szerző:
Gyöngyösi Márton
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Teljes kormánypárti tarolás a Balkánon. Vélemény.

Van abban valami tragikus, hogy jelenleg a világon talán Szerbia politikai berendezkedése hasonlít leginkább Magyarországéra. Nem csoda, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök óriási cimborája Orbán Viktornak. Furcsa páros ők, hiszen míg Orbán Viktor Soros-ösztöndíjas liberálisból vált különböző kanyarok után álnemzeti diktátorrá, Aleksandar Vučić a XX. század utolsó fele egyik legvéreskezűbb zsarnokának, Slobodan Miloševićnek volt a propagandaminisztere. Igen, annak a szerb diktátornak, aki haverjaival a fél Balkánt porig rombolta, ezreket gyilkoltatott meg, amúgy pedig zsigerből gyűlölte a magyarokat. Ma ehhez az emberhez rohangászik Orbán még vírus idején is. Persze nem véletlenül, hiszen Szerbiában ma ugyanúgy a párttagság az előrejutás záloga, a szabad sajtót üldözik, az ellenzékieket megfenyegetik, közben pedig a fiatalok tömegével hagyják el az országot, ahogyan itthon. Ebben a számunkra nem ismeretlen rendszerben kellett volna a szerb ellenzéknek értékelhető eredményt felmutatnia. Nos, ez nemhogy nem sikerült, de tragikus vereséget szenvedtek. A kormánypártok a szavazatok több, mint 70 százalékát zsebelték be és a parlamentbe csak egyetlen valóban ellenzéki erő tudott becsúszni pár képviselővel. Hogy miért? Íme, pár tanulság:

  1. A bojkott nem működik: Itthon is gyakran elhangzik az érv, hogy az ellenzék miért megy be az Országgyűlésbe? Hiszen – mondják egyesek – ha nem vennék fel a mandátumot, sőt, kivonulnának a közéletből, akkor majd a világ észbe kap, hogy illegitim a rendszer. A szerb ellenzék nagy része most erre apellálva bojkottot hirdetett. Az eredmény betonbiztos kormánypárti kétharmad, az ellenzék pedig kiírta magát a politikából, mert ezután még annyi megszólalási lehetőségük sem lesz, mint amennyi eddig volt. A világ meg nemhogy nem kapott észbe, de azóta is szorgosan gratulálnak a győztesnek. Senkit sem érdekel, hogy a választási részvétel az 50 százalékot sem érte el. Persze, a győztes Szerb Haladó Párt ugyanúgy az Európai Néppárt (EPP) tagja, mint a Fidesz. A kivonulás, a bojkott és csendes ellenállás tehát nem működik.
  2. A megosztottság nem működik: Bár a legtöbb ellenzéki párt a bojkottal saját magát darálta be önként és dalolva, néhányan azért elindultak. Ám mivel a társadalom ellenzéki feléhez inkább a bojkott híre jutott el, az elinduló ellenzékiek sem kaptak szavazatot. A legerősebb ellenzéki párt, Aleksandar Šapić pártja sem ért el 4 százalékot sem és csak azért került be a parlamentbe, mert nemrég levitték a bejutási küszöböt.
  3. A civil jelöltek nem oldják meg: A végső kétségbeesések örök reménysége, a politikán kívülről érkező, teljesen civil jelölt Szerbiában is megjelent. Az ország egyik leghíresebb színésze, Sergej Trifunović osztotta ki magára ezt a szerepet, hogy aztán egy lelkes kis stáb segítségével sikerüljön átcsetlenie-botlania a politikai csatamezőn. Még kettő százalékot sem kapott. Nem csoda, mert sem kapcsolatai, sem beágyazottsága, sem pedig „szakmai tapasztalata” nem volt. Márpedig ahogyan a kamionsofőrködéstől a tanításon át egészen a politikáig minden mesterségnek megvannak a maga fortélyai, amelyeket sok idő megtanulni, úgy várható volt, hogy a híres színész nem vált egyszeriben politikai tálentummá. Ez pedig megpecsételte sorsát.
  4. A határon túli magyarságot duplán nyomják el: A választás másik nagy „nyertese” a határon túli magyarok kilóra eladásának bajnoka, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) lett, akik büszkén jelentették be, hogy évtizedek óta ennyi mandátumot nem nyertek, pedig hát közben a délvidéki magyarság felére apadt. Azt nem tették hozzá, hogy mindez azért lehetett, mert az ellenzéki pártok bojkottálták a választást, ők meg a magyarság felét a Fidesszel és a szerb kormánypárttal karöltve gyarmatosították és fenyegetéssel, ellehetetlenítéssel szavazógéppé alázták, a másik fele meg mindezt látva inkább meg sem állt Nyugat-Európáig. A többi már csak logisztika. Szégyen, hogy amit több évtizednyi asszimiláció és elnyomás nem tudott megtenni, azt a Fidesz, a cimborái és a korrupt határon túli magyar pártok, mint a VMSZ pár év alatt elérik. Miközben a magyarok elfogynak, az ő hatalmuk nő.

Két évvel a következő országgyűlési választások előtt nem árt, ha szemünket Belgrádra vetjük. Csodát várni, nyugati segítséget remélni, az ellenzéket öngyilkos akciókba belehajszolni nem jó ötlet. Amit tehetünk, az az együttműködés és a kemény munka. Ha Szerbiában az az 53 százaléknyi szavazó, aki tegnap nem ment el az urnákhoz, leadta volna szavazatát, ma egészen más országban ébredtek volna. Mi 2022-ben nem hagyhatjuk, hogy úgy járjunk, mint ők. Úgyhogy munkára fel! Számítunk rátok, számíthattok ránk!

A szerző európai parlamenti képviselő (Jobbik)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Marabu Féknyúz: Változik a protokoll, Cecília

Marabu Féknyúz: Változik a protokoll, Cecília

Az EU ötödik legalacsonyabb munkanélkülisége a magyar

Az EU ötödik legalacsonyabb munkanélkülisége a magyar

Megduplázhatja az orvosok bérét a kormány

Megduplázhatja az orvosok bérét a kormány