Az idén június elején Recsken a település feletti hegyről  lezúduló sárlavina miatt több házból is ki kellett költözniük az ott élőknek. Akkor sokan felvetették a közelben lévő, NER-közeli tulajdonban lévő bánya felelősségét is, a kormány pedig közölte, hogy a központi költségvetés terhére 500 millió forinttal segíti a „rendkívüli időjárás következtében” megrongálódott házak tulajdonosait. A károsodott házak felmérésével, az ott élők szükség szerinti elhelyezésével az MR Közösségi Lakásalapot bízta meg a kabinet. Az MR Közösségi Lakásalap azóta felmérte a helyzetet, jelentésüket – a megoldásai javaslataikkal együtt – elküldték a Belügyminisztériumnak.

A Népszava cikke szerint a jelenleg tíz károsult családot képviselő Magyar György ügyvédi iroda az MR Közösségi Lakásalapnál és a Belügyminisztériumnál is érdeklődött, hogy mit is tartalmaz ez a jelentés. A civil szervezet arról tájékoztatta őket, hogy az országos és a megyei katasztrófavédelmi hatóságok, valamint a kormányhivatal bevonásával tartott helyszíni bejárást, amely az érintettek jelenlétében történt. Ingatlanforgalmi szakértői vizsgálat viszont nem történt. A jelentésről azt közölték, hogy ez „nem nyilvános adat”. Hasonló választ adott a Belügyminisztérium is.

A minisztérium közölte azt is, hogy a magántulajdonban keletkezett károkkal kapcsolatban a kormánynak nincs jogszabályban rögzített helytállási kötelezettsége, de egyedi döntéssel szerepet vállalhat helyreállításban. Recsk nagyközség esetében ezt a „segítségnyújtási szándékot” rögzíti a kormányhatározat. Ilyen esetekben egyébként „sajátos, a hatósági és a peres eljárásoktól eltérő eljárási folyamatot állapítanak meg”. Ilyen „atipikus” eljárás zajlik Recsk esetében is. Magyar György ügyvéd szerint ez azt jelenti, hogy a károsultaknak semmilyen eljárási jogosultsága nincs, ahogyan az eljáró hatóságoknak és minisztériumoknak sincs semmilyen konkrét eljárási kötelezettsége.

„A jelentés célja az érintett ingatlanok hosszú távú használhatóságának felmérése, illetve annak vizsgálata volt, hogy az ingatlanok károsodása összefüggésben volt-e az időjárási eseményekkel. A felelősség megállapítása nem volt cél. Ezzel együtt a jelentésről további információval szolgálni nem áll módomban, mivel az abban szereplő adatok és iratok nem nyilvánosak” – írta az ügyvédi irodának a BM illetékes helyettes államtitkára. A válaszban a bánya működése, mint lehetséges ok, fel sem merült. Az viszont kiderült belőle, hogy az 500 milliós keretet az MR Lakásalap külön kérelmére készülő támogatási okirat alapján biztosíthatja a BM. A Népszava információi szerint a lakásalap a támogatási kérelmet már megküldte a tárcának, de az egyelőre nem fogadta el.