szerző:
hvg.hu

Sorozatunk első részében megpróbáltuk körbejárni, hogy pontosan mit kell érteni szabadalom alatt. Most azt vizsgáljuk meg, hogy mit lehet kezdeni a megszerzett joggal. Bemutatunk néhány olyan kreatív lehetőséget is, amelyre valószínűleg nem gondoltak a jogintézmény hajdani kitalálói.

Hitték volna a mobiltelefon megálmodói, hogy néhány éven belül fizetésre is használják készüléküket? A korszakalkotó találmányok az élet újabb és újabb területein mutatkoznak nélkülözhetetlennek. Napjainkban éppen magát a szabadalom intézményét látjuk megújulni ilyen módon.

Egy szabadalomnak egyszerre két vonzó tulajdonsága is van. A birtokosának elsőként jut a tudomására egy gazdasági előnyöket mutató megoldás, amellyel egy piaci rést kitöltve meg tud kapaszkodni az üzleti versenyben.

Hab a tortán, hogy még azt a jogot is megkaphatja, hogy versenytársak nélkül tevékenykedhessen ebben az üzleti résben. Ez a helyzet nagyon csábító. Aki felismeri ezt, hosszú távú előnyöket kovácsolhat egy apró ötletből is.

A hazai vállalkozások ritkán gondolkoznak globálisan. A tőkehiány miatt rendszerint arra sem vállalkoznak, hogy új terméket fejlesszenek ki és jelenjenek meg vele a hazai piacon. Ha mégis belevágnak, akkor ott takarékoskodnak, ahol csak tudnak. Többnyire a külföldi szabadalmazáson igyekeznek spórolni.

Ha a feltaláló mégis az egész világon szeretne kizárólagosságot kapni ötlete hasznosítására, akkor közel 194 országban kellene oltalmat szereznie. Ez nemcsak lehetetlen, hanem értelmetlen is. Két lehetőség közül célszerű választani: termelésvédelemmel megakadályozható találmány gyártása, vagy megtiltható, hogy eladják a terméket a fizetőképes piacokon.

Az előbbibe csak akkor érdemes belevágni, ha a találmány gyártására képes vállalatok kevés országban koncentrálódnak és ott megfelelő szintű a jogérvényesítés. Piacvédelmbe kezdeni pedig csak akkor van értelme, ha a termék könnyen gyártható. Ezt választva a feltaláló ugyanis lemond az olcsó munkaerőt alkalmazó szegény országokról, mint piacról.

Maradnak viszont a fejlett országok (EU, USA, Japán), amelyek sokszor gyártókként is számításba jönnek, s a jogérvényesítésük is itt a leghatékonyabb. Ha szabadalmat szerzünk ezekben az országokban, akkor hatékonyan védhetjük magunkat mind a termelési mind a piaci oldalról.

A másik út, amikor a helyi piacon keresztül jut el a termék a nagy nemzetközi cégekhez. Ilyenkor ugyanis alig van már rizikó a találmány gyártásában és értékesítésben. Fejlesztői és marketing-lehetőségeikkel ki tudják aknázni a megoldásban rejlő teljes üzleti potenciált, ezért ilyen helyzetben a külföldi cégnek akkora összegért is megéri felvásárolni a kisvállalkozást, amennyire a válalkozók álmukban sem gondoltak volna.

„Végső megoldás” a kényszerengedély (Oldaltörés)

© sxc.hu
Gyakorta megesik, hogy egy vállalat szabadalmaztat egy terméket, amelyet később egy másik vállalat továbbfejleszt és ezt a változatot szabadalmaztatja.

Az eredeti szabadalmas megakadályozhatja, hogy a későbbi szabadalmaztató cég gyártsa vagy hasznosítsa a továbbfejlesztett terméket. Ez a cég tehát látszólag nem megy semmire a szabadalmával, azonban a gyakorlatban sokféleképpen lehet a hasznára:

• bízhat abban, hogy az eredeti terméket szabadalmaztató vállalat fizetni fog  a  szabadalom licencéért,
• a két cég kereszt-licencia szerződést köthet egymással és ezzel párhuzamosan  feloszthatják egymás között a továbbfejlesztett készülék piacát, így piachoz is  juthat,
• eladhatja a továbbfejlesztett termék szabadalmát a piaci pozíció birtoklásához az eredeti terméket fejlesztő vállalat szabadalmának lejárta utáni időre.

Ez az út csak akkor javasolható, ha a fejlesztés nem igényel különösebb erőfeszítést, vagy ha már közel van az eredeti szabadalom lejárati ideje.

