Ipsos: a népesség 87 százaléka visel maszkot

Egy augusztusi kutatás szerint a magyarok a fertőzöttek számának emelkedésére reagálva nagyobb hangsúlyt fektetnek a védekezésre, mint egy hónappal korábban.

  • hvg.hu hvg.hu
Ipsos: a népesség 87 százaléka visel maszkot

Koronavírus-járvány

Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.

Az Ipsos szerint Magyarországon kettős képet mutatnak a trendek: míg az emberek fokozatosan visszatérnek korábbi életstílusukhoz, addig a védekezésről sem feledkeznek el. Szerintük a fertőtlenítő kézmosás, illetve a másokkal való kézfogás és érintkezés kerülése az áprilisi szinten van.

Kiemelkedő viszont mind az áprilisi, mind pedig a júliusi szinthez képest a védőmaszkot viselők aránya. Mint írják:

Az eddig mért legmagasabb, 87 százalékos a szájmaszk viselésének aránya hazánkban.

A kutatás szerint a maszk általános védekezési forma, a magyarok életkortól, életviteltől függetlenül hordják ott, ahol kötelező. Viszont a járvány első hullámát övező pánikhullám csitultával egyre többet mozdulunk ki: a felmérésben megkérdezettek 52 százaléka jelezte csupán azt, hogy továbbra is kerüli a tömegközlekedést. Áprilisban a 64 százalék válaszolta azt, hogy nem hajlandó a vírus miatt használni a buszokat, villamosokat, vonatokat, metrókat. 

A veszélyérzet csökkenésével nőtt az utazási kedv is: a felnőtt lakosság negyede, közel 1,8 millió fő tervez még nyaralást a nyár hátralévő részére, viszont a legtöbben maradnak belföldön. Az, hogy a magyar lakosság kerüli a külföldi utakat abból is látszik, hogy a megkérdezettek százaléka válaszolta azt, hogy repülőútját vagy elhalasztja, vagy lemondja.

(Képünk illusztráció)

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.