A Belügyminisztérium miatt sérülni fognak a betegek érdekei

Azt a MOK is elismeri, hogy sérülni fognak a betegek érdekei – méghozzá a Belügyminisztérium lépése miatt. Ők ugyanakkor soha nem mondtak olyat orvosoknak, hogy ne ügyeljenek, csak annyit javasoltak, hogy amíg nincs megegyezés az új ügyeleti rendszerről, addig a régit vigyék tovább.

Most ehhez képest ott tartanak, hogy két nap múlva indul az új ügyeleti rendszer Győr-Moson-Sopronban, ahova rezidenseket kell majd átterelni. Ők ráadásul a kórházi ügyeletből is hiányozni fognak, arról nem is beszélve, hogy az OKFŐ utasítása szerint csak felügyelettel dolgozhatnak. Ez a kórházban nem probléma, de ki lesz a felügyelő, ha az alapellátásba mennek ki – tették fel a kérdést.

A sajtótájékoztatón a MOK megerősítette: a tárgyalásokra továbbra is nyitottak.

Eltűnnek a fiatal háziorvosok a rendszerből

A sajtótájékoztatón az adatokra is kitértek. Kincses Gyula szerint a MOK-nak jelenleg körülbelül 50 ezer tagja van, de ebben a nyugdíjasok is benne vannak. A közellátásban körülbelül 30 ezer orvos dolgozik, az aktív tagok száma – a magánellátásban dolgozókkal együtt – biztosan 40 ezer felett van.

Rendkívül elszomorítónak tartják, hogy már másfél évvel ezelőtti adataik szerint 365-tel több 60 év feletti háziorvos volt, mint alatti, a 40 év alatti háziorvosok száma pedig már akkor csak 7 százalék volt.

A felmondási letétnek már nincs értelme, be kell adni

Amit a történtek mindenképpen bebizonyítottak, hogy összetartó az orvostársadalom – tette hozzá Álmos Péter.

A MOK február elején arra szólította fel a háziorvosokat, hogy amíg a kormány nem kezd valódi párbeszédet az egészségügyről, ne írjanak alá szerződést az új szisztémát irányító Országos Mentőszolgálattal, a kórházban dolgozó gyógyítókat pedig arra kérték, hogy helyezzék letétbe az önként vállalt túlmunka felmondását.

Álmos szerint a letétnek ebben a helyzetben már nincs igazi értelme, ezért azt kérik a kollégáktól, hogy

aki komolyan gondolja, és szolidáris akar lenni, most adja be az önként vállalt túlmunka felmondását,

és bármilyen egyéb módon nyilvánítsák ki a véleményüket.

A letét célja ugyanis éppen az volt, hogy azt a tárgyalások eredményektől függően élesítsék, csakhogy nem volt tárgyalás.

„Nincs hova hátrálni, nincs hova alkudozni, cselekedni kell” – mondták.

Nem tagozódnak be, de a tárca célja éppen a betörés

Kincses Gyula szerint a MOK semmiképpen nem fogadja el, hogy egy korábbi együttműködő szerepből legitimáló, rábólintó szerepe legyen. Ők ráadásul a törvény egész szemléletét vitatják: az orvosok nem alkalmazottak, hanem egy gondolkodó társadalom.

Kincses szerint ők úgy szocializálódtak, hogy az első és legfőbb parancs a beteg érdeke, és csak utána jött, hogy mit mondott a főnök. Ezért sem tudnak betagozódni abba, amit a Belügyminisztérium szeretne, pedig a tárca célja valószínűleg éppen a betörés.

A vád Svéd Tamás szerint azért is képtelen, mert a MOK szervezeti működése nem teszi lehetővé azt a nyomásgyakorlást, amivel a Belügyminisztérium vádolja őket. Arra sincs ráhatásuk, hogy mi legyen az eredménye egy etikai vizsgálatnak.

Amit a történtek mindenképpen bebizonyítottak, hogy összetartó az orvostársadalom – tette hozzá Álmos Péter.

Ők sem értesültek a törvényjavaslatról

A hvg.hu-nak a MOK képviselői elmondták, hogy semmilyen értesítést nem kaptak a benyújtott törvényjavaslatról, ugyanolyan meglepetésként érte őket, mint bárki mást, aki a sajtóban olvasott róla.

A nyomásgyakorlást ugyanakkor meg kellett lépniük. Mint mondták, sokszor hangsúlyozták, hogy van egy vörös vonal, ezt a harcot pedig meg kell vívniuk.

Most bíznak abban, hogy a tagok jelentős része a kamarai tagságot választja. Ha mégis csökken a létszám, de elszántak maradnak, kisebb létszámmal is sokat el tudnak érni.

Nem kaptak tárgyalási ajánlatot

A kérdésre, hogy mikor egyeztettek utoljára a tárcával, Kincses Gyula elmondta: a MOK transzparensen működik, amióta az országos küldöttközgyűlés zajlott, azóta egy találkozó volt Pintér Sándor belügyminiszterrel, Takács Péter egészségügyi államtitkárral egy sem.

Tárgyalási ajánlatot sem kaptak, pedig éppen ez a céljuk.

Hitelrontásért perelhetik a minisztériumot

A MOK szerint minden legális jogorvoslatot ki fognak használni, sőt hitelrontásért valószínűleg pert indítanak a Belügyminisztérium ellen. Jogászokkal is egyeztetnek a kérdésben.

Mint mondták, a kamarai tagokat is meg fogják keresni, és meg fogják őket kérni, hogy írásban erősítsék meg a tagságukat. Ezen kívül felkérik őket, hogy ha egyetértenek vele, küldjenek tiltakozó levelet a minisztériumba.

A MOK szerint már ma az jutott hozzájuk vissza, hogy rendkívül felháborodtak az orvosok.

„Ez nem az orvosi kamara ellen irányul, hanem a független, az értelmiség gerincéhez tartozó orvostársadalom ellen. Meg akarnak törni minket, azt akarják, hogy fogjuk be a szánkat” – mondta Álmos Péter.

Sikeres volt a nyomásgyakorlás

Kincses szerint egyértelmű, hogy a nyomásgyakorlás, amit a MOK indított, az nem valami ellen irányult, hanem valamiért: egy működőképes alapellátásért. Azért küzdünk, hogy az ellátók tudjanak dolgozni, és a betegek el legyenek látva – tette hozzá az elnök.

Svéd Tamás szerint a nyomásgyakorlásuk sikeres volt, épp ez váltotta ki a kormány mostani reakcióját. Mint mondta, egy más a birtokukban lévő felmérés szerint az orvosok több mint 90 százaléka támogatta a kamara céljait, és több mint 80 százalékuk a módszerrel is egyetértett.

"Ez egy koncepciós per"

Svéd Tamás titkár folytatja a sajtótájékoztatót, aki szerint a történtek egy ötvenes évekbeli koncepciós perhez hasonlítanak. Az ítéletet Semjén Zsolt miniszter-helyettes terjesztette elő, és holnap már el is fogják fogadni – mondta.

Álmos Péter alelnök az eltelt napok történéseiről azt mondta: egy kormányzati alkalmazott hazudott az MTI-nek, mely továbbadta az információt, a közmédia pedig a kormányinfón a hazugságot már tényként beállítva kérdezett Gulyás Gergelytől az ügyről.

Ez egy kirakatper, egy koncepciós eljárás. Számítottunk rá – mondta Álmos Péter alelnök.