Tetszett a cikk?

A Szuverenitásvédelmi Hivatal főhadiszállása egy évente hatvanmillió forintért bérelt budai villa. Elmentünk, körbefotóztuk a Gellért-hegyi zöldövezetben lévő épületet, amelyen egy motoros szakszerviz van bejegyezve. Egy biztonsági őrön kívül nem láttunk mozgást.

Gondoltam, jófej leszek és teszek egy gesztust, amit amúgy egyáltalán nem lett volna muszáj. Odafordulok a valtonos biztonsági őrhöz, köszönök, majd megkérdezem: „figyu, ugye nem gond, ha lefotózom a táblát?” – mutatok a Szuverenitásvédelmi Hivatal nevét egy címer kíséretében hirdető kis plakettre.

  • Láttam, hogy fentről is fotóztál.
  • Tudom, hogy láttál. De közterületről fotóztam egy közhivatalt. Azt meg tudtommal lehet.
  • Ja, csak rohadtul nem szeretnék rajta lenni a képen.
  • Nem vagy. Lefotózhatom a táblát?
  • Közterületről azt csinálsz, amit akarsz.
  • Na, ugye.

Kattan a tükör, majd a biztonságis még egy dolgot kérdez: „melyik médiától vagy?” Odabököm, hogy HVG, ő bólogat, én meg lassan lesétálok a Gellért-hegy oldalán lévő Sánc utcából, ahol a Szuverenitásvédelmi Hivatal főhadiszállása áll. Elegáns, a Filozófusok kertjére néző villa, csak azon puffogok kicsit, hogy nem tudok róla olyan képet lőni, amibe ne lógna bele vagy egy villanyoszlop, vagy az egyik fenyő. Annak ellenére, hogy még csak reggel fél kilenc, tikkasztó a hőség. A házon klímát nem látok, talán emiatt van az összes redőny teljesen lehúzva.

Kacskovics Mihály Béla

Szuverenitásvédelmi Villa

Az kívülről is látható, hogy egy olyan házról van szó, amely méretben ha jócskán nem is, de észrevehetően meghaladja a környékbeli villákat. Az általunk a földhivatal adatbázisából lekért tulajdoni lapok szerint az ingatlan 1138 négyzetméteres, azonban több kisebb egységre oszlik, vagyis lakások vannak benne.

A magasföldszint első ajtajából például egy 138 négyzetméteres, négyszobás lakás nyílik. De az első emeletnek sincs miért szégyenkeznie, hiszen van ott egy 77 és egy 57 négyzetméteres lakás is, mindkettő két-két szobával. Majd, ha felérnénk a második emeletre, láthatnánk egy 130 négyzetméteres, négy és félszobás lakást is.

A fenti lakások mindegyikében van tulajdonrésze Zana Ferencnek. Van olyan, például az egyik első emeleti lakás, amelynek ő a kizárólagos tulajdonosa. A többi lakást az épületben fele-fele arányban tulajdonolja egy nővel, mindezt úgy, hogy amúgy a róluk elérhető információk szerint egyikük sem él abban az épületben, ahol amúgy több lakásuk is van és ahol március óta a Szuverenitásvédelmi Hivatal működik.

Azon a lakáson, amely Zana 100 százalékos tulajdonában van, a tulajdoni lapon a korábbi tulajdonosok között szerepel a saját cége, a Dr. Motor Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is. Ahhoz nem kell túl nagy oknyomozói munka, hogy lássuk, ez egy motoros szakszerviz, melynek év elején került be csupán a tevékenységi körei közé a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.

Aki viszont tud egyszerre olvasni és összeadni, annak feltűnhetett, hogy nem jön ki a matek. A Zanáékhoz írt lakások a Szuverenitásvédelmi Hivatal épületéből mindössze 402 négyzetmétert tesznek ki.

Kacskovics Mihály Béla

De mi van a másik 736 négyzetméterrel? Ahhoz, hogy erre tudjunk válaszolni, kevesek lesznek azok a földhivatal oldalán elérhető tulajdoni lapok, amelyek alapján Zanáékig eljutottunk. Ehhez kell már a Szuverenitásvédelmi Hivatal honlapján, a „Közérdekű adatok” menüpont alá feltöltött lista, a hivatal ötmillió forintot meghaladó értékű szerződéseivel – ezen a listán már ismerős névre bukkanunk.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal a Zana Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő, Dr. Motor Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től bérel ingatlant idén március elsejétől egészen 2025. március elsejéig közel 59 millió forintért.

