Nagy István agrárminiszter múlt pénteken jelentette be egy villányi borfesztiválon, hogy “társadalmi vitát szeretne a zéró tolerancia esetleges lazításáról.” Mivel a bejelentést nagyon könnyű úgy értelmezni, hogy a Fidesz most épp részeg sofőröket akar, le is tarolta a hír az internetet annyira, hogy vasárnap már a kormánynak kellett tisztázni, valójában szó sincs változtatásról.

A szakmai szervezetek minden évben ezt javasolják, de az emberek többségében nem támogatják. Éppen ezért a kormány nem tervezi a szabályozás módosítását

- szólt a Kormányzati Tájékoztatási Központ álláspontja alig 24 órával azután, hogy a kormány egyik tagja valami egész másképp hangzót jelentett be úgy, hogy azt még az állami hírügynökség is megjelentette. Érdeklődtünk afelől, miért történt ez a gyors váltás, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Foglalkozott viszont a témával a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely egy kérdésére válaszolva. A szóvivő szerint a kérdésről már évtizedek óta folyik a társadalmi vita, viszont szerinte a férfiak nagy többsége úgy gondolja, hogy tud egy pohár sör/bor után vezetni, a kockázatot viszont nem is ez jelenti, hanem hogy megállnak-e egy pohárnál.

Nagy István agrárminiszter beszédet mond a vörösbor napok megnyitóján Villányban 2020. október 2-án

MTI / Sóki Tamás

Egyébként nem Nagy István volt az első, aki felvillantotta a lehetőséget: Orbán Viktor egy 2013-as kormányülésen elhangzott mondata alapján a 2010-es választások előtt megállapodott a kezdeményező Demeter Zoltán tokaji borásszal arról, hogy ha pártja nyer, miniszterelnökként kiáll a borászok tizenkét pontja mellett.

A borászok tizenkét pontja gyakorlatilag a teljes magyar borásztársadalom támogatásával íródott 2010-ben. A lista “12 javaslattal támogatja Magyarország jelenlegi és jövőbeli kormányát nemzetünk szőlészetének és borászatának sikeressé tételében.” És a tizenkettedik pont így szól: A borfogyasztás és gépjárművezetés viszonyának ésszerű szabályozása.

“A választások előtt kötöttünk a borászokkal egy szövetséget. Tizenkét pontban állapodtunk meg” - mondta Orbán a kormányülésen, majd amikor azzal szembesítette Tiffán Zsolt, akkori fideszes parlamenti képviselő, hogy ebből 2013-ra mindössze négy jött össze, Orbán azt mondta, a 2014-es választásokig meg kéne duplázni a számot. Abban nincs közmegegyezés, hogy ez sikerült-e, és persze az is lehet, hogy a sikeres nyolc pontban sincs benne a zéró tolerancia átgondolása.

Az viszont biztos, hogy nemhogy döntés, de még társadalmi vita sem volt - ha nem számítjuk a Nagy István mostani kijelentése miatti vitát a Facebookon -, miközben a másik magyar büszkeségnek számító italt, a pálinkát már 2010 óta főzhetjük otthon adómentesen úgy, ahogy azt a miniszterelnök megígérte.

Még mielőtt miniszterelnök lett, megmutattam Orbán Viktornak 2010-ben ezt az általam megfogalmazott tizenkét pontot, és azt mondta, remek munka

- mondta most a hvg.hu-nak Demeter Zoltán tokaji borász. Demeter még a 2010-es évek elején három alkalommal beszélgetett röviden a 12 pontról a miniszterelnökkel. Szerinte a program haladása rendben van: ősszel új bortörvény is érkezik. Úgy látja azonban, hogy a tizenkettedik pont nem kifejezetten a lazítást javasolja, "inkább csak előre tekint."

Képünk illusztráció

Fülöp Máté

“Az a pont kultúránk minőségjelzője, nem a kormányzatnak szólt, és nem is gondoltam, hogy a kormány egy csapásra megoldja. De nézzük meg az egyre kifinomultabb magyar gasztronómiát: ha kitekintünk a világba, láthatjuk, hogy az ételek és a bor kapcsolata külön tudomány, melynek igénye már itthon is érzékelhető. Ebbe az irányba elmozdulni csak úgy lehet, ha tudjuk, mi folyik tőlünk akár ötszáz kilométerre. Az étel és bor kapcsolata kulturális kérdés, ennek a gyakorlása pedig intelligencia kérdése” - mondta a borász, aki szerint

az a kérdés, hogy mi magyarok tudjuk-e magunkat oda pozícionálni a kulturált világban, hogy egy vacsora mellé elfogyasztott egy pohár bor ne legyen kettő.

Bár a pontokból úgy tűnhet, Demeter a lazítás mellett van, saját bevallása szerint erről szó sincs most. “Meggyőződésem, ha egy pohár jó minőségű bort elfogyaszt az ember a vacsorához, megmarad a százszázalékos kontrollja. De valószínűleg erre a felelősségre nem vagyunk még felkészülve. Látva társadalmi közegünket 2020-ban, ahogy elhelyezi magát az egyén a közösségben, és ahogy viszonyul ehhez a közösséghez akár a közutakon is, nem vagyok biztos a 12. pont pillanatnyi aktualitásában. Ha ma megkérdezne a miniszterelnök úr azzal kapcsolatosan, hogy lazít a zéró tolerancián, azt mondanám, hogy szimpatikus a kezdeményezés, de ebben a pillanatban a lakosság nagy része nem áll készen még erre. Úgyhogy a kormány döntése véleményem szerint helyes, de jó lenne minden évben felülvizsgálatot tartani a közösségünk készültségére vonatkozóan, így a társadalmi vita mindenképp fontos kezdeményezés” - mondta Demeter.

