Lenne rá lehetősége az Európai Bizottságnak, hogy biztosíthassa az idei Budapest Pride felvonulás megtartását, de egyelőre haboznak meghozni a döntést – írta a Népszava.

A lap emlékeztetett arra, hogy a gyülekezési törvény módosítása, ami alapján betiltanák a Budapest Pride felvonulást, a gyermekvédelmi törvényre hivatkozva korlátozza a gyülekezés szabadságát. Ez utóbbi miatt az Európai Bizottság 2022-ben már beperelte Magyarországot az EU Bíróságán, a perhez ráadásul 15 tagállam is csatlakozott Brüsszel oldalán.

Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság főmunkatársa szerint ezzel egyszerű jogi helyzet állt elő, mivel a Pride betiltását elrendelő jogszabály így egy olyan paragrafusra utal vissza, amiről a Bizottság és 15 tagállam egy, az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő perben azt képviseli, hogy uniós jogba ütközik.

Az Európai Bizottságnak ilyen perek esetén lehetősége van, hogy kérje az EU Bíróságát, függesszék fel egy törvény vagy annak egy részének az alkalmazását az ítéletig. Ezt ideiglenes intézkedésnek hívják – melynek alkalmazását nemrég magyar és nemzetközi szervezetek, sőt az Európai Parlament is kért Ursula von der Leyentől, a Bizottság elnökétől.

A Bíróság akkor hozhat ideiglenes intézkedést, ha egy törvény alkalmazása komoly károkat okozna, márpedig az érvelés szerint a Pride betiltása pont ezt tenné.

Ha a Bizottság ezt kérné, az EU Bírósága néhány nap alatt dönthetne az ügyben. Magyar civil szervezetek szerint, ha a Bíróság május 27-ig, vagyis 30 nappal a rendezvény előttig hozna egy ilyen felfüggesztő határozatot, akkor a magyar rendőrség nem tudná betiltani a felvonulást.

Az Európai Bizottság a Népszava kérdésére ugyanakkor azt válaszolta, hogy mivel magával a gyülekezési törvénnyel kapcsolatban még nem indult eljárás, ezt nem tudják megtenni. Ez azt jelenti, hogy szerintük a gyermekvédelmi törvényre utaló módosítás nem kapcsolódik az eredeti gyermekvédelmi törvényhez – tette hozzá a lap.