Rövid, de tapsviharral így is gyakran megszakított, Moszkvát és Brüsszelt összehasonlító beszédet tartott Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Veszprémben. A beszédet idén is kordonok mögé szorították, azzal a különbséggel, hogy a tavalyi megemlékezéshez képest a sajtónak most már esélye sem volt a helyszínről tudósítani – a miniszterelnöki megemlékezést a közmédiában és Orbán Viktor Facebook-oldalán lehetett követni.

Orbán először a veszprémieket köszöntötte, akik olyan városban élnek, mely „mindig elébe ment a dolgoknak”. Így volt ez 1956-ban is, amikor már október 23-án is kalapáccsal bontották a vörös csillagot – magyarázta, miért itt tartja az idei beszédet.

A miniszterelnök a fővárosnak is üzent, szerinte ugyanis

hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló főváros forradalmának látja.

Túry Gergely

Orbán megemlékezett a mindössze 34 évesen kivégzett mártír tanárról, Brusznyai Árpádról is, aki az 1956-os forradalom idején Veszprémben dolgozott.

Brusznyait koncepciós perben a népi demokratikus államrend erőszakos megdöntésére irányuló fegyveres összeesküvés szervezésével és népellenes bűncselekmények elkövetésével vádolták meg. Először életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de az MSZMP helyi vezetője személyesen közbelépett, így végül halálra ítélték, kivégzése 1958. január 9-én volt.

Orbán erről azt mondta: a veszprémi tanárt a kommunisták nem azért végezték ki, mert bűnös volt, hanem éppen azért, mert ártatlan, „sorsa igazi magyar sors, a mi sorsunk”.

Köszönet nincs, csak baráti tűz

A miniszterelnök ezután történelemleckével folytatta, és rögtön párhuzamot vont a múlt és a jelen között. A magyar ugyanis „lovagias nép, néha túlságosan is. Ezért fordul elő velünk újra és újra, hogy azok törnek ellenünk, akiket korábban megmentettünk, vagy védjük őket” – utalt a migráció elleni küzdelemre és a „békepárti” magyar kormányra.

Ehhez képest és ma is az elsők és egyetlenek vagyunk, akik vissza akarják tartani az európai népeket attól, hogy önként dalolva meneteljenek vele egy újabb, még nagyobb háborúba. Köszönetet azonban soha, gáncsot, baráti tüzet gyakorta kaptunk – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A tanulságokra kitérve Orbán a hazaárulókról kezdett beszélni, akik

"nemzetünk részei, ők is benne vannak a történelmünkben, mint a balsors a himnuszban”.

Majd a kommunisták következtek, akiknek Orbán szerint a rendszerváltáskor csak akkor volt esélyük ép bőrrel átlépni a demokráciába, ha előbb bevallották legnagyobb bűnüket. Ahogy azonban ezt megtették, elvesztették a hatalmukat.

Túry Gergely

Nyilvánosan kellett eltemetniük az addig titkolt áldozatokat. De amint eltemették testüket, kiszabadult a lelkük, és ott lebegett az MSZMP vezetőinek feje felett - írta le az 1989-ben történteket Orbán, aki szerint a MSZMP utódpártja ma már mikroszkopikus méretű, és az utolsó baloldali párt is ott végzi majd, ahol 1956 szelleme szerint is végeznie kell.

Az orbáni történelemóra dicsérettel folytatódott: Magyarország ugyanis úgy szabadult ki a szovjetek megszállása alól, és úgy váltotta le a kommunistákat, hogy itt nem volt polgárháború, és elkerültük Magyarország gazdasági és politikai összeomlását.

„Itt még soha nem kellett előre hozott választásokat tartani, ráadásul mi vagyunk a legbiztonságosabb és legstabilabb ország egész Európában” – sorolta a sikereket a miniszterelnök, hatalmas tapssal kísérve.

Brüsszel még nem Moszkva

A kommunisták után az Európai Unió is megkapta a magáét, mely mást ért szabadság alatt, mint a magyarok.

„Innen nézve olyan, mintha a nyugatiak számára a szabadság menekülést jelentene – szabadulj meg önmagadtól, nődd ki a múltadat, válts nemet, válts nemzetet, válts identitást, cseréld ki az összes alkatrészedet és rakd össze magad a legújabb divat szerint és akkor szabad leszel. Mi Magyarországon éppen az ellenkezőjére vágytunk: hogy végre azok lehessünk, akik akartunk.

Brüsszel szerencsére azért még nem Moszkva: utóbbi tragédia volt, míg Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia.

„Ha Moszkva fütyült, úgy kellett táncolni, de ha Brüsszel fütyül is, mi nem táncolunk, ha nem akarunk. Az elvtársi kioktatás azonban változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják. Nem a tankok gurulnak be keletről, hanem a dollárok gurulnak be nyugatról, ugyanazokhoz” – tette hozzá Orbán, aki mindenkit igyekezett megnyugtatni, hiszen „a Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió még nem az”.

A beszéd végén a miniszterelnök kiemelte, ma is az a feladatunk, hogy megvédjük a magyar szabadságot, majd elhangzott a három jelszó is. Éljen a magyar szabadság éljen a magyar haza. A Jóisten mindannyiunk felett, Magyarország mindenek előtt. Hajrá Magyarország, Hajrá magyarok.

Percről percre tudósításunkat az október 23-ai megemlékezésekről itt követheti:

Orbán Viktor: Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia - ÉLŐ

Budapesti hívei erősen hiányolhatják már Orbán Viktor ünnepi beszédeit, és most is hoppon maradnak: a kormányfő ezúttal Veszprémbe ment október 23-ra, ott tart majd szónoklatot délután. Az ellenzéki pártok vasárnap óta jelentkeznek be innen-onnan, kisebb-nagyobb eseményekről, és nem feltétlenül jelentős üzenettel. Megannyi civil szervezet és Karácsony Gergely viszont Budapest szívében, az Oktogonon tart rendezvényt hétfő este.