Nekimegy az OLAF a lomb nélküli lombkoronasétánynak

Donáth Anna és Hadházy Ákos beadványa alapján kezd el nyomozni az Európai Csalás Elleni Hivatal a nyírmártonfalvai polgármester saját (fa nélküli) erdejébe EU-s pénzből telepített kilátó után.

  • hvg.hu hvg.hu
Nekimegy az OLAF a lomb nélküli lombkoronasétánynak
Vizsgálatot indít az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az EU-s pénzből épül nyírmártonfalvai lomb nélküli lombkoronasétány ügyében – írta Donáth Anna a Facebook-oldalán vasárnap.

A Momentum EP-képviselője és Hadházy Ákos közös beadványára válaszolt most a hivatal. Mint írták: „Az OLAF elemezte a kapott információkat, és vizsgálatot indított a fent említett pályázatok tárgyában.”

Donáth hozzátette: míg az OLAF nekiment az ügynek, az EU-s források megszerzéséért a kormány által felállított, korrupcióellenes Integritás Hatóság hallgat ezzel kapcsolatban.

A Hajdú-Bihar megyei Nyírmártonfalva idén tavasszal került fel a közéleti térképre, amikor Filemon Mihály fideszes polgármester 60 millió forintból épített lombkoronasétányt a falu szélén álló, saját erdejébe – a buktató csak annyi volt, hogy tarra vágta az érintett területet, mielőtt felhúzta az építményt. Az ügyben Donáth és Hadházy még márciusban az OLAF-hoz fordult.

 

Már akkor vágásérett volt az erdő, amikor a lombkoronaösvényre pénzt kért a polgármester - Nyírmártonfalván jártunk

Már zúg a traktor és fúrja a lyukakat annak az erdőnek a hűlt helyén, ahol az elhíresült, fák nélküli lombkoronaösvény épült Nyírmártonfalva határában. A polgármester szerint minden jogszerű volt, az erdő akkor is erdő, ha ki van vágva. De mégis, mennyi értelme van lombkoronasétányokat létesíteni erdőnek kinéző monokultúrás faültetvényekben?

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?