A titkosszolgálat nem jelzett, majdnem benyomták konzulnak a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdost
A titkosszolgálat nem talált rizikót abban, hogy a Budapesten élő milliárdos, Josh Cartu tiszteletbeli konzul akart lenni. Az állítólag Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Cartu tiszteletbeli konzuli kinevezését a Miniszterelnökség berkein belül is támogatták, végül mégis füstbe ment a terve. Időközben a milliárdos feje fölött összecsaptak a hullámok: tavasszal Kanadában, nemrég pedig az Egyesült Államokban indult eljárás ő és fivérei, valamint az ügyfeleiket megkárosító cégei ellen a netes csalók körében népszerű bináris kereskedés miatt.
2018 februárjában a budapesti Four Seasons Hotel éttermében reggelizett a Külgazdasági-és Külügyminisztérium kötelékében akkor még miniszteri biztosként tevékenykedő Suha György a Salamon-szigetek brüsszeli nagykövetével, Moses Kounival és egy Budapesten élő kanadai milliárdosról, Josh Carturól beszélgettek - derült ki egy birtokunkba került nem hivatalos feljegyzésből.
A 41 éves Cartu ismert alakja a budapesti elit világának, közszereplő, még a magyar nyelvű Wikipédia oldalán is fent van, mint “Magyarországon élő üzletember, milliomos, autóversenyző, korábbi Ferrari-pilóta és luxusautógyűjtő”. A Cartu üzleti birodalmat egyébként három kanadai–izraeli testvér, Jonathan, Joshua és David Cartu vezeti. 2014-ben a 444 egyik olvasója lefotózta, amint az akkor 35 éves Josh Cartu az Alagútban összetört egy negyvenakárhány millió forintos sportkocsit, egy Bac Monót.
Igazi celebritásnak számít, Instagramját közel egymillióan követik. 2018-ban együtt járt Lee Levi dán–izraeli modellel, aki korábban Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök fiának volt a barátnője.
Josh Cartu a Salamon-szigeteken:
A luxushotel éttermében a miniszteri biztos és a nagykövet azért találkozott egymással, hogy Cartu jövőbeni “diplomáciai karrierjéről” egyeztessenek, miután a kanadai üzletember a Salamon-szigetek tiszteletbeli konzulja kívánt lenni. A tiszteletbeli konzulok jellemzően a saját hazájukban vagy lakóhelyükön látják el a tisztséget, egy másik államot képviselve. Ez esetben tehát Cartu képviselte volna Magyarországon a távoli szigetek érdekeit – nem mintha a Csendes-óceán déli részén, Pápua-Új Guineához közel található ezernyi szigetből álló államnak bármiféle érdekeltsége lenne errefelé.
Azt, hogy a miniszteri biztos találkozzon és egyeztessen Cartu leendő posztjáról Kounival, egy nem hivatalos feljegyzés szerint a Miniszterelnökség kezdeményezte.
A Four Seasonsban megtartott munkareggelin a Salamon-szigetek brüsszeli nagykövete a már említett nem hivatalos feljegyzés szerint arról győzködte a magyar felet, hogy a 2011-es diplomáciai kapcsolatok felvételét követően eljött az ideje annak, hogy érdemben kezdődjön meg a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése Magyarország és a távoli állam között. Ennek érdekében a Salamon-szigetek kormánya hamarosan hivatalból is megbízza magyarországi akkreditációval – mondta akkor a nagykövet. Mindehhez tudni kell, hogy a Salamon-szigeteknek Európában csak Londonban és Brüsszelben van diplomáciai képviselete.
A nagykövet a reggeli közben arról beszélt, hogy három területen lát kiemelt bilaterális együttműködési lehetőséget a két ország között. Eszerint a Salamon-szigeteken szívesen hasznosítanák a magyar vízipari tudást, másrészt örömmel vennék Salamon-szigeteki diákok magyarországi egyetemi képzését, és kiemelt fontosságú lenne, ha megbízhatna az ország egy budapesti tiszteletbeli konzult is.
