A Fidesz augusztusban a parlamenti ciklus legmagasabb támogatottsági arányát érte el, a teljes népességen belül 36 százalékot. Azóta minden hónapban veszített egy kicsit a táborából, október és november között 1 százalékpontot – közölte legfrissebb felmérési eredményeit ismertetve a Závecz Research.

A novemberi pártpreferenciák alapján a kormánypárt jelenleg 31 százalékon áll, éppen annyi szavazója van, mint március elején, a koronavírus-járvány előtti időszakban.

A pártok rangsorának második helyén a Demokratikus Koalíció (DK) áll, az elmúlt negyedévben 10 százalékot ért el, most 11 százalékon áll. Közben folytatódik a Momentum és a Jobbik versenye a harmadik helyezésért: most teljesen azonos a támogatottságuk, 7-7 százalék. A Momentum tábora október óta minimálisan, 1 százalékponttal bővült, a Jobbiké nem változott. Az MSZP továbbra is 5 százalékon áll, s az LMP és a Párbeszéd támogatottsága is ugyanakkora maradt, 2-2 százalékos. A Mi Hazánknak és a Kétfarkú Kutya Pártnak októberben 2-2 százalékos volt a táboruk, most 1-1 százalékosak. A pártnélküliek aránya 32 százalék.

A biztos pártválasztók között is nagyon vezet a Fidesz

A Závecz Research szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 47 százalékon, a második a DK, 17 százalékkal.

A Momentumot az elkötelezett választók 11, a Jobbikot 10 százaléka támogatja. Az MSZP 7 százalékos az aktív szavazók körében, a Mi Hazánk, az LMP, a Kétfarkú Kutya Párt és a Párbeszéd 2-2 százalékot kapna a november első felében az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatás alapján.

Választási törvény: gereblyére lép a Fidesz, vagy szétzúzza az ellenzéket?

Akár sikerrel is szerepelhet a választásokon egy közös ellenzéki lista, abban azonban ott a csapda lehetősége, hogy a kormánypárt is errefelé terelné a pártokat. Az ellenzék számára legrosszabb forgatókönyv lehet, ha egyetlen Gyurcsány/Jobbik-bélyegzővel ellátott frakció-ketrecbe zárják őket a jogszabályok megváltoztatásával.

Hat ellenzéki párt már megegyezett abban, hogy a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelölteket indít, és legkésőbb jövő év október 23-ig őket és a közös miniszterelnökjelöltet is megnevezik. A mostani törvénymódosítási szándék következményeként szinte biztos, hogy a listájuk is közös lesz – írta a Závecz Research. (Kedden kiderült, az igazságügyi bizottság fideszes tagjai támogatták Volner János korábbi jobbikos, majd független képviselő javaslatát, hogy az országos listához 71 egyéni jelöltet kelljen állítani.) Az érintett szavazók kb. nyolctizede az egyetlen listát tartaná célszerűnek, egytizede a több listát, egytizede nem tud állást foglalni. Kiderült viszont, hogy

ha csak a Fidesz–KDNP és a hat ellenzéki párt közös listája között lehetne választani, szoros verseny lenne.

Az augusztusi felmérésben a kormánypártra a választókorúak 39 százaléka, az ellenzékre 37 százalék szavazott volna. Ahogy akkor, most is kiélezett a párharc, az eredmények ezúttal a hatpárti együttműködés felé billennek: az ellenzéki lista mögé 37 százalék sorakozik fel, a kormánypártit 34 százalék támogatja. Egyéb pártlistákat is említettek, összesen 2 százaléknyian, jellemzően a Mi Hazánkét és a Kétfarkú Kutya Pártét.

Závecz Tibor szerint egy ilyen verseny aktivizálja a választókat, a sokpárti preferenciakérdéshez képest kevesebb a bizonytalan, passzív és titkolózó – 32 helyett 27 százalék.

Závecz Research

A Závecz Research szerint a Fidesz–KDNP listájához alapvetően a bizonytalanok csoportjából érkeznek új támogatók, más pártoktól csak szórványosan, alig érzékelhetően. A kutatásból kiderült az is, hogy míg a Fidesz szavazói egy páros verseny esetében is teljes mértékben kiállnak pártjuk mellett,

addig az ellenzéknél vannak lemorzsolódók.

A DK-sok 96, a momentumosok és a párbeszédesek 94-94 százaléka, az MSZP-sek 92, az LMP-sek 90 százaléka a közös listának is szavazója marad. A Jobbik híveinél ez arány valamivel kisebb, 81 százalék. A kieső, elbizonytalanodó szavazóit az ellenzék a bizonytalanoktól tudja pótolni. Mivel a Fidesz-KDNP listájának támogatói egy kicsivel aktívabbak, mint a közös ellenzéki listáé, ezért a biztos választók körében lényegében azonosak az eredmények: előbbi 49, utóbbi 50 százalékon áll.

A közös ellenzéki lista előnye leginkább a 60 évnél idősebbek és a budapestiek körében érzékelhető (43-32, illetve 45-35 százalék). A Fidesz–KDNP listának érdemi fölénye a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek csoportjában és a községben élők körében van (39-31, illetve 37-27 százalék).

Az adatfelvétel november 3-17. között zajlott, 1000, 18 éves és annál idősebb magyar állampolgár személyes megkérdezésével. A Závecz módszertana az úgynevezett kétlépcsős rétegzett mintavétellel, a teljes véletlent biztosító módszerrel történik, azaz minden felnőtt magyar állampolgárnak azonos esélye van a mintába kerülésre.