A program keretében a kistérségek számára elkülönített források állnak rendelkezésre. A kistérségi szinten tervezhető forrás mintegy 96,9 milliárd forint. A 33 kistérség számára elkülönített további forráslehetőség - elsősorban gazdaságfejlesztéshez, vállalkozások támogatásához,  vidékfejlesztéshez - további mintegy 60 milliárd forint. A normál pályázati lehetőségekkel ennek az összegnek akár többszörösét nyerhetik el egyéb pályázati forrásokból - részletezte.Simon László.
 
A leghátrányosabb helyzetű térségeket és társadalmi csoportokat számos gazdasági és egyéb folyamat kedvezőtlenül érinti. Nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony a foglalkoztatás ezeken a területeken, nem versenyképes az oktatás, és veszélyesen nő a lakosság eladósodása. Ezek a tendenciák halmozottan érintik a roma lakosságot, ami szegregációs, diszkriminációs jelenségekhez vezet.
      
Az ÚMFT-ben a különböző fejlesztésekhez három támogatási csatorna áll rendelkezésre. Az egyik a kistérségi szintre elkülönített fejlesztési keret, elsősorban a Regionális Operatív Programok (ROP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) egyes forrásainál áll rendelkezésre. Ezekből a lehetőségekből 96,9 milliárd forintot különítettek el a 33 kistérség projektcsomagjaira a 2013-ig tartó időszakra.

A másik a 33 kistérség számára elkülönített forrás, mint a vállalkozások támogatása, bár ez továbbra is a klasszikus pályázati rendszerben történik, a támogatás biztosan a 33 kistérségbe kerül. A GOP keretében így 25 milliárd forintot használhatnak fel. 

A harmadik a széles körben ismert normál pályázati rendszer, ahol sok esetben a 33 kistérségből érkező pályázatok az értékelésnél plusz pontszámban részesülnek.

A központi programokat állami projektgazdák valósítják meg, amelyek az egész országra kiterjednek, de jellegükből adódóan több is a leghátrányosabb helyzetű területeket részesítheti többletforrásban.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élők aránya régiónként: Észak-Magyarországon 28 százalék, az Észak-Alföldön 21 százalék, a Dél-Dunántúlon ez 18 százalék, míg a Dél-Alföldön 9 százalék. A kistérségek kétharmadában nincs 10 ezer lakosúnál népesebb település, az egyetlen nagyobb város Észak-Borsodban Ózd. A 33 hátrányos helyzetű területek között találhatók a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott térségek, a Cserehát és az Orbánság.