Ekkor Kouni előadta, hogy erre a pozícióra már meg is találták a megfelelő embert, Josh Cartut, aki a beszélgetésről készült feljegyzés szerint a “magyar számítástechnikai ágazat egyik vezető szereplője, milliárdos árbevételű cége elismert magyarországi gazdasági szereplő” – emellett világszerte ismert Ferrari-pilóta, autóversenyző, aki “minden alkalmat kihasznál Magyarország turisztikai vonzerejének népszerűsítésére”. A nagykövet kifejtette, hogy a tiszteletbeli konzultól elsősorban turizmuspromóciót, protokolláris jelenlétet és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok dinamizálását várják. A találkozó végén Cartu is megjelent a szállodában, és – csatlakozva a nagykövethez – megerősítette mindazt, amit a diplomata mondott róla.
Cartu jelölését azonban ekkor a külügy még elutasította. Ám az üzletember tavaly újra próbálkozott, 2019. június 4-én megint jelölte őt a Salamon-szigeteki nagykövet és a magyar külügy is nyitottabb volt rá. “A küldő ország javaslatában új tényeket és új körülményeket jelölt meg, amelyek közül politikai jelentőséggel bír, hogy a leendő konzuli képviselet konzuli kerületét a V4-es tagállamok teljes területére kívánja bővíteni, azaz a jövőben Budapest adna otthont a szigetország regionális képviseletének. Ezen túlmenően a jelölés indoklásában kiemelt hangsúlyt kapott a jelölt sportdiplomáciai kötődése, időközben a küldő ország a leendő tiszteletbeli konzulnak ’olimpiai nagykövet’ címet adományozott, így a kétoldalú együttműködés szakpolitikai dimenziói is bővülhetnek” – derül ki egy birtokunkba került hivatalos külügyi feljegyzésből. Cartu jelölését ekkor már a külügy Ázsia és Óceánia Főosztálya is támogatta.
Feljegyzés Josh Cartu tiszteletbeli konzuli kinevezéséről (KKM javaslat). by hvg.hu reader on Scribd
A tiszteletbeli konzulokat a jelöléskor a magyar titkosszolgálat is véleményezi. A Cartu jelölését ismertető külügyi feljegyzés szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) tavaly nem állapított meg kockázati tényezőt a kanadai üzletemberrel kapcsolatban. Ez utóbbi azt mutatja, hogy az AH nem áshatott túl mélyre, merthogy Cartuék cégei 2013 és 2018 között már a netes csalók körében népszerű bináris kereskedésben utaztak.
Idén tavasszal a kanadai Ontarióban illetékes pénzügyi felügyeleti hatóság közzétett egy dokumentumot, amely szerint azért vizsgálódnak, mert a Cartu és testvéreinek cégei 2013 júliusa és 2017 áprilisa között hétszáz kanadai befektetőt vettek rá bináris kereskedésre, ezekből az üzletekből pedig nagyjából 1,4 millió (minden bizonnyal kanadai) dollárra tettek szert. A dokumentum szerint Cartuék a kereskedéssel foglalkozó cégüket nem jegyezték be az illetékes kanadai hatóságnál.
