Az Ab szerint is elég a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz, ha az ellentétes vélemények egyikét a műsorvezető ismerteti

A testület egyhangú döntésével elutasította a Magyar Szocialista Párt (MSZP) panaszát a 2018 végi köztévés tudósítás ügyében. A közszolgálati televízió akkor nem volt hajlandó ismertetni az ellenzéki párt álláspontját a frissen elfogadott új túlóraszabályozásról („rabszolgatörvény”), a stúdióépületben megjelent képviselőket pedig „birtokvédeledm” címén a kerületi jegyzővel tiltatta ki. (Később egy bíróság jogerősen megállapította, hogy a politikusok jogszerűen tartózkodtak ott.)

Mivel az érintett M1 a történtekről egyoldalúan számolt be („Ellenzéki képviselők fenyegetik a közmédiát” címmel beszélgetett a műsorvezető az MTVA perbeli képviseletét ellátó két ügyvéddel a birtokvédelmi ügyben hozott döntésről, az érintett képviselőket nem hívták meg, az MSZP közleményét nem ismertették), a párt a médiahatósághoz fordult, majd annak elutasító válasza után bírósághoz.

Több menet után végül a Kúria nem látta az esetben a kiegyensúlyozott tájékoztatás követetelményének megsértését, az ítélet szerint a két álláspont ismertetésének mélysége, részletessége, időtartama nem volt ugyan azonos, és lényegesen nagyobb hangsúlyt kapott a birtokvédelmi ügyben megjelent alperesi (MTVA) nézőpont, de ez már a szerkesztői szabadság kérdéskörébe tartozott, és a kiegyensúlyozottság sérelmének mércéjét nem érte el. Így került a panasz az Ab-hoz.

Az Ab szerint „a közösségeket érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak minden esetben meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket”, de „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem jelenthet másodpercre meghatározott egyenlőséget a különböző vélemények bemutatásakor. … A kiegyensúlyozott tájékoztatás jegyében nem a nézeteket képviselőknek kell megjelenniük a műsorban, hanem az egyes nézeteknek. A szerkesztői szabadság jegyében eldönthető, hogy kik szerepelnek a műsorban, és akár arra is sor kerülhet, hogy az ellentétes nézeteket a riporter vagy a műsorvezető ismerteti”.

A panaszt elutasító Ab-határozat indoklása szerint azért nem Alaptörvény-sértő a Kúria ítélete, mert „a kérdéses műsorban ugyan valóban nem ismertették részletesen az ellentétes álláspontot, ugyanakkor a műsorban szereplő riportalanyok érveléséből, az általuk tett utalásokból … kiderült, hogy mely lényeges ponton tér el a két álláspont egymástól. … A fentiek mellett továbbá azt is értékelni kellett, hogy a szerkesztői szabadságnak nem lehet parttalan korlátja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye”.

Különvéleményt egyetlen alkotmánybíró sem nyújtott be.