Jóval egyértelműbben fogalmaz szerdán a hvg.hu-hoz is eljuttatott közleményében a többek közt balatoni borászokat összefogó Balatoni Kör: ők üdvözlik Nagy István kezdeményezését, és egészen konkrétan azt javasolják, engedjék meg a 0,5 százalékos véralkoholszintet, viszont azt is hozzáteszik, az efeletti értéket büntessék a mostaninál sokkal súlyosabban. A közlemény hét pontban szedte össze érveit: például azt, hogy az EU 27 tagállamából a zéró tolerancia országainak halálozási rátája az EU-átlagnál rosszabb, Romániáé pedig konkrétan a legrosszabb.

AFP / Loic Venance

A Balatoni Kör szerint ráadásul a zéró tolerancia igazából bűnbakkeresés: “...nem helyettesíthet egy széleskörűbb figyelemfelhívással is járó alkoholstratégiát, aminek elindítására szintén szükség lenne a zéró tolerancia feloldásával egy időben.

Itt kell megjegyezni: az alkoholizmusban társadalmilag leginkább érintett rétegek jellemzően nem autóval járnak kocsmába, illetve otthon isznak. A mai zéró tolerancia már csak ezért sem pótolja a hiányzó alkoholstratégiát

- áll a szövegben, hozzátéve, hogy a polgárok felelősségre tanítása is ugyanilyen fontos, nem is beszélve a bornál sokkal károsabb tömény italokról és szénsavas üdítőkről, de felhozzák azt is, hogy a közúti balesetek többségét amúgy is józan sofőrok okozzák, ezért inkább átfogó kampányt kellene indítani az autózás veszélyeire koncentrálva ahelyett, hogy leszűkítenénk a részeg sofőrökre.

Egész mást gondol erről és az élettani hatásokról a rendőrség. Ők visszatérő közleményekben szokták hangsúlyozni, nem csak a törvény miatt nem ajánlott akár egy korty alkoholt is fogyasztani vezetés előtt.

A kialakult tévhitekkel ellentétben már egyetlen pohár szeszes ital elfogyasztása is számít! Az alkohol ugyanis kis mennyiségben is olyan élettani hatásokat vált ki, melyek nem teszik lehetővé a biztonságos járművezetést.

A szeszesital-fogyasztás hatására csökken az észlelőképesség, tompulnak a reflexek, így jelentősen megnő a reakcióidő. A nagyobb mértékű alkoholfogyasztás következményei pedig egyenesen beláthatatlanok. Az ittas személy nem ura többé járművének. Az alkohol hatására a legtöbb ember bátor lesz, alábecsüli a veszélyt, saját vezetési képességeit viszont túlértékeli” - hívták fel a közlekedők figyelmét..

AFP / Frank May

Ahogy a Balatoni Kör, a többi lazítást igenlő általában külföldi példákat hoz. Ráadásul joggal, hiszen a zéró tolerancia egyáltalán nem a leggyakoribb megoldás. A miénkhez hasonló rendszer Európában csak Szlovákiában, Csehországban és Romániában él. Lengyelországban, Észtországban, Norvégiában és Svédországban 0,2 százalékos véralkoholszintig nem jár büntetés, Ausztria, Belgium, Bulgária, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Litvánia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Svájc és Törökország útjain 0,5 százalékos véralkoholszinttel ülhetünk még kormányhoz.

Az Egyesült Királyság a rekorder, ott pedig 0,8 százalékig ülhetünk volán mögé, bár ők sem állnak hozzá egységesen, ugyanis Skóciában valamivel szigorúbb a szabályozás. Ha viszont ezeket a szabályokat sem tartjuk be, komoly bajaink lehetnek: a leglazább büntetés is három hónap börtönt, és 2500 font, azaz úgy egymillió forint büntetést von magával, ahogy a jogosítványt is bevonhatják.

Annak ellenére, hogy Európa nagy része nem alkalmaz zéró toleranciát az ittas vezetésre, Európai Közlekedésbiztonsági Tanács januári közleményében egységesítést javasol az Európai Unióban, mégpedig konkrétan egységes zéró toleranciát. “Az ETSC szerint a korábbiaknál alacsonyabb értékek önmagukban nem oldják meg a problémát. Ezért elérkezett az idő arra, hogy napjaink eltérő szabályozásai és véralkohol limitjei helyett egy egységes, könnyen megjegyezhető és valamennyi közlekedőnek a legnagyobb biztonságot nyújtó véralkohol értéket vezessenek be Európa-szerte. Ez pedig a zéró” - áll a közleményben.

Magyarországon csak tavaly 27 801 ittas vezetőt kaptak el közúti ellenőrzések során és 1353 esetben ittas járművezető volt baleset okozója a KSH adatai szerint.