Két különvélemény mellett az Alkotmánybíróság elutasította az ellenzéki országgyűlési képviselők egy részének beadványát, mert úgy ítélte meg, hogy a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, arányosan történt.

A kormány először februárban hozott egy rendeletet, amely a pedagógusok munkabeszüntetését csak olyan korlátok között engedélyezte, ha az valójában észrevétlen marad az intézmények működése szempontjából. Májusban ezt az eredetileg átmeneti szabályt beiktatták „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” hozott törvénybe.

Tóth Bertalan (MSZP) és képviselőtársai azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a sztrájkjog korlátozása a közszférában sem vezethet a dolgozók sztrájkjogának általános elvonásához, márpedig itt olyan feltételeket szabtak, amelyek annak tényleges gyakorlását, különösen a sztrájk nyomásgyakorlási elemétől való megfosztása miatt, ellehetetlenítik, tartalmát kiüresítik.

Az Igazságügyi Minisztérium ezzel szemben arra hivatkozott, hogy itt egy másik alapjog védelmében korlátozzák a tanárok jogait: ez pedig a gyermek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez fűződő joga.

Az Alkotmánybíróság, amelyben Handó Tünde alkotmánybíró volt az ügy előadója, lényegében a kormány álláspontját fogadta el. A határozatot azzal indokolták, hogy a törvény szerint esetenként kétségtelenül a sztrájkban részt vevők is részbeni munkavégzésre kötelezhetők. Egy-egy intézményen belül

korlátozhatják a sztrájkban résztvevők munkabeszüntetésének tartamát és tartalmát is. Kiemeli azonban az Alkotmánybíróság, hogy ezek a korlátozások nem lehetetlenítik el a sztrájkjog gyakorlását. Nincs arról szó, hogy a tanárokat megfosztották volna a támadott rendelkezések a sztrájkjogtól.”

Ennek alapján a testület többsége úgy látta, hogy „a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos érték kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt”.

Két alkotmánybíró nem értett ezzel egyet. Schanda Balázs szerint „kétségtelen, hogy a gyermekek, fiatalok művelődéshez való jogának érvényesülése, felügyeletük biztosítása kiemelten fontos érdek, de hasonlóan fontos az is, hogy egy – épp a művelődéshez való jog szempontjából kulcsfontosságú – hivatás képviselői érdekeiknek törvényes keretek között adhassanak hangot.” Az Alaptörvénybe ütközik, ha kiüresedik a sztrájkjog, ha a törvény nem biztosítja a munkavállalók érdekérvényesítési képességét a munkáltatóval szemben, és „a gyakorlatban tartósan ellehetetleníti, hogy a munkabeszüntetés nyomást gyakoroljon a munkáltatóra”.

Szabó Marcel ehhez hozzátette: olyan esetekben is teljesen súlytalanná teszi a törvény a sztrájkjog gyakorlását, amikor a sztrájk célja „a pedagógusok mint munkavállalók egyéni munkakörülményeinek javítása mellett a jövő nemzedékek nevelését és oktatását (és ezzel végső soron épp a gyermekek művelődéshez való jogának előmozdítását) is átfogóan célozza”. E két véleményt azonban a többség leszavazta.

Jogaikat követelő tanárok

Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!