Ha nem jön létre semmilyen megállapodás a két cég között, de a később színre lépő vállalat nem akarja veszni hagyni a találmányát, akkor megpróbálhat a bíróságon  kényszerengedélyt szerezni az eredeti szabadalomra. Ezt csak akkor ítélik meg, ha a szabadalmának számottevő gazdasági jelentősége van.

Az így szerzett jog elég korlátozott. A hasznosításnak a belföldi kereslet kielégítésére kell irányulnia, s egy éven belül meg kell kezdeni a hasznosítását, ami nem ruházható át és a gazdasági jelentőségének megfelelő díjat kell fizetni érte. Ezt az eljárást országonként külön-külön le kell folytatni, ami elég barátságtalan megoldás, úgyhogy számítani lehet rá, hogy a másik vállalat ott fog kellemetlenkedni, ahol csak tud. Ráadásul, ha elég erősek a piaci pozíciói, akkor nagyon hatásosan tudja akadályozni a nyersanyagok és az alkatrészek beszerzését és a piacra jutást.

Profitnövelés szabadalommal (Oldaltörés)

© Dudás Szabolcs
A fejlett szabadalmi kultúrájú országokban már megtapasztalhatták, hogy milyen hatékonyan lehet élni a szabadalommal járó jogokkal. Tudják és érzik, hogy nem érdemes szabadalmi perbe keveredni, mert abból jó nem sülhet ki. Ezért például az USA-ban nagy visszatartó ereje van a  szabadalmaztatás alatti feliratnak, a „patent pending”-nek . A szabadalmi bejelentés után a terméken vagy az iratain ezt már fel lehet tüntetni.

Noha a megadásig senkit nem lehet eltiltani a hasznosítástól, a figyelmeztetés mégis sok esetben eltántorítja a cégeket a másolástól, különösen akkor, ha az ezzel járó költségek is magasak. Szembesülve annak kockázatával, hogy a szabadalom megadása után ezek a befektetések elvesznek, a versenytársak rendszerint elállnak a másolástól a figyelmeztetés elolvasása után.

A szabadalmaknak saját értékük is van, amelyek növelik egy vállalat vagyonát. Értékesítésük lényeges bevételt jelenthet egy vállalatnak. Ezért sok cég olyan megoldásokat is levédet, amelyeket nem kíván saját maga hasznosítani. Az ilyen portfoliójú vállalatok szabadalomátadással bizonyos esetekben meg tudják oldani a közöttük lévő vitákat.

Vegyük azt az esetet, amikor az egyik vállalat úgy gondolja, hogy a másik szabadalombitorlást követ el, miközben az egyiknek szabadalma van egy olyan megoldásra, amelyet a másik hasznosítani szeretne. Megoldás lehet egy olyan kereszt-licencia szerződés, amelynek értelmében mindkét vállalat hasznosíthatja mindkét találmányt. Ezzel megtakarítják a perköltséget, és ha elkülönülő területeken működnek, akkor mindkét félnek előnyös lehet.

Egy szabadalmat védekezésre is lehet használni. Tegyük fel, hogy egy cég csak később akarja hasznosítani a találmányát, vagy egy saját maga által kifejlesztett szabadalomképes eljárást használ házon belül. Ha nem jelenti be a találmányát, akkor kiteszi magát annak a kockázatnak, hogy egy másik cég tőle függetlenül kifejleszti ugyanezt és szabadalmaztatja. A szabadalom birtokában megtilthatja találmánya hasznosítását, ezért érdemes idejében bejelentést tenni.

Ezek az utóbbi példák inkább a lehetőségek sokféleségét érzékeltetik. A szabadalmak államilag jóváhagyott módon korlátozzák a piaci versenyt. Ha ezt a tulajdonságát tartjuk szem előtt, akkor a segítségével magasan tarthatjuk az árainkat, tehát növelhetjük a profitunkat.

A jó cél érdekében (Oldaltörés)

Egy műszaki megoldás rossz célra is használható. A feltaláló úgy tudja megakadályozni, hogy rossz célra használják a megoldását, ha időben levédeti. Az oltalmazási eljárásnak vannak olyan melléktermékei, amelyek önmagukban is hasznosak lehetnek.

Ki lehet használni például azt a lehetőséget, hogy az eljárás közben közzéteszik a szabadalmi leírást. Ez a közzététel jól dokumentált, egyszerűen visszakereshető és igazolást is kérhető erről. Tehát ha valaki közkinccsé akarja tenni a műszaki elgondolásait, de biztosítékot akar, hogy senki se vonhassa kétségbe a jogait, akkor jelentse be és tegye közzé. Addig csak alaki vizsgálat történik, tehát közzétesznek olyan anyagokat – felfedezéseket, tudományos elméleteket – is, amelyekre nem lehet oltalmat kapni.

