Kiberbiztonság: Meddig kell elkészülnie a kötelező auditnak?
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
A legjobb egyetemeken végzett és kiváló referenciákat felmutató szakemberekből a mai napig hiány van Magyarországon. Így két-három hónapba is beletelhet, míg megfelelő kvalitású szakembert találnak egy-egy posztra. „Mindez a válság rovására is írható, hiszen a jó szakemberek, akik valahol pozícióban vannak, nehezebben váltanak. Ahhoz, hogy könnyebben mozduljanak, jóval az aktuális fizetésük fölé kell ígérni” – mutat rá a szakember.
Az informatikusok közül a tesztelők, a szoftverfejlesztők és a programnyelvek – például a Java, a NET vagy a C++ – fejlesztői a legkeresettebbek. Ők három-négy éves munkatapasztalattal 500–600 ezer forintos havi nettó fizetést is elérhetnek, ha pedig némi vezetői tapasztalatot is fel tudnak mutatni, akár egymilliós havi fixre is szert tehetnek. Az egyik legnagyobb álláskereső portálon az elmúlt két hétben nyolcszáz informatikusi álláshirdetést adtak fel, főleg it-, illetve multinacionális cégek, valamint bankok. Nagy részük fejlesztőket, projektvezető informatikusokat keres.
Az álláshirdetések felét ma már angolul olvashatják az érdeklődők. Nemcsak azért, mert ez a szakma nyelve, hanem mert a nemzetközi cégek más-más nemzetiségű informatikusai között is meg kell oldani a kommunikációt. Mégis sokan buknak el az állásinterjún a nyelvtudás hiánya miatt – mondják a munkaerő-közvetítők. „Sokszor még a megfelelő angoltudás is hiányzik, holott nem tökéletes oxfordi kiejtés az elvárásunk, mindössze annyi, hogy a leendő munkatárs megértesse magát a kollégákkal, és merjen kommunikálni” – állítja Csarnó Nelli, a Prezi csapatfejlesztője. Hozzáteszi: csak a legjobbakat, „a szakma top öt százalékát” veszik fel a magyar fejlesztésű prezentációs szoftverre épülő, dinamikusan fejlődő, munkatársainak számát évente megduplázó céghez. Ezért nem mindig elég, ha a jelölt a legelismertebb felsőoktatási intézmény diplomájával rendelkezik, azaz a Budapesti Műegyetem vagy az ELTE mérnök informatikus, illetve programozó matematikus szakát végezte el – emellé nem árt valami extrát is felmutatnia. Ilyen például, ha egyetemi évei alatt saját fejlesztést vitt véghez, netán céget alapított.
Kitűnő belépő a legjobb fizetést kínáló cégekhez a hackerekre jellemző gyors, kreatív munka. Különösen népszerű szakma az etikus hackereké, akik az etikushacker.com szerint „szigorúan őrzött informatikai rendszerekbe törnek be és kincset érő adatokat lopnak el, csak éppen a rendszer üzemeltetőjének megbízásából, hogy az befoltozhassa a biztonsági réseket, mielőtt bejönnek rajtuk az igazi, rosszindulatú hackerek is”. Nem olcsó mulatság, ha valaki szeretne „egy lépéssel a rosszfiúk előtt járni”: szakirányú továbbképzés keretében nagyjából egymillió forintért lehet megszerezni az etikus hacker képesítést.
A németnyelv-tudás is kamatoztatható Magyarországon, az autóipari cégek folyamatosan keresik a jó informatikusokat, fejlesztőket, s a projektalapú munkák is egyre gyakoribbak – mutat rá Szekeres Katalin, a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. marketingmenedzsere. Ausztriában és Németországban előszeretettel alkalmaznak magyar informatikusokat. Arrafelé a pályakezdők 3000 euró körüli havi bruttó keresetre számíthatnak, egy „átlagos tapasztalatokkal rendelkező” informatikus pedig 5000 eurós jövedelemmel számolhat – jelzi az ottani viszonyokat Oros Péter, az informatikai tanácsadással és szolgáltatással foglalkozó, bécsi alapítású Qualysoft Holding vezérigazgatója. A kereslet nagy és folyamatosan nő, a nemzetközi tapasztalatokat szerzett, több nyelven beszélő informatikusokból pedig még mindig nagy a hiány – túlkínálat legfeljebb a rendszergazdai állásoknál jellemző.
