Kedden tárgyalja a parlament azt a „szuverenitásvédelmi” törvényjavaslatot, amelyet a kormánypárt a korábban megígérthez képest egy hét csúszással végül múlt héten nyújtott be az országgyűlésnek. Annak ellenére, hogy a Btk-t és Alaptörvényt is módosító javaslatcsomag az elmúlt hetek egyik legmeghatározóbb belpolitikai témájává vált, a kormány pedig még egy nemzeti konzultációt is szentelt neki, az ülésteremben mindössze néhány tucat képviselő gyűlt össze, egyik párt sem képviseltette magát túl nagy létszámban.

A vitát Tuzson Bence igazságügyi miniszter nyitotta meg, aki felszólalásában az ellenzék 2022-es kampányának finanszírozásáról beszélt, ezzel indokolta a javaslat szükségességét is. Mint az a vita során többször elhangzott, eddig is törvényellenes volt az, hogy az ellenzéki pártok külföldről érkezett pénzeket használjanak fel a választási kampány során, a most indítványozott módosítások pedig ezt a szabályozást terjesztik ki civil szervezetekre is. Szabó Tímea, a Párbeszéd - Zöldek frakcióvezetője felszólalásában a lépést úgy értékelte, ezzel maga a Fidesz ismerte be, hogy az ellenzéki pártok, politikusok nem sértettek törvényt a legutóbbi választások során, hiszen ha a pártokhoz érkezett volna támogatás, nem lenne szükség az általa csak megfélemlítési törvényként nevezett módosításra.

Tuzson után elődje, Varga Judit lépett a pódiumra, aki a magyar szuverenitást veszélyeztető „liberális világ erinnüszeiről” és guruló dollárokról beszélt. Hozzátette, belföldön az „idegen érdekek” egy nemzetközi NGO-hálózat által „a progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést.”

Gulyás Gergely ugyanakkor a miniszteri meghallgatása után a hvg.hu kérdésére a Fidesz törvényjavaslatának a sajtót érintő hatásáról azt mondta,

nincs ilyen.

Kérdésünkre ugyanis, hogy mondjuk a HVG számíthat-e rá, hogy mondjuk a Szuverenitásvédelmi Hivatal a szerkesztőségben vizsgálja-e majd és ha igen, mi alapján dönti el, hogy támogattuk-e tiltott módon bármely párt kampányát, kijelentette: a javaslat csak a pártok kampányairól, annak tiltott finanszírozásáról szól, de

„nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot, így nem látom, hogy a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat bármilyen veszélyt jelentene a sajtóra”.

A sajtót technikailag annyiban érinthetik elfogadása után a törvényben megfogalmazottak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elvileg vizsgálhatja finanszírozásuk részleteit. Ahogyan azonban arról több ellenzéki képviselő is beszélt a keddi parlamenti vitán, a megfogalmazás nem egyértelmű, nem derül például ki belőle, milyen következménye lehet annak, ha ez a hatóság vizsgálata után kimondja, külföldről érkező támogatást is igénybe vesznek kormányfüggetlen sajtótermékek.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel hozzátette azt is, a Fidesz saját magának mond ellent azzal, hogy a sajtót akarja megfélemlíteni a javaslatcsomaggal, hiszen épp azokkal a független médiumokkal példálózva állítja, hogy érvényesül a szólásszabadság és médiapluralizmus Magyarországon, amelyekre vélhetően ráállítaná a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Afelől ugyanis, hogy a hatóság a kormánypárt érdekeit szolgálja majd ki, nincsen kétsége, hiszen annak vezetőjét a miniszterelnök javaslatára nevezi majd ki a köztársasági elnök, mégpedig elég hosszú mandátummal, ami hat évre szól majd.