A közhatalmi szervek általi ignorálás, a források megfélemlítése, a sajtótájékoztatókkal kapcsolatos „trükközés” és más visszaélések, továbbá az újságírók és a médiumok hiteltelenítése akadályozta leginkább a független sajtó munkáját az utóbbi közel egy évben – derül ki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) tavalyi kutatásából, aminek eredményeit szerdán tették közzé.

A TASZ kimondottan a koronavírus miatt járványhelyzet okozta kihívásokra koncentrált a hazai független – országos és helyi elérésű – sajtóban dolgozó főszerkesztőkkel és újságírókkal tavaly ősszel készített interjúkon, több témakörben elszomorítóan rossz értékelést és sokatmondó válaszokat kaptak.

Nincs olyan minisztériumi sajtóosztály, aki válaszolna.

Az, hogy levelekre nem válaszolnak, az teljesen természetes

– idézték az ignorálásra vonatkozó kérdésre adott válaszok közül. Ezzel kapcsolatban a legtöbb panasz az operatív törzset érintette.

A koronavírussal kapcsolatos általános újságírói kérdésekből gyakorlatilag semmire nem kaptunk választ az operatív törzstől. Pedig mi nem is küldtünk olyan sok kérdést, de ki lehet jelenteni, hogy nulla kérdést válaszoltak meg.

– jellemezte a helyzetet az egyik lap munkatársa a TASZ-nak. Volt persze, aki kapott választ, de jellemzően egyre ritkábban.

Az önkormányzatoknál ugyanakkor vegyes a kép. Az ellenzékiek többnyire nyitottabbak, bár vannak kivételek, ahogy a kormánypárti vezetésűeknél is Utóbbira példaként Győrt hozták, ahol a 2019-es polgármester-választást követően többen is fejlődést tapasztaltak a válaszadás terén. Az, hogy ez adott kérdéskör mennyire nehezíti meg a munkát 1-10-ig terjedő értékelést is kértek, az ignorálás átlagpontszáma 8,3 volt. Az operatív törzs tájékoztatási gyakorlatát külön még ennél is kedvezőtlenebbre, 8,66-ra értékelték.

Közel hasonlóan rosszra, 7,46-ra jött ki a források megfélemlítése kérdéskörének értékelése. A TASZ összegzése szerint az informátorok túlnyomóan csak név nélkül nyilatkoznak, vagy még úgy sem, és már a kapcsolatfelvételhez is sokan anonim csatornákat választanak.

Van egy általános kuss. Küzdünk ezzel a problémával, ez krónikus

– mondta az egyik lap munkatársa. A jelentésből kiderül, hogy a jelenség összefügg a kormányzati központosítással, és sokan a represszív légkörnek és az öncenzúrának tudják be a hallgatást. Ez ráadásul az ellenzéki vezetésű önkormányzatok esetében is jellemző,

ami arra utal, hogy a jelenség tartósan beépült a társadalomba, és a helyi szintű politikai változások önmagukban nem vezetnek el a szabadabb közbeszéd létrejöttéhez

– olvasható a dokumentumban. A készítők azt is jelzik, hogy ez a megfélemlítés különösen szembetűnő a járvány elleni küzdelem frontvonalában küzdő orvosok, ápolók, illetve a tanárok esetében.

Nagyon fél mindenki: ha mond is valaki valamit, akármilyen helyről legyen szó, azt csak név nélkül. A munkának az a legnagyobb akadálya, hogy totálisan, az egész ország retteg. Minél kisebb a település, annál inkább igaz ez.

A nyílt elutasítás és a fizikai távoltartás ugyanakkor viszonylag ritka a közhatalom részéről, ez részben a fent már taglalt ignorálásból fakad, illetve a járványhelyzet miatt sokkal ritkábbak a személyes jelenléttel járó események is. Többen ugyanakkor pont a fizikai távoltartás körébe sorolták azt, hogy számos eseményt csak online tartanak meg. A közhatalmi szervek viszonylag sokszor trükköztek a sajtótájékoztatókkal is: nem vették figyelembe a független sajtó regisztrációját, zárt sajtólistát alkalmaztak, vagy nem küldtek ki meghívót egy-egy eseményre nekik.

Az erőszakos, fenyegető fellépésre ritkán akad példa a közhatalom részéről, ugyanakkor az olvasók kommentelők egyre gyakrabban lépnek fel fenyegetően a kormányzati retorika hatására. A sztorilopás is egyre gyakoribb, a beszámolók szerint az egy-egy témában küldött megkeresésekre jellemzően nem reagál a közhatalom, csak a kormányhoz köthető sajtóban kommunikálnak róla később, saját szemszögükből.

Fontos probléma a lapok és újságírók hiteltelenítése, megbélyegzése is. A beszámolók szerint a sorosozás alap a kormánypárti médiában, de jól jellemzi a helyzetet ez az idézet is:

...amikor Müller Cecília elmondta, hogy nem lehet választani az oltások közül, ezt megírtuk, amire jött a válasz a Híradóban, hogy hazudunk, de ők is úgy tudósítottak a saját anyaguk szerint, hogy nem lehet választani az oltások közül, és a koronavirus.gov.hu-n is ez volt. De mindegy, mert a hiteltelenítés már megvolt. Át sem nézték a saját anyagaikat, hogy mi jelent meg. Menczer Tamás [a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára – a szerk.] a Facebookon szokott még fake news-ozni minket, semmit nem cáfolva, miután megjelenik egy cikkünk, mondja, hogy milyen hülyeséget írtunk, közben pedig a lélegeztetőgépes sztori óta nem válaszolnak nekünk. Frusztráló, meg kell állni, hogy belemenjünk ebbe a csatába, mert sok energiát vinne, de nem érdemes ezt az olvasók elé kivinni.

A TASZ a fentieken kívül kérdezett még a rémhírterjesztésről, a közérdekűadat-igénylésekről a dróntörvényről, a peres eljárásokról és további újságíró-szakmai kérdésekről, aki mélyebben merülne el a témában, érdemes átkattintania.