tesztelése, és a magas kockázatú beavatkozásokat csak egy negatív PCR-teszt eredmény után lehet elvégezni - derült ki abból a levélből, melyet Kásler Miklós küldött az egészségügyi szolgáltatóknak.
