Ordítás helyett: a főnökök titkos fegyvere
Mielőtt a cégvezető dühbe jön és jól letolja valamelyik alkalmazottját, érdemes elgondolkodnia azon, nem talál-e hatékonyabb verbális fegyvert a másik figyelmének felkeltésére. A szarkazmus, a maró gúny például jóval ösztönzőbb lehet a leplezetlen dühnél - legalábbis erre jutottak a kutatók, akiknek témában készült tanulmányáról internetes oldalán a The Washington Post is írt.
A Journal of Applied Psychology című szaklapban publikált felmérés készítői arra keresték a választ, hogy mi motiválja jobban a dolgozókat: ha a főnök kiabál velük, vagy ha véleményét szarkasztikus stílusban - gúnyosan, ironikusan, de nem ordibálva - tálalja. A kísérletbe 375 műszaki területen tanuló diákot vontak be, arra utasítva őket, hogy képzeljék magukat egy ügyfélszolgálatos munkát végző helyébe - írta internetes oldalán a The Washington Post.
Ezután lejátszottak néhány, ügyfél és ügyfélszolgálatos között lezajló párbeszédet, melyek között volt semleges hangnemű, de kimondottan ellenséges is. A tanulmány készítői szerint a diákok, akik a dühös párbeszédből jóval többet hallottak ki, mint azok, akik csak udvarias beszélgetést „diagnosztizáltak¨, jobbak a problémaelemzésben. Persze, a dühnek is vannak fokozatai, az ordításból például egyértelműen kiderül, hogy az illető ideges.
A dühös főnök előtt mindenki meghunyászkodik és nagyobb elánnal veti bele a munkába. Miért? Mert a dolgozók félnek felettesük haragjától. Más kérdés, hogy a dühös főnök motiválja-e jobban az alkalmazottakat, vagy az, aki uralkodik haragján, és más formában juttatja érvényre véleményét. Például szarkasztikus stílusban, ami ugyan bántó lehet, mégis egyfajta védekezésre, visszavágásra - kreatív válaszra - ingerli a másik felet.
Kutatók szerint utóbbi jóval hatásosabb lehet a munkahelyen, mert nem csak arra jó, hogy azonnal felhívja a dolgozók figyelmét a problémára - meg persze arra, hogy a főnök dühös -, hanem arra is, hogy kreatív módon próbálják azt megoldani.