A hivatal a működését 2024 februárjában kezdte, a nyilvános szerződéslista szerint első körben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől béreltek állami ingatlant, egy hónapra 22 millió forintért. A honlapjukon szereplő hivatalos címük ennek ellenére még mindig a Parlamentben van, bár már a Google térképén is látható, hogy a Sánc utcában van a székhelyük.

Az azonban sem a tulajdoni lap adataiból, sem a hivatal szerződéslistájából nem számolható ki, hogy pontosan mekkora részét bérli a Lánczi Tamás vezette hivatal a villaépületnek. A tulajdoni lapok egyikén sem szerepel jelenleg a Dr. Motor közvetlen tulajdonosként. Könnyen lehet, hogy Zana Ferenc cégén, a Dr. Motoron keresztül adja ki a Sánc utcai épületben található lakásait a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak. De az is lehet, hogy a Dr. Motor neve alatt mégis van lakás az ingatlanban, csak még a tulajdoni lapokon nem vezették át. Ez magyarázatot adna a fennmaradó 736 négyzetméterre.

Csütörtökön reggel, amikor a Sánc utcában jártam, nem tűnt úgy, mintha bármi más is lenne a Szuverenitásvédelmi Hivatalon kívül az épületben, amely korábban több cég és ügyvédi iroda székhelye is volt. Az udvaron látni lehetett ugyan egy olyan Skodát, amelyet jellemzően kormánytagok, vagy magas állami tisztséget betöltők szoktak használni, más autót viszont nem. Szobroztam egy darabig az épület környékén, autó se ki, se be nem ment, vagyis dolgozni, iskolába onnan mintha senki nem indult volna a reggeli órákban. A bejárat előtt látható tábla környékén, mely büszkén hirdeti, hogy Szuverenitásvédelmi Hivatal, nem látható olyan postaláda, amely lakóhoz tartozhatna. Sőt, egyáltalán semmilyen postaláda sincs, ahogy névtábla sem, melyről leolvasható lenne, hogy lakik-e bárki a házban. Vagyis

minden jel szerint az ingatlant kizárólag a Szuverenitásvédelmi Hivatal használja.

Azért megkerestük kérdéseinkkel a hivatalt és Zana Ferencet is, ha válaszolnak, arról be fogunk számolni.

Kacskovics Mihály Béla

Csetepaté

A Gellért-hegy oldalában lévő házat Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő találta meg. Ő azért ment oda élő bejelentkezése szerint szerdán, mert a hivatal több mint egy hónapja nem válaszolt neki a külügyet ért orosz hekkertámadásról szóló beadványára. A képviselőt nem engedték be az épületbe a biztonsági őrök, igaz, ő legalább az udvarba bejutott. A beadványát mégsem vette át tőle senki.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal az utóbbi hetekben igencsak aktivizálta magát. Vizsgálatot indítottak az Átlátszó és a Transparency International Magyarország ellen, külföldi támogatásokat keresnek rajtuk annak ellenére is, hogy mind a lap, mind a jogvédő szervezet részletesen szokta közölni a pénzügyeit. A hivatal nemrég publikált egy olyan jelentést is, melyben listázták a szerintük háborúpárti lapokat, ezek között a HVG is szerepelt. Ahogy arról írtunk, ezt olyan cikkeink alapján állapították meg, amelyeket amúgy a kormánymédia is lehozott.

Mindez egybecseng azzal, hogy Gulyás Gergely hétfőn a kormányinfón azt mondta, a kormány egy olyan javaslatcsomag kidolgozására kérte fel Tuzson Bence igazságügyi minisztert, amelyet ha elfogad a parlament, a civil szervezeteknek és sajtótermékeknek fel kell fedniük működési forrásaikat. Különösen akkor, ha azok külföldről származnak. Gulyás utalt arra is, hogy ezeket a pénzeket “visszaküldik” majd a külföldi feladónak. Miközben a magyar lapok egy jelentős része rendszeresen indul nemzetközi pályázatokon, majd nyer el működéséhez szükséges forrásokat, azt egyelőre teljes homály fedi, hogy a kormány miként és milyen jogi alapon fosztaná meg a független sajtót ezektől a legális forrásoktól.

A cikk összeállításában Serdült Viktória és Lengyel Tibor segített.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!