A szabadalmi leírásokban nemcsak a műszaki megoldásokat lehet megtalálni, hanem azokat a megfontolásokat, gyakorlati tapasztalatokat és tévutakat is, amelyek végül a megoldás létrejöttéhez vezettek. Ezek ismeretében el lehet kerülni azokat a buktatókat, amelyeket mások már megtapasztaltak. Az ismertetett megoldások túlnyomó többsége szabadon hasznosítható, mert csak az elbírálás alatt állók és az érvényes szabadalmak szerintiek védettek. Az információk visszakeresését segíti a nagyon részletes téma szerinti osztályozási rendszer és az a követelmény, hogy a szabadalmi leírásokban meg kell adni azoknak a szabadalmaknak a számát, amelyek a megoldás kiindulási alapjául szolgálhattak.

Ezek a stratégiaelemek egymás mellett is alkalmazhatók és így egy komplex stratégia építhető fel belőlük. Nagyon fontos feltétele a stratégiák alkalmazhatóságának az erős szabadalom. Az oltalmazási eljárás során a hivatal nem tud tökéletes bizonyságot szerezni a szabadalmazhatóság feltételeiről, ezért azt inkább egy szűrőnek kell tekinteni, amelynek során ésszerű ráfordításokkal kiszűrik a nem szabadalomképes megoldások nagy részét.

Egy szabadalom tehát kezdetben még nem áll túl stabil alapokon. De ahogy halad előre a műszaki fejlesztés és kezd alakot ölteni a termék, egymás után kell megoldani az előre nem látott problémákat. Eközben új ötletek körvonalazódnak, ezáltal újabb szellemi termékek keletkeznek, amelyek szintén védelem alá helyezhetők. Az egymásra épülő jogoknak ez a rendszere már egy olyan építményt képez, amelyből ha kiesne egy-egy tartóelem, akkor is megállna. Ezért aztán nem is kezdi el bontani senki, mert túl nagy erőfeszítés lenne teljesen eltüntetni, úgyhogy megmarad teljes egészében.

Ez a masszív építmény már szavatol a kellő védelemért és ennek köszönhetően a későbbi extraprofitért, a befektetések megtérüléséért, s azért is, hogy a vállalkozás a piac egy meghatározó szereplőjévé váljon. Mindez ellensúlyozza azt az igen magas kockázatot, amivel szembe kellett nézni a folyamat elején. Egy szabadalmat – az alapszabadalmat – tehát nem szabad végcélnak tekinteni. Ez csak egy tartóelem abban az építményben, ami oltalmaz egy emelkedő pályán lévő terméket.

Reményi Péter
Magyar Szabadalmi Hivatal

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Salgó Andrea (hvg.hu) Vállalkozás

Az üldözött zsenik ideje lejárt

Jobb esetben is évekig eltart, mire a találmányból üzleti siker lesz. A feltalálók körében gyakori "az üldözött zseni"-attitűd, másnéven feltalálói paranoia, ami sok esetben korlátozza a szabadalmak hasznosítását. A tudományos munka, az önerő hiánya pedig további akadályt jelenthetnek.

MTI Vállalkozás

Találmányból szabadalom?

Azzal mindenki tisztában van, ha kitalál egy műszaki megoldást, azt jogában áll levédetni. Ha biztosra akar menni, érdemes új és ötletes találmánnyal előrukkolnia. Arra a kérdésre, hogy mitől eredeti egy termék vagy eljárás, s hogy miként célszerű a szabadalmaztatási eljárást elindítani választ ad sorozatunk első része.

Átalakítják a 2022-es vb-re az európai selejtezők rendszerét

Átalakítják a 2022-es vb-re az európai selejtezők rendszerét

Havi egyszer kellene csak beszedni az új fogamzásgátló tablettát

Havi egyszer kellene csak beszedni az új fogamzásgátló tablettát

Szijjártó és a magyar űrhajós: lesz még meglepetés

Szijjártó és a magyar űrhajós: lesz még meglepetés

Napokig ömlött a szennyvíz a Mátrában

Napokig ömlött a szennyvíz a Mátrában

Elérhetetlen lett a bíróság honlapján a Handó Tündének hálálkodó levél

Elérhetetlen lett a bíróság honlapján a Handó Tündének hálálkodó levél

Lassan kiderül, mire számíthatnak a katás vállalkozók jövőre

Lassan kiderül, mire számíthatnak a katás vállalkozók jövőre