„Betemetett egy csatornázáson dolgozó munkást a ráomló föld” - írták a lapok április 19-én, hírt adva egy halálos balesetről. A Debrecenben dolgozó férfi életéért hiába küzdöttek, mire a tűzoltók kiszabadították a 2,5 méter mély gödörből, már késő volt. Április 25-én a Mol csepeli üzemanyag-tároló telepén felrobbant egy ötezer köbméteres üzemanyagtartály. A tűzben egy munkás életét vesztette, mire a tűzoltók bejutottak a tartályba, teste a felismerhetetlenségig összeégett.

Az OMMF 2009-re vonatkozó adatai szerint - melyek a nyilvántartásba vett munkabaleseti jegyzőkönyveken alapulnak – tavaly összesen 18 454 eset történt, ebből 12 227 alkalommal férfi volt az elszenvedő. Egy évvel korábban több mint 22 ezer hasonló balesetet regisztráltak, míg 2007-ben közel 21 ezret. Tavaly 99-en - közülük hét nő - halt bele munkavégzés közben szerzett sérüléseibe, míg egy évvel korábban 116-an. Ami azt jelenti, hogy a halállal végződő eseteket tekintve - arányaiban - nagyjából ugyanott tartunk, mint két vagy akár három éve. Mi lehet ennek az oka? Az egyik lehetséges magyarázat - és a leggyakoribb ok -, hogy a foglalkoztató nem tesz eleget a Munka Törvénykönyve által előírt munkavédelmi kötelezettségeinek. Például nem biztosít védőfelszerelést (védőruha, állvány stb.), vagy a dolgozó egészségére káros, esetleg veszélyes környezetben tevékenykedik. A másik tényező az emberi figyelmetlenség vagy a dolgozó/ munkaadó rossz döntése egy adott helyzetben.

Ingoványos terepen. Munkaügyi ellenőrzés egy építkezésen

Stiller Ákos

Munkahelyi balesetek kapcsán tavaly 2512 felügyelői intézkedésre került sor. Szabálysértésért összesen 2 610 000 forintot szabott ki az OMMF, munkavédelmi bírsághatározat 116 esetben született, ezekért összesen 116 450 000 forintnyi bírságot róttak ki a foglalkoztatókra. A munkavédelmi ellenőrzések összességében három fő szempont szerint zajlanak: megvizsgálják a személyi feltételeket - ide tartozik az dolgozó egészségi alkalmassága vagy az, hogy átesett-e munkavédelmi oktatáson. A tárgyi feltételek számbavételekor megnézik, hogy megfelelnek-e az eszözök, amelyekkel a dolgozó tevékenykedik, valamint biztosít-e a foglalkoztató egyéni védőeszközöket (amennyiben ez szükséges). A szervezési feltételek vizsgálatakor többek között azt is figyelik, hogy a foglalkoztató elvégezte-e a szükséges biztonsági vizsgálatokat - tájékoztatott Gedeon András, az OMMF szóvivője.

A legtöbb munkahelyi baleset tavaly a 26-34 és a 35-44 éves korosztály körében történt (körülbelül 4800), ezután következtek a 45-54 év közötti sérültek (4276), majd a 18-24 évesek (2145). A diákokat (17 éves korig) és a 65 évnél idősebbeket érte a legkevesebb baleset, igaz, ők kisebb létszámban vannak jelen az álláspiacon. Az ötszáznál több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoknál történt a legtöbb baleset tavaly, több mint 7 ezer esetet regisztráltak, majd az 50-499 főt foglalkoztató közepes vállalkozások következtek, amelyeknél több mint 5400 sérüléssel járó incidens történt, míg a 10-49 főt alkalmazó kisvállalkozásoknál egy év alatt összesen 3029.

„A balesetet szenvedett dolgozó orvosi vizsgálata még könnyebb sérülés (kisebb égés vagy vágás) esetén is fontos, már csak azért is, hogy a kiderüljön, a továbbiakban nem jelent-e veszélyt magára vagy kollégáira” - mondta Gedeon András. A munkáltatónak nyilvántartásba kell vennie még a legapróbb balesetet is. Ha súlyos esetről van szó, a bejelentés mellett - az adatokat el kell juttatni az OMMF-hez - a történtek kivizsgálásával munkavédelmi szakembert kell megbízni. Ez azért is szükséges, hogy a körülmények feltérképezésével, a tények rögzítésével később elkerülhetőek legyenek az esetleges viták - például, ha a dolgozó kártérítési igénnyel lép fel. Halálos munkabaleset esetén, vagy ha a sérülés következtében három napnál tovább munkaképtelen az illető, a foglalkoztatónak fel kell vetnie a kártérítés lehetőségét (a sérültnek vagy a balesetben elhunyt közvetlen hozzátartozójának).

Müller Judit

A munkabalesetek kivizsgálása sokszor nehézségekbe ütközik. „A szokottnál is nagyobb kihívást jelent, ha a helyszínt a felügyelők kiérkezésig megváltoztatják (véletlenül vagy szándékosan eltüntetik a baleset körülményeire utaló jeleket, nyomokat), vagy ha az alkalmazott szervezeti hovatartozása bizonytalan, egyidejűleg több munkáltatóhoz tartozik” - tudtuk meg a szóvivőtől. Hogy olykor milyen veszélyeket rejt a baleset helyszínének megközelítése, arra Gedeon András a Mol-telepen történt robbanást hozta fel példaként. „A sérült tartály belsejét egyáltalán nem volt szabad megközelítenünk, így az elsődleges vizsgálatokat a tűzoltók által készített fotók és a tartály belsejéből kihozott eszközök, maradványok alapján kellett megközelíteni” - magyarázta.

Melyek a legveszélyesebb területek?

A legtöbb baleset tavaly a feldolgozóiparban történt (3278), ezt követte a gépipar (3066), a kereskedelem (2431), a szállítás, raktározás (2245), az oktatás, igazgatás (1654), és meglepő, de csak ezután következett az építőipar (1093). Legkevesbé veszélyes ágazat - a sérültek számát tekintve - a bányászat (mindössze tíz esetről számoltak be tavaly), illetve a pénzügy (146 eset).

Baleseti táppénz: mikor, kinek?

Baleseti táppénz annak a biztosítottnak és baleseti ellátásra jogosultnak jár - legfeljebb egy évig -, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében válik keresőképtelenné - olvasható az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tájékoztatójában. A baleseti táppénz mértéke az úti baleset kivételével a baleseti táppénz alapját képező jövedelem 100 százalékával azonos, a 2009. december 31-ét követően bekövetkező úti baleset esetén annak 90 százalékával - írja az OEP.

Ha a munkavállaló hibájából következett be a baleset, és biztosítva van, a sérült akkor is jogosult az ellátásra (orvosi ellátás, magasabb gyógyszer/gyógyászati segédeszköz/gyógyászati ellátás ártámogatás) és a baleseti táppénzre. Baleseti ellátás azonban nem jár annak, aki szándékosan okozott magának sérülést, verekedett munkahelyén, esetleg ittasan sérült meg, vagy olyan, a munkaköréhez nem tartozó tevékenységet végzett, amelyet főnöke nem engedélyezett korábban. Külön kategóriába tartozik a munkába menet, illetve az onnan hazatérő dolgozót ért sérülés (úti üzemi baleset).