„A gyaloglás minden közlekedési mód alapja, akár autózik, akár tömegközlekedik, akár kerékpározik valaki, gyalogolni mindig fog a városban. Mégis, Budapesten mind a mai napig hiányzik az a szemlélet, hogy a gyaloglás feltételeinek fejlesztésére ugyanakkora figyelmet fordítsunk, mint más közlekedési módok igényeire” – írja Vitézy Dávid Facebook-posztjában.

Ennek elősegítésére Szilágyi Annával, a Vitézy által alapított Podmaniczky Mozgalom képviselőjével együtt közös javaslatot adtak be egy átfogó budapesti gyalogos stratégia megalkotására a Fővárosi Közgyűlés novemberi ülésére. A beadvány 2025. december 31-i határidővel hívja fel Karácsony Gergely főpolgármestert a stratégia elkészítésére. Ennek forrásigényét az előterjesztés a BKK által megadott becsült értékre, de legfeljebb 50 millió forintra taksálja, amelyet be kell építeni a 2025-ös költségvetésbe.

„Budapest belvárosában ma gyakran szűk járdákon kell oldalaznunk, a külső kerületekben pedig gyakran kiépített járda sincs. Számos helyen hiányzik a zebra, és a városban még mindig túl sok az olyan alul-, és felüljáró, ami kifejezetten kellemetlenné teszi a közlekedést, sokak számára pedig egyenesen el is lehetetleníti azt” – írja Vitézy. Szerinte a gyalogosok számára összefüggő, kényelmes, kisebb távok gyalogos megtételét ösztönző útvonalak kialakítása szükséges – ez a közösségi közlekedés versenyképességének is alapfeltétele, hisz a megállók, állomások megközelíthetősége így javítható.

Vitézy véleménye szerint muszáj javítani a biztonságosan besétálható városi terek arányát, megszüntetni a járdahálózat szakadásait, egyenetlenségeit, és megfelelő szélességű, akadálymentes járdákat kiépíteni ott, ahol ezek hiányoznak. „Érdemes megvizsgálni, hogy a Széll Kálmán téren telepítetthez hasonlóan köztéri mozgólépcsőkkel hol érdemes segíteni a szintkülönbségek áthidalását” – teszi hozzá.

A komplex akadálymentesítés minden közlekedő érdeke, „de különösen fontos a mozgásukban korlátozott, idős, vagy épp babakocsival közlekedő budapestiek számára”. A gyaloglási feltételek javítása kiemelten fontos ahhoz is, hogy a közösségi közlekedés vonzóvá váljon a közlekedők számára, de hozzájárul a városi gazdasági élet, a kiskereskedelem, a vendéglátás és a turizmus fejlődéséhez is – véli a politikus.

„A stratégiák pedig nem csak az asztalfióknak készültek: Párizstól Varsóig sok nagyvárosban sikerrel formálták át az utcákat az elmúlt években. Olyan köztereket hoztak létre, amelyek az emberi tevékenységek léptékéhez és tempójához igazodnak, hozzájárulnak használóik és az ott élők testi-lelki jóllétéhez, és lehetővé teszik a helyi közösségek megerősödését” – olvasható már magában a beadványban.

Ahhoz, hogy elérjék a Budapesti Mobilitási Terv egyik célját, azaz a gyalogos közlekedés 15 százalékos arányát 2030-ig, „szükséges a gyalogos közlekedéssel kapcsolatos intézkedéseket átfogó keretbe foglalni” – olvasható az előterjesztésben.