„Nincs sztrájk” – mondta egy, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) Ecseri úti telephelyére igyekvő munkás kérdésünkre csütörtökön délelőtt. Bár ekkor már nagyon úgy tűnt, nem engedik nekik, hogy újságírókkal érdemben szóba álljanak, jogilag – noha mindenki úgy kezelte – tényleg nem volt sztrájk. A kedden kezdődött és péntekre rendeződött patthelyzet ugyanis a közvetítő szakszervezeti vezető elmondása szerint arról szólt, hogy amikor lehetőséget kaptak, hogy beszéljenek az elégedetlenségeikről a cégvezetéssel, bemutatták, a kukásautók rosszak. Hogy miként jutottunk el idáig és mi várható most, azt az érintettekkel beszéltük át.

Kukásautók a szervizben

Régóta felgyülemlett elégedetlenségek jöttek most a felszínre, ezt mondja az FKF dolgozói és az összevont fővárosi közműcég, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vezetése közti tárgyalást koordináló Király András, a HVDSZ 2000 szakszervezet elnöke. Az akciót egyébként nem ők kezdeményezték, hanem a dolgozók maguk, a szakszervezetet csak egy ponton felkérték a közvetítésre. Kérdésünkre felidézi, hogy egy, a BKM által összehívott állománygyűlésen, ahol „560 dolgozó volt egy helyen”, fogalmazódott meg, hogy szeretnének a cégvezetéssel beszélni a problémákról. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes is úgy emlékszik, hogy ezen a gyűlésen „álltak fel”, hogy megoldást akarnak.

Ám szerinte a megnőtt rezsiszámlák és más megélhetési költségek megugrása magyarázza, miért pont most kerültek elő így a nehézségek. Király elmondása alapján ez azért is történt így, mert mostanra kaptak lehetőséget a BKM-vezetéstől, hogy megbeszéljék a problémákat. És ha már ott voltak, szerettek volna élni is ezzel a lehetőséggel és mindjárt a bérekről, a munkakörülményekről és a kukásautók állapotáról is egyeztetni.

Ez utóbbiak rossz helyzetét „demonstrálandó” a dolgozók bementek reggel és felvették a munkát, de mondván, hogy az autók állapota rossz és azokkal nem lehet dolgozni, beadták javíttatni és nem indultak el összeszedni a szemetet.

Ez azért volt patthelyzet, mert ez nem hivatalos sztrájk – hiszen nem tagadták meg a munkát –, ezért elégséges szolgáltatásokról sem beszélhet a munkáltató. Ráadásul amikor tucatjával küldenek a szervizbe járműveket, mire a javítás kész, jó eséllyel a dolgozónak már le is járt a munkaideje. Ezt ahhoz lehetne hasonlítani, amikor „polgári engedelmesség” keretében úgy lassítják a munkát, hogy az összes, akár életszerűtlen szabályt is az utolsó betűig betartják.

Kiss Ambrus pénteki sajtótájékoztatójuk után nem tudta megmondani, hogy mostanra vajon kijavították-e az összes járművet, de mint fogalmazott, már nem mondták, hogy gond van velük. Szerinte a gyakorlatban ez egyértelműen egy nyomásgyakorlási eszköz volt, amit már nem alkalmaznak, miután született megállapodás – igaz, csak részben béremelésről az alapbérbe illesztett eddigi pótlékokkal, mellette egyszeri juttatásokkal.

Király András pénteken azt mondta: ha még az összeset nem is, kedd óta annyit már kijavítottak, hogy a kollégái ki tudjanak menni a szemetet összeszedni. A belvárosban és a lakótelepeken ugyanis már pénteken kimentek és ezt szombaton is folytatják. Másutt azonban a rendes elszállítási napokon mennek legközelebb, a főpolgármester annyit tett hozzá, hogy ha valaki zsákban – a szelektívet átlátszóban – kiteszi a szemét mellé, ami felhalmozódott, akkor azt is elviszik. „A munkáltató utolérte magát” – fogalmazott a kukásautókról a szakszervezeti vezető, hozzátéve, a megállapodásban az eszközök megfelelő biztosítása is benne van.

Túry Gergely

A bérpapírjukat lobogtatták

Király András a kiváltó okok közül a bérek mellett a munkakörülményeket említette a legfontosabbnak. Példaként a spórolási intézkedéseket hozta fel, melynek keretében valahol annyira hideg volt, hogy abból volt konfliktus, hogy a dolgozóknak megtiltották, hogy hajszárítóval fűtsenek. Kiss erre azt mondta, ilyenről ő is hallott, és kérték is a cégvezetést, hogy átgondolt módon spóroljon a költségekkel, de szerinte amikor csütörtök hajnalban Karácsony Gergely főpolgármesterrel kimentek az Ecseri útra, ott a dolgozók nem ezeket sorolták elsősorban, hanem a bérpapírjaikat mutatták, mondván, alacsony a bérük és ebből nem tudják kigazdálkodni a mostanában megérkező magasabb összegű rezsiszámlákat.

Az érdekvédő azt teszi hozzá, azért mutatták a papírokat, mert a fizetésükön nem érzik a januári megállapodás alapján nekik járó bérnövekedést, sőt, valakinek elmondása szerint csökkent a fizetése. Kérdésünkre csütörtökön még azt sem zárta ki, hogy ha előbb javítják meg az összes autót, mint hogy megszülessen a megállapodás, akkor rendes sztrájkot hirdetnek.

