szerző:
Bakos Dalma

Mintha látszanának a talpra állás első jelei a hazai autópiacon, a szervizek pedig máris jelentkeznek a szakembereket képző intézményeknél: kellenének jó munkatársak. Jelentkező bőven van, a kérdés csak az, meddig tudnak megfelelni az igényeknek. Ez ugyanis feltétlenül az a szakma, ahol elengedhetetlen a folyamatos képzés.

Hartmann József 57 évesen már nehezen vette rá magát a tanulásra, de állítja, ha nem vesz erőt magán, ha nem képezné magát folyamatosan, nem maradhatna meg a szakmájában. Az autóvillamossági szakember ugyanis akadályversenyt fut, tartania kell a lépést a technikai fejlődéssel, miközben a pénzhiány rendre újabb akadályokat gördít elé. Így azután pontosan fel kell mérniük, hol és mit is tanuljanak valójában. „Vannak oktatócégek által szervezett tanfolyamok, ahol képezhetik magukat a szakemberek, de az ár és a megszerezhető tudás gyakran nincs összhangban egymással. És hát, mivel mi gyakorlati szakemberek vagyunk, nekünk elsősorban nem elméleti tudásra van szükségünk” – magyarázza.

Ilyenkor pedig jönnek a gyakorlati megoldások is. Hiszen a márkaszervizeknél például általában megvan az információ, amire ott szükség van, ám ennek olyan magas az ára, hogy a nem ott dolgozó szakemberek nem tudják előteremteni a megszerzéséhez szükséges pénzt. Így azután ők megpróbálják maguktól kitalálni azt, amit a konstruktőrök megálmodtak. „Egy univerzális műszer például legalább 5-700 ezer forint, míg egy gyári, nagyobb tudású berendezést kétmillió alatt beszerezni szinte képtelenség. Ráadásul ez csak egy adott típushoz jó, és sokszor még ehhez kell megvásárolni a szükséges adatbázist is. Független szervizes ezt egyszerűen nem tudja kitermelni” – meséli Hartmann József, aki szerint a feladatok 70-80 százalékát azért meg tudják oldani, „azon felül pedig egyszerűen az internet segítségével dolgozunk”.

Bonyolódó rendszerek, biztosabb szakma

A fiatalok azonban vagy nem törődnek ezekkel a gondokkal, vagy úgy gondolják, még ezekkel együtt is viszonylag stabil jövőt nyújthat nekik ez a szakma. Elvégre – mint Hartmann József is fogalmazott - „manapság már olyan helyekre is kerülnek elektronikai alkatrészek, amire 10-15 éve még nem is gondoltuk volna”. Sőt, az elmúlt öt évben a feladat még bonyolultabb lett. Azóta ugyanis már nem is annyira az autók elektronikus alkatrészei, hanem a szoftverek fejlődése, illetve az úgynevezett mikrogépes rendszerek jelentik a kihívást, ezek karban tartásához, szereléséhez pedig feltétlenül szakemberekre van szükség.

©

Ökrös Sándor, a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Tagintézményének gyakorlati oktatója is megerősítette a hvg.hu-nak, hogy az autóvillamossági szakma mind felkapottabb a diákok körében. Ráadásul, míg eddig a képzés megkezdésének alapfeltétele az érettségi diploma megszerzése volt, az új kerettanterv elfogadása után a diákok már kilencedik osztályban választhatják, hogy közlekedési szakmacsoportban tanuljanak, majd dönthetnek e szakirány mellett. Így érettségi után egy évvel már szakmájuk lesz. Ez pedig feltétlenül vonzó. Balázs Elek, a nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Középiskola elméleti oktatója például elmondta: hozzájuk is rendszeresen 10-15 fővel többen jelentkeznek, mint amennyi diákot fel tudnak venni.

Tény viszont, hogy ma már a tanulóévek is nehezebbek, mint korábban voltak. Mivel az autók „túlzsúfoltak” elektronikával, magasabb szintű tudásra van szükség, a hallgatóknak pedig a régi, „klasszikus” autószerelő szakmához képest meg kell tanulniuk például gondolkodni, adatbázist, műszereket használni.

