A Blaha Lujza tér sosem volt park, Budapest főépítésze szerint sosem tudna azzá válni

Ahogy átadták a felújított Blaha Lujza teret, rárepültek a kormánymédia mellett a megafonos influenszerek is, Bohár Dániel például a még nem működő vécén talált fogást. Azonban a legfőbb kritika a kormánysajtóból érkezett: a Magyar Nemzet például az átadás napján arról közölt cikket, hogy a tér – a városvezetés ígéretével szemben – nem lett zöldebb eredeti állapotánál. A lap cikkeiben többször is arról írtak, hogy a tér zöldítésében már Tarlós István, Karácsony Gergely elődje is gondolkodott, sőt ő még olcsóbban is csináltatta volna azt meg, mint a jelenlegi városvezetés.

Ezekre a kritikákra igyekezett reagálni Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Facebookon.

A főtájépítész egy olyan teóriával is foglalkozott, ami szerint a Zene Háza felépítése a Városligetben zöld, a Blaha fejlesztése viszont nem az.

Mint írja, a Liget projekt előtt a Városligetben nagyjából 6 800 darab fa volt, mára 2–300 darabbal kevesebb van benne. Szerinte ez részben a Zene Házának köszönhető, „a kivágásokat egy alacsony bokornak megnövő tiszafa özönnel pótolták. Ott dokumentáltan 50 fát vágtak ki, egy teljes jegenyenyár fasor pedig éppen haldoklik a tövében, visszavágva, 1 méterrel az épület alapozása mellett. Papíron nőtt a zöldfelület, valójában a beépítettsége nőtt” – írta.

Ezzel szemben viszont a Blaha Lujza tér sosem volt part, hanem egy közlekedési csomópontban álló lepukkant tér volt. Bardóczi szerint nem is tudna parkká válni, hiszen napi kétszázezer ember megy rajta keresztül. „Ezen a téren a fejlesztés előtt volt 25 db fa és kb 300 m2 zöldfelület, egy vízjáték meg egy hatalmas fátlan parkoló. Most van rajta 89 db fa és 1000 m2 cserjékkel és évelőkkel beültetett zöldfelület, kerékpártárolók, ülőtámfalak, bubi állomás, közwc, két vízjáték, asztalok és székek, hulladéktárolók, s teljesen gyalogossá lett. Itt valóban nőtt a zöldfelület” – foglalta össze.

Bardóczi egy másik posztjában kiemelte, hogy már a tér átalakításának tervezése is átcsúszott Karácsonyék ciklusára, több ponton is korrigálniuk kellett az eredeti terveket.

• Kikerült például a kormánybiztos által is hiányolt szolgáltató épület a körúti oldalról, mivel ezt csupán több fa kivágásával tudták volna csak megvalósítani.
• Kevesebb lett a kivágott fa, a frissített terv három olyan fát is megtartott, amit „tisztán szakmai alapon talán jobb lett volna kivágni”. Ahol pedig nincs a tér alatt közmű, oda mindenhova fa került. Bardóczi szerint „korábban elképzelhetetlen helyekre is”. 16 fát kellett kivágni, azonban a főépítész állítja, hogy van, „amikor a megtartás már problémásabb, mint egy új kezdet”.
• Elengedték a „kék fa koncepciót”, ami arról szólt volna, „hogy közműengedéllyel meglévő közművek vagy távlatban tervezett kötöttpályás nyomvonalak helyére addig is fákat ültetünk, de amikor jön a közműcsere vagy a villamos, akkor az elüti a fákat”.
• Végül nem bővítették az aluljárót, csupán szigetelték azt. A közvécé sem az aluljáróba került, hanem a tér déli oldalára.
• Felszíni zebrákat adtak át.
• A téren 200 ezer ember vág át naponta. Bardóczi azt írta, „aki ilyen térre gyepet, parkot, azonnal nagy fákat és kevés burkolatot álmodik, az nem ezen a világon él. Így is több mint 1000 m2 zöldfelület jött létre a kiemelt kazettákban, olyan támfalakkal, amin lehet ülni”.
• A teret ugyan műszakilag átadták, azonban a vizes eszközöket – az időjárás miatt – még nem. Azokat tavasszal fogják kipróbálni.