Az alapnál az első fél év általában mindig alacsonyabb részarányú felhasználást jelent, a pályázatokat ugyanis az év elején írják ki, ezt követi a pályázatok beérkezése, értékelése, a támogatások kifizetése pedig döntően utófinanszírozással történik. Egyebek között ez a magyarázata az első féléves alacsonyabb pénzfelhasználásnak.

A képzésekre, közhasznú munkákra, bér- és járuléktámogatásokra és más foglalkoztatást elősegítő programokra az egész évre előirányzott 48,3 milliárd forint 34,5 százalékát használta fel az alap az első félévben. A szakképzési, felnőttképzési célokra 25,7 milliárd forint az éves előirányzat, ebből 29,6 százalékot költöttek el.

Az álláskeresők járadékát, segélyét sem vették igénybe az érdekeltek az időarányos mértékben, a 101,8 milliárd forintos éves keret 41 százaléka ment ilyen célra. A ki nem fizetett bérek teljesítéséhez nyújtott bérgarancia kölcsönre előirányzott 7 milliárd forintból 30,5 százaléknyit vettek igénybe a felszámolók.

A rehabilitációs célra tervezett 56,3 milliárd forintból 46,6 százalékos volt a pénzfelhasználás. A keret egyrészt a rehabilitációs munkahelyek létrehozására, másrészt a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatására használható. Az előbbi célra előirányzott 4,3 milliárd forintból csak 5,2 százalékot használtak fel az első félévben, a második cél 52 milliárd forintjából viszont 50 százalékot.

Időarányos, 50,3 százalékos volt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 21,5 milliárd forintos éves keretének felhasználása.

Az Európai Unió által támogatott programokhoz 9,7 milliárd forintos önrészt tervezett éves szinten az alap, de a programok későbbi indítása miatt az első félévben még ebből a pénzből nem kellett felhasználni.

A közmunkák költségvetési keretét az idén 2,9 milliárd forinttal tervezi kiegészíteni az alap, ebből csaknem időarányosan 49,2 százalékos részt használtak fel. Az időarányosnál is magasabb 51,4 százalékos volt a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 2,2 milliárd forintos éves keretének pénzfelhasználása.

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány éves szinten 564 millió forintos keretéből 51,1 százalékot használtak fel a civilekkel közösen szervezett, foglalkoztatást segítő programokra.

A fiatalok foglalkoztatását ösztönző Start kártya járulékkedvezményének finanszírozására éves szinten 2 milliárd forintot irányzott elő az alap, de az igénybevétel az első félévben csak 14,1 százalék volt. A második fél évtől igényelhető Start Plusz és Start Extra kártyák járulékkedvezményét nem az alapból, hanem európai uniós forrásból finanszírozzák.

A bevételi oldalon 51 százalék feletti volt a munkáltatók és a munkavállalók első féléves járulékbefizetése. Éves szinten ennek a két befizetőnek a tervek szerint 284,4 milliárd forintot kellene teljesítenie. Jelentős bevétele még az alapnak a szakképzési és a rehabilitációs hozzájárulás. Ezt is a munkáltatók fizetik be, a két kötelezettség együttes éves tervezett összege 45,8 milliárd forint, az első féléves teljesítés 49,3 illetve 50,8 százalékos volt.