Elismerjük Karol Nawrocki győzelmét az elnökválasztáson, és felkészülünk a nehéz együttműködésre. A közeljövőben bizalmi szavazást kérek a szejmben – jelentette be hétfő este a varsói televízióban Donald Tusk miniszterelnök.

Általános vélemény szerint igazából a kormánnyal voltak elégedetlenek azok a választópolgárok, akik – ha kis különbséggel is – leszavazták a miniszterelnök pártjának köztársasági elnökjelöltjét, Rafal Trzaskowskit. Így győzhetett 50,89%-kal Karol Nawrocki, a 2023 őszéig kormányon volt Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje.

Tusk most azt mondta: akármi volt a véleményünk a jelöltről, győzelmét el kell ismerni, és gratulálni kell neki. A kormány tovább dolgozik a szabad, szuverén, biztonságos és bőséget élvező Lengyelországért, és ezen az elnökválasztás semmit sem változtat. Ha az elnök kész lesz az együttműködésre, az kellemes meglepetés lesz, állunk elébe. Vannak kész törvényjavaslataink. Ha nem, arra is van vésztervünk, és akkor is folytatjuk a munkát az erős hadsereg és az erős, nemzeti tulajdonú gazdaság érdekében, a szociális biztonságért és a bűnözők elszámoltatásáért.

Azt azonban nem magyarázta el a miniszterelnök, hogy pontosan mi az a vészterv, hogyan próbálja túlélni a várható államfői vétókat és más akadályokat. Csak egy gúnyos megjegyzést tett, hogy van tapasztalatuk – tudniillik Andrzej Duda eddigi elnökkel. A bizalmi szavazás önmagában csak demonstráció lesz: a kormánypárti képviselők nagy többsége, bár mindegyik frakcióban akadnak lázongók, saját érdekében sem fog kilépni a sorból, mert a négypárti koalíció három kisebb pártja egyre rosszabbul áll. Kettő talán be se jutna a parlamentbe, ha most azt választanák meg. Az tehát ki fog derülni, hogy a kormány mögött továbbra is parlamenti többség áll, de ettől még nem lesz könnyebb a kormányzás.

Nem sokkal Tusk előtt megszólalt a PiS 76 éves elnöke, Jaroslaw Kaczynski is, akit állítólag sokan megpróbáltak lebeszélni a kockázatosnak tartott Karol Nawrocki támogatásáról, de ő kitartott a jelölt mellett. Igaza lett, bár azt még nem tudhatja, mennyire kell komolyan vennie a megválasztott és augusztusban hivatalba lépő államfőnek azt a kijelentését, hogy őt mint párton kívülit nem köti az őt jelölő és támogató párt fegyelme.

Kaczynski kormányváltást követelt, mert szerinte a választók valójában Donald Tusknak és kormányának mutattak fel piros lapot, amiért nem tartotta be ígéreteit. (Azt nem tette hozzá, hogy ennek egyik fő oka az ő pártja által örökül hagyott ellenséges jogi és személyi környezet volt.) Azt mondta: a kormánynak le kell mondania, és helyére egy párton kívüliekből álló átmeneti szakértői kormányt kell állítani. Nem úgy folytatta, hogy ezzel egy előrehozott választást készítenének elő, de más célja nemigen lehet: a PiS az elnökválasztási siker láttán a kormányzásba is mielőbb szeretne visszatérni, nem megvárva a soron következő 2027-es voksolást. És sokak szerint koalícióra lépne a szélsőjobboldali Konföderációval, amelynek első fordulós szavazói minden fennálló ellentét ellenére nagy többségükben a PiS jelöltjére szavaztak a vasárnapi második fordulóban.

Ám hiába Kaczyskiéké a legnagyobb frakció a képviselőházban, a négy koalíciós kormánypárt képviselői többen vannak. Vagyis a PiS elmondhatja majd az elnöke által ismertetett javaslatát, de aztán le fogják szavazni. Most ez a helyzet, a jövőbe pedig nem lát senki. Még a közeljövőbe sem.