„A kormányzati és a területi köztisztviselőknek nem ígértek semmilyen fizetésemelést 2025-re, pedig a túlnyomó többség már most is megalázóan keveset keres” – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke. 

A szakszervezetek tájékoztatása szerint a köztisztviselők jellemzően havi nettó 250-300 ezer forintos fizetésért dolgoznak. A szórás viszont óriási: a minisztériumok felsővezetői rendkívül jól keresnek, miközben a közigazgatásban szinte éhbérért folyik a munka. Boros Péterné felvetette:

Hogyan fordulhat elő, hogy a kormányhivatali dolgozók nem kapnak egy forint emelést sem, de a miniszterelnök fizetése márciustól akár havi 700 ezer forinttal is nőhet.” 

A fizetéseken kívül más kiadásokon is spórol a kormány: a HVG információi szerint például az egyik úgynevezett 4000-es kormányhatározatban (amelynek tartalma nem titkos, de nem is nyilvános) azt rendelték el, hogy csak képeslapot lehet adni karácsonyi és újévi protokollajándékként a kormányzati szervek partnereinek. A korlátozás a közelmúlt időszakára, december-január hónapokra vonatkozott, és 

a pénzügyi szigor a kormányzati igazgatási szervekre, valamint az állam befolyása alá tartozó gazdasági társaságokra is kiterjedt.  

A HVG által megismert nem nyilvános kormányhatározatok között szerepelt az a 2024-ben kiadott döntés is, amely szerint tavaly szeptember 30. után csak kivételes esetben kaphattak céljuttatást a kormányzati igazgatási szervnél dolgozók. (Céljuttatást akkor kaphat egy köztisztviselő, ha sikeresen befejez egy nagyobb projektet.)  

Az extra pénzről szóló döntést a határozat szerint a területért felelős miniszternek kellett kezdeményeznie a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkáránál, a végső engedélyt pedig „nyomos indok esetén” maga a kormányfő, Orbán Viktor adhatta meg.

Orbán Viktor engedélyéhez kötötte a kormányhatározat a plusz pénzek kifizetését

Túry Gergely

A Miniszterelnöki Kormányiroda tájékoztatása szerint

a miniszterek 39 alkalommal kezdeményezték plusz juttatás kiutálását, ezek közül Orbán Viktor 34 esetben adta meg a szükséges engedélyt.

Magyarországon nagyjából 35 ezren dolgoznak a központi közigazgatásban (minisztériumokban, országos hivatalokban, szervezetekben), és körülbelül 35 ezren a területi közigazgatásban (például a kormányhivatalokban, tankerületekben). További nagyjából 35 ezer ember az önkormányzatokban végez munkát.

A Miniszterelnöki Kormányiroda adatvédelmi okokra hivatkozva nem közölte, hogy pontosan kik kaptak extra pénzt, azt viszont elárulta, hogy „többségében európai uniós programmal összefüggő többletfeladatok” ellátása miatt tartották indokoltnak a juttatást. (A kifizetett összegek tekintetében nem tartotta magát adatkezelőnek a Miniszterelnöki Kormányiroda, így nem tudni, összesen mekkora kiadást jelentett ez a költségvetésnek.)

A határozat szerint ha valamelyik kormányzati igazgatási szervnél engedély nélkül utaltak ki valamilyen összeget, akkor a pénzt vissza kellett fizetni. Korábban egyébként volt már hatályban olyan szabályozás, amely kormányfői döntéshez kötötte a pluszpénzt, de azt visszavonták, utána pedig minden tárcánál meghatározták, hányan kaphatnak juttatást a fizetésen felül.

A kormányzati szintű általános spórolás nemcsak a kormányzati igazgatási szerveknél dolgozókat érintette, hanem például a kulturális ágazatot is. A HVG írta meg, hogy szintén egy nem nyilvános kormányhatározatra hivatkozva rendelhetett el Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter „kötelezettségvállalási  korlátozást”. Az állami fenntartású közgyűjtemények felé Demeter Szilárd által tolmácsolt – és elismert – intézkedés lényege az volt, hogy az egyes intézményeknél működési célú kötelezettségvállalásokat is csak az első számú vezető engedélyezhet, és ő is csak akkor, ha az az alapműködéshez elengedhetetlen. 

Sztrájkra készülnek a köztisztviselők 

„A Digitális Állampolgárság (DÁP) és az Ügyfélkapu+ bevezetése miatt rendkívül megnőtt az amúgy is leterhelt dolgozók munkamennyisége. Kormányzati szinten azt állították, hogy az Ügyfélkapu megszűnésekor megnövelt kapacitással várják majd a kormányhivatalokban az ügyfeleket, pedig ezeken a területeken már alapból legalább 20 százalékos a munkaerőhiány” – mondta az MKKSZ elnöke. 

A szakszervezetek az alacsony bérek miatt sztrájkfelhívást tettek közzé kedden, és vállalták, hogy a dolgozók visszajelzései alapján megszervezik a munkabeszüntetést.

Legfőbb követelésük, hogy duplázzák meg a köztisztviselői és közalkalmazotti szférában dolgozók fizetését.  

Boros Péterné szerint a kormány önkormányzatokra vonatkozó döntései miatt romlik az települések anyagi helyzete, így helyi szinten még nehezebb lesz kigazdálkodni a dolgozók juttatásait. 

Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) vezetője hétfőn például arról beszélt Gödöllőn, hogy „a 2025-ös költségvetés szigorítja az önkormányzatok gazdálkodását és átláthatóbbá teszi finanszírozásukat”. Az intézkedések közül hármat említett:  

• az úgynevezett faktorálás megtiltása az önkormányzatok számára, 

• megváltozik a kincstár felé teljesítendő adatszolgáltatási rendszer, 

• az 50 millió forint feletti fejlesztési célú támogatást pedig kizárólag a kincstárnál vezetett számlára lehet folyósítani.