Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A vírustagadó, oltásellenes propagandát intenzíven folytató figurák a titkosszolgálatok látókörében vannak, akad olyan csoport, amelyet egy operatív művelet keretében az Alkotmányvédelmi Hivatalnak sikerült diszkreditálni – értesülésünk szerint ez is elhangzott a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén. Megkeresésünkre Molnár Zsolt, a testület MSZP-s és Ungár Péter, a bizottság LMP-s tagja sem kívánta kommentálni az információinkat, mondván, hogy az bizottsági ülésen elhangzottak államtitkot képeznek, azt viszont mindketten megerősítették, hogy a titkosszolgálatok ezen a területen valóban végzik a dolgukat.
Egy, a területre rálátó forrás szerint a titkosszolgálat jellemzően bomlasztással gyengítheti azokat a szerveződéseket, amelyek oltásellenes propagandájukkal veszélyt jelenthetnek a járványügyi védekezésre, ami éppen az oltásra helyezi a hangsúlyt.
Nem arról van szó, hogy a titkosszolgálat rászállt azokra az emberekre, akik nem akarnak oltakozni.
Azokra fordítanak figyelmet, akik például a saját üzleti érdekeik miatt akarják növelni a vírustagadók/erősen vírusszkeptikusok, oltásellenesek táborát és tudatosan valótlan információkat terjesztenek a koronavírusról vagy éppen a védekezésekről.
A titkosszolgálati bomlasztásnak többféle formája létezhet. Bármilyen operatív műveletet is indított a titkosszolgálat, azt egy nagyon alapos feldolgozásnak kellett megelőznie. Ez azt jelenti, hogy a célba vett csoport belső struktúráját, dinamikáját először fel kell térképezniük és csak ezután tudnak dönteni arról, milyen módon lépnek fel ellenük. Ezekre a csoportokra jellemző, hogy álhíreket, dezinformációkat terjesztenek és bár mindig is lesznek, akik bedőlnek nekik, nagyon nem mindegy, hogy mekkora a bázisuk, hány követőt szereznek, milyen befolyásra tesznek szert.
A titkosszolgálat nem rendőrség, tehát nem egy bűncselekmény felderítése, hanem a társadalomra veszélyes cselekmény megakadályozása a feladata, legyen szó bármilyen szélsőséges csoportról. Bármilyen művelet is követ egy-egy feldolgozó munkát, annak lépéseit a titkosszolgálat vezetőinek jóvá kell hagyniuk, mert “kétélű fegyver” – magyarázta lapunknak egy korábban ott dolgozó forrás, aki több műveletre rálátott. A tárház végtelen: előfordul, hogy a titkosszolgálat egy – már meglévő – kapcsolaton keresztül épül be egy-egy csoportba és ott arra törekszik, hogy informális befolyásra tegyen szert. De az is bevett módszer, hogy “kívülről” ad támogatást a csoport vezetéséhez, de nem az első vonalhoz tartozó tagjának, “felépítve” őt. A cél a legtöbbször a csoport bomlasztása, amelyből sikeres akció esetén a tagok vagy a hívek mindössze annyit érzékelnek, hogy rosszabb lesz a hangulat, a vezéregyéniségek összevesznek egymással, fúrni kezdik egymást. Ezt a módszert alkalmazta a titkosszolgálat 2006-ban is, amikor a Kossuth téren letáborozó tüntető csoportok és hangadók megosztására törekedett – sikerrel.
Egy másik módszer, hogy a csoport hangadóját hiteltelenítik a hívek vagy a széles körű közönség előtt. Ilyenkor a lehető legmélyebben utánamennek a célszemély előéletének, amibe akár az is beletartozhat, hogy az iskolai tanulmányairól is információkat gyűjtenek. Különösen gyakori módszer ez olyan szervezetek bomlasztásánál, amelynek a vezéralakja magát olyan szakembernek tünteti fel, aki tudományos területen jártas. Egy-egy ilyen titkosszolgálati lejáratás során nem csak valós információkat derítenek ki a célszemélyről, de arra is törekednek, hogy a célszemélyt valótlan állításokkal is hiteltelenítsék a szűkebb vagy a tágabb környezete előtt.
Bár azt nem tudjuk, hogy az ismert vírustagadók/vírusszkeptikusok közül kik kerültek a titkosszolgálatok látókörébe és kik ellen indítottak műveleteket, a területet jól ismerő szakemberek csodálkoznának azon, hogy azok a figurák ne kerültek volna a szolgálatok célkeresztjébe, akik eddig már többször az utcára hívták tüntetni a híveiket, mindezt akkor, amikor csoportosulni is tilos. Emlékezetes: márciusban Lenkei Gábor hívta sétálásra híveit Budapesten, aminek a rendőrség vetett véget, míg Gődény Györgyék a Hősök terére vonultak, a téren közel kétszáz ember ellen intézkedtek a rendőrök.
