A külügyminiszter felháborodott azon, hogy Ulf Kristersson szerint a magyar miniszterelnök Oroszország nevében beszél.
Bekérette a külügyminisztérium Svédország nagykövetét, miután Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a Grúziába látogató Orbán Viktor „nem az európai országok és nem is Svédország nevében beszél, talán inkább Oroszország nevében”.
A 444 a svéd Aftonbladet nyomán írta meg, hogy Kristersson szerint „minden jel arra utal, hogy a grúziai választásokat nem megfelelően bonyolították le”, „nyílt csalás történt”. A magyar miniszterelnök ugyanakkor gratulált a választáson győztesnek kihirdetett oroszbarát Grúz Álom pártnak, és a választóknak is, akik szerinte „nem engedték, hogy az országukból második Ukrajna legyen”.
A svéd nagykövet bekéretéséről beszámoló Szijjártó Péter az MTI-nek azt mondta, szerinte „a brüsszeliek és az európai liberálisok nem bírják feldolgozni”, hogy „nem azok győztek Georgiában, akiket ők akartak győztesként látni, hanem a georgiai emberek maguk döntöttek, s bizony nem egy liberális pártot, hanem egy konzervatív, szuverenista, béke- és családpárti politikai erőt választottak meg”. A külügyminiszter szerint Orbán Viktor látogatását „mindenfajta, valóságtól elrugaszkodott, sokszor nevetséges, máskor pedig szánalmas kritikákkal illették”.
Szijjártó reagált arra is, hogy lengyel kollégája, Radoslaw Sikorski szerint Orbán „megpróbál kiérdemelni egy Lenin-rendet”: azt mondta, ezt nem tartja olyan szintű megnyilvánulásnak, hogy foglalkozzanak vele. „Viszont ha egy másik ország, ráadásul egy többszörösen szövetséges, hiszen EU- és NATO-tagország miniszterelnöke kérdőjelezi meg, hogy a magyar miniszterelnök kinek az álláspontját és kinek az érdekét képviseli, az túlmegy egy határon” – mondta a külügyminiszter.
Mint ismert, Svédország NATO-tagságát a magyar Országgyűlés hosszú ideig nem ratifikálta, amit hivatalosan azzal indokoltak, hogy a svédek bírálják a jogállamiság helyzetét Magyarországon.
A svéd nagykövet számára Szijjártó szerint világossá tették a kormány álláspontját, és arra is megkérték, hogy országa vezetői a jövőben tartózkodjanak az ilyen kijelentésektől.
Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el vagy távoznak.
15–9-re nyertek a mieink.
Már így is Magyarországé az elmúlt 10 év legdurvább drágulása az EU-ban.