Bíztató számok

Az iskolák pedig a végzés után sem engedik el teljesen a diákok kezét, nyomon követik, kinek hol sikerül elhelyezkedni. Ökrös Sándor elmondta, náluk a legtöbb hallgatónak a szakmában marad, s főleg a gyártás területén helyezkedik el, hiszen ma Magyarországon ez a húzóágazat ebben az iparban. „Sokan bekerülnek valamelyik nagy autógyárhoz, bár kétségtelen, hogy a gyártósor mellett dolgozni nem a szakma csúcsa. A mai világban azonban nagyon sokat számít, hogy valakinek nemcsak szakmája, hanem munkája is van. Ezen felül persze adott a fejlődési lehetőség is. Van például olyan volt tanulónk, akit Németországba vittek továbbképzésre, és most a műszerfalegység gyártását irányítja az egyik gyárban” – meséli.

Nyíregyházán és környékén szintén keresettek az autóelektronikai műszerészek. Balázs Elek szerint évről évre megkeresik őket különböző szervizek, hogy ajánljanak jó, tehetséges fiatalokat. És ez még akkor is igaz, ha az autóeladások visszaesését a szervizek is megérezték, és sokszor szakemberektől kellett megválniuk. Mostanság azonban – igaz, egyelőre lassú növekedés érzékelhető e területen, ettől pedig gyakoribbak lettek az iskolához befutó megkeresések is. „Sok jó példa bizonyítja, hogy aki komolyan veszi ezt a szakmát, az el tud helyezkedni - akár márkaszervizben, akár kisebb műhelyben. És szinte minden diákunkat megtartották a próbaidő letelte után is, sőt, akadtak, akik egyetemre, főiskolára mentek, hogy ezt a szakmát utána már mérnökként folytassák” – mondta Balázs Elek.

Tanulni szakmát, tanulni nyelvet

Hiába azonban a nagy érdeklődés, a túljelentkezés, illetve a lehetőség az elhelyezkedésre, az oktatók nyomban hozzáteszik: az a tudás, amit a képzés végére a fiatalok megszereznek, legfeljebb rövid távon elegendő. Mint az a már említett Hartmann József is mondta, e területen a talpon maradás záloga a folyamatos fejlődés. . „Azt szoktam mondani, hogy amikor egy matematikatanár kijön a főiskoláról, azzal a tudással nyugdíjba is mehet majd egyszer, nálunk viszont két évig sem lehetne megmaradni a szakmában, olyan gyors a fejlődés” – jegyezte meg Ökrös Sándor. Szerinte azonban a legtöbb szervizben megvan a lehetőség az önképzésre, e téren a magyarországi műhelyek nagy része még nyugaton is megállná a helyét.

Más kérdés, hogy olykor ugyanez nem mondható el az iskolákról. Mint Balázs Elek kifejtette, a képzés alatt gyakran találkoznak azzal a problémával, hogy a tanárok képzése alacsony szintű. Szerinte nem csupán ezen, hanem az intézmények felszereltségén is javítani kellene, hiszen „ahhoz, hogy a gyerekeket megtaníthassuk korszerű autókat javítani, ahhoz az iskoláknak is szükségük lenne eszközökre, naprakész segédanyagokra”.

Bár még ez sem minden. A hvg.hu-nak nyilatkozó oktatók ugyanis azonnal kitértek egy másik kulcsfontosságú szempontra, a nyelvtudásra is. Állítják, az autóvillamossági szakembereknek a német-és az angol nyelv tudása mára elengedhetetlen. El kell érniük legalább azt a szintet, hogy megértsék a műszaki szakirodalmat, s adott esetben ne okozzon nekik gondot egy fordítás sem. Ökrös Sándor például maga is jár angol nyelvtanfolyamra, hiszen „a mostani szakirodalomnak csak az elenyésző része található meg magyarul”.

Megvan Trump elnök első republikánus kihívója

Megvan Trump elnök első republikánus kihívója

Curtis kijött az elvonóról, és „teljesen új ember” lett

Curtis kijött az elvonóról, és „teljesen új ember” lett

Kötélidegekre van szüksége annak, aki mostanában bitcoinnal üzletel

Kötélidegekre van szüksége annak, aki mostanában bitcoinnal üzletel

És akkor a NER hajója elindult a Balaton felé

És akkor a NER hajója elindult a Balaton felé

Teszten a 24 milliós 7 üléses divatterepjáró, amelyre járhat a 2,5 milliós állami támogatás

Teszten a 24 milliós 7 üléses divatterepjáró, amelyre járhat a 2,5 milliós állami támogatás

Megváltoztatná az internetet a világháló atyja, és erre van egy igen jó terve

Megváltoztatná az internetet a világháló atyja, és erre van egy igen jó terve