Gyorsan, határozottan és a párt alapszabályának megfelelően járt el az MSZP elnöksége, illetve fegyelmi tanácsa, amikor négy MSZP-s politikus pártból való kizárásáról döntött – mondta Tóth Bertalan a szocialista párt társelnök egy csütörtöki háttérbeszélgetésen, amikor az elmúlt időszak kizárási hullámát magyarázta.

Az MSZP-s kizárásokról az elmúlt hetekben a következő információk jelentek meg:

• A párt egykori elnöke, Molnár Gyula kizárásáról azután döntöttek, hogy bejelentette: az MSZP–Párbeszéd közös jelöltjeként elfogadja a DK támogatását is Budapest 18-as választókerületében, ahol jelöltként indul az előválasztáson, és ha mandátumot szerez, a DK frakciójába ül be. Molnár szerint azonban ő csak betartotta egy hárompárti megállapodás rá eső részét, ez nem az ő döntése volt.
• Hasonló okok miatt döntött az MSZP arról, hogy “visszalépteti” Baranya megye 2-es választókerületében az MSZP–Párbeszéd addigi közös jelöltjét, Szakács Lászlót, akit szintén ki is zártak a pártból, noha Szakács szerint ő nem egyezett meg a DK-val a támogatásról, bár nem értette, miért lenne gond, ha a mérések szerint legesélyesebb jelöltként a DK is őt támogatná.
• Más volt a helyzet a jelöltként nem induló, volt Hajdú-Bihar megyei pártelnök, Juhászné Lévai Katalin esetében, ő azt mondja, azzal volt a pártnak problémája, hogy Juhászné túl sokat posztolt a Facebookon DK-s, Dobrev Klárá-s tartalmakat, többet, mint saját pártjáról. Ráadásul őt végül kizárni sem tudták, mert a politikus szerint már előzőleg kilépett a pártból, amiről a fegyelmi tanács nem is tudott.
• Ugyancsak szakítás lett a vége annak a belső vitának, ami az MSZP és a jelöltként szintén nem induló volt miskolci alpolgármester, Mokrai Mihály között zajlott. Kizárták a pártból, miután nemrég bejelentette, hogy a városi közgyűlés két DK-s képviselőjével új képviselőcsoportot alapított, mivel állítása szerint az MSZP-ben már "a demokrácia szagát sem érzi".

Tóth Bertalan a csütörtöki háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy

a Molnár Gyula által említett hárompárti, az MSZP, a Párbeszéd és a DK között köttetett megállapodás létezik,

ám abban nem kötelezték Molnárt arra, hogy egy mandátumszerzés után üljön be a DK-frakcióba. Tóth szerint direkt nem is kérték a DK-tól Molnár támogatását, mert úgy látták, így is képes győzni az előválasztáson a körzetében, de miután a politikus úgy döntött, hogy elfogadja a DK támogatását, és ezért cserébe beül a frakciójukba, nem maradt más választásuk, mint a kizárás, hiszen

“nem fér bele, hogy egy versenytárs csapatát erősítse a jelöltünk”.

Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója szerint sem volt a megállapodásban, hogy Molnár Gyulának kötelező lett volna beülni a DK-frakcióba, szerinte ez minden jelöltnek az egyéni döntése. Megjegyezte: a másik három kizárt politikusuk a tavalyi tisztújításon elindult a megyei elnöki pozícióért, de egyikük sem nyert, talán ez is közrejátszhatott abban, hogy eltávolodtak az MSZP-től. A pártigazgató arról is beszélt, hogy az erről megjelent hírekkel szemben a kizárásokat nem követte tiltakozásul a párt helyi alapszervezeteinek feloszlása, “minden hónapban többen lépnek be az MSZP-be, mint onnan ki”.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke nem tart további kizárásoktól

MTI/Mónus Márton

Mivel minden egyéni jelöltnek nyilatkoznia kell a július 26-án startoló előválasztás előtt arról, hogy győzelme esetén melyik frakcióba ül be, a hvg.hu azt kérdezte Tóth Bertalantól, számítanak-e hasonló konfliktusokra, melyek az eddigi logika szerint kizárással és esetleges új jelölt keresésével kell végződjenek, mire a társelnök azt mondta: várhatóan 60 körzetben lesz MSZP–Párbeszéd-jelölt, de nem igazán tart már a jövőben ilyesmitől, ám azt nem árulta el, mi lenne a garancia erre. Tóth megjegyezte: Molnár a DK jelöltje lesz, de a körzetében nem indít az MSZP–Párbeszéd mást, Szakács körzetében pedig helyette az LMP-s jelöltet, Keresztes László Lórántot támogatják. Hozzátette: Juhászné Lévai Katalinnál pedig nem a DK-s posztok mennyiségével volt a gond, hanem azzal, hogy “posztjaiban a politikai véleménynyilvánítás határain túlmenően saját pártjának vezetőit gyalázta”.

Molnár Zsolt pártigazgató szerint a Karácsony-féle 99 mozgalom nem egy alternatív párt

MSZP, Facebook

A hvg.hu arról is kérdezte a társelnököt és a pártigazgatót, hogy az MSZP–LMP–Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely által elindított 99 mozgalom valóban arra szolgál-e, hogy “testet és tömeget adjon az MSZP, az LMP és a Párbeszéd gyors egybeolvadásának, és ez legyen a majdani vezérhajó”, ahogyan azt a Válasz Online valószínűsíti. Tóth szerint erről akkor érdemes beszélni, “ha odáig jutunk, ha már túl vagyunk a választási győzelmen is”, de ő most még nem gondolkodik ilyesmiben. Molnár Zsolt pedig azt mondta,

“a 99 a civil szakmaiság mozgalma, nem egy alternatív párt, de nyilvánvalóan a három párt további együttműködésének motorja”.

A háttérbeszélgetésen elhangzott az is, hogy a hatpárti ellenzéki együttműködés jogászai gőzerővel dolgoznak azon, hogy egy kormányváltás utáni helyzetre megtalálják egy sor, Fidesz-kétharmaddal hozott döntés “visszacsinálásának” módját, jogi eszközét, noha Tóth szerint “ennek ellehetetlenítésén pedig nyilván a Fidesz dolgozik legalább ekkora erőkkel”. Szóba került az ellenzéki együttműködés pártjainak közös országos listája is, ám Tóth szerint “ehhez még az elvek, szempontok sem álltak össze”, bár “nyilván az előválasztás eredményét figyelemebe kell majd venni”.