Végül erre nem került sor, megállapodtak ugyanis. Bár csak részben - és a követeléseknél kisebb - béremelésről, azáltal, hogy a dolgozók ösztönző pótlékainak a felét az alapbérbe fogják beépíteni. Emellett kétféle juttatást kapnak, egy bruttó 120 ezres karácsonyi jutalmat és egy egyszeri bruttó 200 ezres rezsitámogatást. Ez utóbbiról azóta bejelentették, hogy a többi fővárosi önkormányzati alkalmazottra is kiterjesztik, bár Karácsony pénteki elmondása alapján még nem tudja, ezekre pontosan honnan lesz forrás.

„A kukás fiúk harcolták ki 25 ezer munkavállalónak”

– fogalmazott erről lapunknak Király András. Kiss Ambrus pénteken még nem tudta megmondani, a juttatások beépítésével pontosan mennyit nő a kukások alapbére, mert elmondása alapján novemberig még egyeztetnek róla. Hozzátéve, a pótlékok egy részét – például a túlórát – mindenképpen meg fogják tartani.

A szakszervezetnél is azt mondják, most, hogy a szemétszállítás újraindult, már tárgyalhatnak a jövőbeli bérekről. Kiss erről azt közölte, hogy 2023-ban lesz béremelés a megállapodásuk szerint és erről már egyeztetnek. Eredetileg a kvázi sztrájkolók a rakodóknak nettó 350 ezer forintos, a sofőröknek pedig nettó 400 ezer forintos alapbért szerettek volna elérni a mostani 220-250 ezres helyett.

Fazekas István

Király azt mondja, ezt fogják a továbbiakban is képviselni a tárgyalóasztalnál. Kérdés, hogy a jelentősebb béremelés elmaradását a továbbra is komoly forráshiánnyal indokló fővárosnak később honnan lesz erre mozgástere. Karácsony azt ígérte pénteken: keresik erre a lehetőséget, elismerve, hogy a hulladékszállításban dolgozóknak nem megfelelő a bérezése és egy olyan kompromisszumos javaslatot fogadtak el, ami messze elmarad az eredeti igényeiktől. A főpolgármester a forráshiányért többek közt a kukaholdingot okolta, mellyel elmondása alapján régóta húzódó finanszírozási vitájuk áll fenn.

Kommunikációs gondok

A felvetett problémák közt szerepelt, hogy nem egyeztetnek velük kellőképpen a BKM, illetve az FKF részéről az elmúlt három évben. Kiss szerint azonban most is rendszeres a kommunikáció.

Talán mégis elsikkadt pár információ. Például Király elmondása szerint a dolgozók bérigényének egyik indoka az volt, hogy attól féltek, a BKM-nek a hulladékszállítási koncessziót elnyerő Mollal közös cége majd az agglomerációban is velük gyűjteti össze a szemetet, ami plusz munkát eredményez. A főpolgármester-helyettes ugyanakkor kérdésünkre erre azt mondta: ide az agglomerációs munkákra plusz munkaerőt fognak felvenni, tehát nem a jelenlegi dolgozókat terhelik tovább.

Az is borzolta a kedélyeket a kukások között, hogy a munkájukat ellenőrzők nem csak többet keresnek náluk, de ha egy kukás bemegy egy épületbe mosdóba, akkor megvádolják azzal, hogy „maszekol”. Kiss pénteken azt ígérte: felül fogják vizsgálni, vannak-e szükségtelen részei az egyébként már korábban elkezdett ellenőrzéseknek.

Király most azt mondja, a megállapodás része, hogy folyamatos párbeszéd lesz a dolgozók delegációja és a menedzsment képviselői közt, például a fűtést érintő spórolásokról is.

Kínos napok után

A főváros vezetése számára roppant kellemetlen napokon van túl, elvégre a ház előtt álló, el nem vitt szemetet mindenki érzékeli. A kormányoldalnak – túl azon, hogy mindezt számonkérhették rajtuk – jól is jött, hogy a tanártüntetésekkel szinte egy időben futott egy, az ellenzéknek kínos sztrájkügy, amit a kormánymédia örömmel tartott is címlapon.

Kiss Ambrus konteónak tartja azt a felvetést, hogy a Fidesz benne lett volna a helyzet eszkalálásában. Bár úgy fogalmazott, ő ilyet még nem látott, hogy a dolgozók ilyen spontán megszervezték magukat. „Ez közterület, nem tankerület, itt nem rúgunk ki senkit” – utalt a főpolgármester-helyettes arra, hogy szerinte a kardjukba dőltek volna a kormányoldalon, ha ezzel akarták volna elterelni a figyelmet a tanárok ügyéről, de úgy véli, nincs is erről szó.

Mivel a kezdeti káosz után a főváros végül megállapodott a sztrájkolókkal, mégpedig úgy, hogy részben engedett, végső soron politikailag még jól is jöhetnek ki a helyzetből, ha a választók szembe állítják mindezt azzal, hogy a kormány polgári engedetlenségben résztvevő tanárokat rúgott ki. Persze csak miután már elvitték a szemetet a házak elől.