| Bináris kereskedés |
| A pénzügyi felügyelő hatóságok által rendkívül kockázatosnak tartott tőzsdei kereskedés, amely során az ügyfél pusztán arra "fogad", hogy egy részvény, vagy pénzügyi termék árfolyama milyen irányban mozdul el – anélkül, hogy az adott eszközbe befektetne. A netes bináris kereskedés egy sor alkalmat kínál az ügyfelek átverésére, ezért a pénzügyi hatóságok erősen korlátozzák ezt a típusú brókerkedést. |
A hatóságok két olyan weboldalt is említenek, amelyek mögött Cartuék álltak, az elérhetőségeikkel kapcsolatban pedig ezeken a weboldalakon eleve félrevezető információkat tüntettek fel. Így azt sem tudták a kanadai befektetők, hogy a pénzügyi műveleteket izraeli call centerekben bonyolítják egy Tracy PAI Management Limited nevű társaságon keresztül. A kanadai befektetőket egyébként Cartuék a dokumentum szerint azzal is megtévesztették, hogy álneveket használtak, Jonathan Cartut például “Jon Cartier” néven ismerték az ügyfelek, merthogy nekik így mutatkozott be. A weboldalaik 60-85 százalékos megtérülést ajánlottak a befektetőiknek.
Egy Cartuék érdekeltségébe tartozó magyar cég is üzemeltetett call centert. A Budapesten működő Call4all Kft. 2015-ben alakult, tavaly tavasszal szűnt meg végelszámolással. Az Index még tavasszal megkereste a cég egykori ügyvezetőjét, N. Cs.-t, amelynek elmondták, hogy a kanadai hatóság egy olyan kereskedési gyakorlat miatt indított eljárást Cartuék ellen, amelyet a jelek szerint a budapesti cég is folytatott. "Ne haragudjon, de ebben nem tudok segíteni" – válaszolta a volt ügyvezető.
Emellett most az Egyesült Államokban is eljárást indítottak Cartuék és a cégeik ellen. Az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet (CFTC) szeptember 2-án tett közzé az oldalán egy sajtóközleményt. Eszerint Cartuék ellen ugyanolyan gyanú miatt indult eljárás, mint Kanadában, a különbség annyi, hogy ezúttal amerikai károsultak vannak. A CFTC szerint Cartuék vállalkozásai 165 millió dollárral károsíthatták meg a gyanútlan amerikai befektetőket. Ezeket a CFTC szerint feltehetőleg csalásra épülő ügyleteket 2013 májusától 2018. április végéig csinálták. Az ügy nemzetközi jellegét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy az amerikai felügyelet azután tudott eljárást indítani, hogy információkat kapott ausztráliai, Belize-i, ciprusi, németországi, írországi, izraeli, máltai, svájci és brit társhatóságoktól.
Bár a magyar titkosszolgálat nem jelezte aggályait, Josh Cartu végül mégsem lett tiszteletbeli konzul, leginkább azért nem, mert a Salamon-szigetek és Magyarország semmilyen diplomáciai kapcsolatot vagy bárminemű együttműködést nem tudott felmutatni, a távoli országban például még magyar diplomáciai delegáció sem járt soha, így a konzuli cím kiosztását nem lehetett volna észérvekkel megindokolni.
Úgy tudjuk, a kérelme elutasítása után Cartu a kormányzathoz közeli kapcsolatain, például Habony Árpádon keresztül igyekezett a címhez hozzájutni, de így sem járt végül sikerrel.
A hvg.hu birtokába jutott dokumentumban arról nincs szó, hogy Josh Cartu mit kezdett volna a tiszteletbeli konzuli címmel, de arról általánosságban elmondható, hogy ugyan nem ad diplomáciai mentességet, de bizonyos védelmet igen. A diplomáciai mentesség lényege röviden, hogy egy diplomata mentesül a fogadó állam joghatósága alól. Ez a mentesség egy tiszteletbeli konzult csak korlátozottan illet meg, ami azt jelenti, hogy a konzuli feladatai eljárásával összefüggésben végzett tevékenységére terjed ki. A kiskapu abban rejlik, hogy magát a tiszteletbeli konzuli intézményt a bécsi egyezmény szabályozza, ami lehetőséget ad arra, hogy a küldő állam akár diplomáciai feladatokkal is ellássa a tiszteletbeli konzult – amely esetben viszont már a teljes diplomáciai mentesség is vonatkozik rá.
(Cikkünk eredeti változatát az új információk ismeretében módosítottuk.)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
