Várhatóan pénteken délelőtt hozza nyilvánosságra az Európai Labdarúgó-szövetség, hogy milyen feltételek és járványügyi előírások betartása mellett lehet majd megtartani a foci-Eb meccseit, amit a jelenlegi állás szerint 12 európai városban, köztük Budapesten is tartanának június 11. és július 11. között.
Az UEFA tagszervezeteinek legkésőbb április 7-én kell jelezniük az anyaszervezet felé, hogy a saját helyszíneiken mit és milyen feltétellel vállalnak, így a Magyar Labdarúgó-szövetség is szerdán adja le ezeket a részletszabályokat. Egyelőre azt sem tudni, hogy az UEFA milyen feltételeket diktál. Korábban felmerült, hogy nem lehetnek zárt kapus meccsek, de egyes értesülések szerint összesen négy modellt vázoltak fel a házigazdáknak: a zárt kapus lebonyolítástól a telt házig. (Az UEFA-t megkerestük az ügyben, de egyelőre nem válaszoltak.) A dpa német hírügynökség szerint a házigazdáknak április 28-ig még lesz lehetőségük módosítani a koncepciójukat, amennyiben a koronavírus-helyzet ezt szükségessé teszi.
“Az UEFA célja az, hogy bő két hónappal az Európa-bajnokság kezdete előtt a szurkolók, jegyvásárlók pontos képet kapjanak arról, van-e teendőjük, milyen feltételek, járványügyi előírások mellett léphetnek be a stadionokba” – közölte a hvg.hu megkeresésre az MLSZ. Arra nem kaptunk választ, hogy milyen vállalást küldtek el az UEFA-nak, de a döntéshozókhoz közel álló források azt állítják, hogy a budapesti Puskás Aréna 50-100 százalékos kihasználásával számolnak, persze közelebb az ötvenhez, mint a százhoz.
Az UEFA április 19-én hozza meg a végleges döntést az Eb-ről, ekkor derül ki, hogy a számok ismeretében mely városoktól veszik el esetleg a rendezés jogát. A számok alatt nem járványügyi adatokat kell érteni, hanem azt, hogy a szervezők mennyi néző fogadását tudják garantálni. Az MLSZ-t azután kerestük meg, hogy először a közösségi médiában terjedt el az az elmélet, amit aztán a Jobbik is felkapott, miszerint Orbán Viktor azért akarja éppen április 19-én újraindítani az iskolákat, mert ez a dátum egybeesik az UEFA végleges döntésével. “Nos, az nyilván lehetetlen, hogy egy teljhatalommal és éppen ezért kizárólagos felelősséggel bíró kormányfő annyira felelőtlen és könnyelmű legyen, hogy a saját monomániás hóbortjaihoz igazítsa a járványügyi döntéseket, ugye? Ezek a dátumbeli egybeesések, ugye, csak furcsa véletlenek?” – gúnyolódott a Jobbik, egyértelműen arra utalva, hogy az iskolák nyitása és a foci-Eb között összefüggés van.
De valóban így van-e? A dátumok egybeesésén kívül ezt az elméletet nem sok minden támasztja alá, miközben legalább három más tényező is magyarázattal szolgálhat arra, miért akar idejekorán nyitni a kormányfő – függetlenül attól, hogy az járványügyi szempontból helyes-e vagy sem.
- A nemzeti konzultáció azt mutatja, hogy az emberek fokozatosan ugyan, de nyitást akarnak. A Fidesz-kormányra mindig is jellemző volt, hogy a belső felmérésekre támaszkodva hoz meg egy-egy politikai döntést, különösen igaz ez akkor, ha a 2022-es választások már nincsenek is olyan távol.
- A gazdaságnak nyilvánvalóan nem tesznek jót a korlátozások, számos olyan terület van (vendéglátás, turizmus), amely a végóráit éli, miközben a leállás az államnak is pénzbe kerül, elég csak a bértámogatásra gondolni.
- Valószínűleg lehetnek olyan belső használatra készült, nem nyilvános felmérések, miszerint a szülők többsége mihamarabbi iskolanyitást szeretne, erre utal, hogy az Orbánnal egyeztető – és családügyekkel foglalkozó – civil szervezetek jelzései szerint sok családnak terhet jelent a digitális oktatás.
De visszatérve a focira! Az MLSZ ugyan lapunknak azt nem árulta el, hogy hány nézőt és milyen feltételekkel fogad be a stadionba, de feltételezhető: az elég erős garancia az UEFA felé, hogy Magyarországon már áprilisban elkezdődik a fokozatos nyitás. Csakhogy nincs olyan feltétele az UEFA-nak, hogy kizárólag olyan városban lehet meccset rendezni, ahol a boltok vagy az iskolák nyitva vannak, így már eleve megdől az elmélet, ami a kettőt összekapcsolja. Ennél lényegesebb, hogy ha a részvételhez védettségi igazolvány kell, akkor abban Magyarország júniusra jól fog állni, hiszen az oltások európai viszonylatban is jól haladnak. Erre utalt egyébként Gulyás Gergely miniszter is, amikor márciusban azt mondta: a foci-Eb magyarországi mérkőzésein azok vehetnek részt, akiket beoltottak, és mivel az a terv, hogy május végéig mindenki kaphat oltást, aki kéri, remélhetőleg "júniusra már magunk mögött hagyjuk" ezt az időszakot. Az már más kérdés, hogy a védettségi igazolványt már azok is megkapják, akik csak az első oltáson vannak túl, ami veszélyes, tudván, hogy teljes védettséget csak a második oltás után jellemzően két héttel szerzi meg biztosan egy ember.
De nem Magyarország az egyetlen, amely már most optimistán tekint a nyárra. A foci-Eb-nek elméletileg tizenkét helyszíne lenne. Hollandiában például, ahol egyelőre szintén nem túl jók a járványügyi adatok, már áprilisban visszatérhetnek a lelátóra a nézők, igaz, megkötésekkel. A szabályok szerint a drukkereknek 24 óránál nem régebbi negatív koronavírusteszttel kell rendelkezniük, a stadionban pedig legalább másfél méteres távolságot kell tartaniuk egymástól. Nagy-Britanniában pedig a kormány úgy számol, hogy májustól már akár tízezer ember is visszatérhet a stadionokba – legalábbis Angliában, mert például a skótok már nem ennyire lazák, ott maradnának a szigorítások.
