Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Romániában a nettó átlagbérek decemberben 15,2 százalékkal 1266 lejre (517 euróra) növekedtek éves szinten.
Az előző hónaphoz képest a nettó bérek emelkedése 13 százalékot tett ki a a román Nemzeti Statisztikai Tanács adatai szerint. (Novemberben 23,5 százalékos volt az éves béremelkedés.)
A romániai bérek erőteljesen emelkedtek az elmúlt években, az ipar és a gazdaság egésze gyors növekedésének, a munkaerőhiánynak és ezzel összefüggésben a bértárgyalásoknak a hatására. A központi bank a gyors béremelkedést tekinti az inflációs kockázat legfontosabb tényezőjének, és ezért arra ösztönzi a kormányzatot, hogy az folytasson szigorúbb pénz- és bérpolitikát.
Románia korábban az olcsó munkaerő és a személyi jövedelemre és a vállalati nyereségre kivetett 16 százalékos átalányadó miatt erőteljes vonzerőt gyakorolt a külföldi tőkére - írja a Reuters. Egyes befektetőket újabban azonban óvatossá tesz a kétszámjegyű béremelkedés és a szakképzett munkaerőben jelentkező hiány. A hiányt növeli az is, hogy minden tizedik román munkavállaló jobb kereset reményében külföldön keres munkát.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A magánintézményben elhelyezett kisfiúért havonta 220 ezer forintot fizetett a család.
Hol máshol lehet együtt lógni egy pingvinkolóniával, megkóstolni néhányat a világ legjobb borai közül, és élvezni a tengerparti kilátást egy hegy tetejéről?
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.