Politikai célú támadásra hivatkozva kér segítséget az Európai Uniótól és jogvédő szervezetektől a kormány által ukrán hírszerzőnek nevezett férfi
Ceber Roland szeretné, ha független vizsgálat indulna az ügyében.
hvg.hu
Az európai intézmények és jogvédő szervezeteknek címezte levelét Ceber Roland, a kárpátaljai megyei tanács képviselője, aki a kormány szerint ukrán hírszerző. Mint írja, szerinte az alapvető emberi jogok megsértése az, hogy 2024-ben hivatalosan kitiltották Magyarországról, illetve a teljes schengeni övezetből.
„A magyar hatóságok szerint ezt az intézkedést azért hozták, mert állítólag találkozókat szerveztem politikai és katonai szereplőkkel, hogy befolyásoljam Magyarország álláspontját az Oroszország és Ukrajna közötti háborúval kapcsolatban. Ez az intézkedés röviddel azután történt, hogy találkoztam Magyar Péterrel, aki humanitárius segélyt vitt Ukrajnába. Együtt juttattuk el ezt a segélyt a háború által sújtott gyermekeknek” – fogalmaz levelében.
Szerinte az ő kitiltása, valamint az általa propagandamédiának nevezett sajtótermékekben folytatott, ellene indított lejárató kampány része a magyar kormány Ukrajna elleni szélesebb körű, összehangolt kommunikációs támadásának. Már önmagában az a lépés is bizonyítja a magyar kormány intézkedéseinek abszurditását és aránytalan jellegét, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottságot is összehívták állítólagos tevékenysége miatt – írta a levelében Ceber Roland.
Ceber Roland tagadja, hogy kapcsolatban állna az ukrán titkosszolgálattal.
„Szilárdan hiszem, hogy e szankciók mögött a magyar kormány azon kísérlete rejlik, hogy elnyomja a határokon átnyúló demokratikus erők közötti párbeszédet és együttműködést. Politikai szerepvállalásomat hamisan kémkedésnek álcázták, egyszerűen azért, mert a diplomácia jegyében kapcsolatot tartottam fenn a jelenlegi magyar vezetéssel szemben kritikus személyekkel” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a magyar kormány visszaélt a hatalmával, ő pedig semmilyen lehetőséget nem kapott arra, hogy megfelelő módon megvédje magát.
„Célom az ukrajnai magyar közösség érdekeinek képviselete, az ukrán–magyar kapcsolatok erősítése és az európai integráció előmozdítása” – jegyezte meg, majd felsorolta, hogy milyen kérései vannak a címzettekhez. Mint írja, szeretné, ha független vizsgálat indulna a vele történtek miatt, és ehhez szüksége lenne jogi támogatásra, illetve képviseletre, de azt is kéri, kapjon nyilvánosságot az ügye a nemzetközi emberi jogi szervezetek által „a hasonló, politikailag motivált megtorlások megelőzése érdekében”.
Ukrajna május elején jelentette be, hogy a magyar katonai hírszerzésnek kémkedő ügynököket lepleztek le Kárpátalján. Erre válaszul Szijjártó Péter rögtön ki is utasított két ukrán diplomatát, majd Kijevből is hazaküldtek két magyar diplomatát. Néhány héttel később a bíróság egy hónapra letartóztatásba helyezett egy kémkedéssel is gyanúsított ukrán férfit.
Újabb ukrán hírszerző elfogását jelentette be Kocsis Máté kedden. Miért árt mindkét országnak és a kárpátaljai magyaroknak a kémbotrány? Ki tartotta be a szokásjogot? Melyik Magyarországon elfogott kém ügye jelentősebb? Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke beszélt erről a HVG-nek.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.