Az élettudományok területén dolgozó vállalatok, mint a gyógyszergyártók, a gyógyászati segédeszközgyártók, a gyógyszerpiaci disztribútorok, az egészségügyi szolgáltatók, illetve biotechnológiai cégek jelenét és jövőbeli kilátásait meghatározó globális trendek alapvetően 5 nagy csoportba sorolhatók - fogalmazott a Deloitte szakértője.

1. Öregedő társadalom

Az első trend a társadalom öregedésével van összefüggésben. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) nagyságrendi becslése szerint a 60 év feletti populáció 1950-ben 200 millió emberből állt, 2000-ben ez a szám már 700 millió volt, a 2025-re várható érték 1,2 milliárd, 2050-ben pedig 2 milliárd lesz ezen korcsoport tagjainak száma. A népesség növekedése ennél lassabb mértékű, ami azzal jár, hogy nem csak az idősek abszolút nagysága, hanem a népességen belüli arányuk is növekedni fog.

Jászkúti Bertalan

Deloitte

A társadalom öregedésével párhuzamosan nő az egészségügyi kiadások nagysága is, a két hatás együtteseként az egyes országokban a bruttó hazai termék (GDP) egyre nagyobb részét fordítják egészségügyre: nagyságrendileg 1960-ban ez az összeg 3-5 százalék volt átlagosan világszerte, jelenleg pedig mintegy 7-9 százalékra tehető, sőt, a fejlettebb országokban a 10 százalékot is eléri, miközben a világ vezető gazdasági hatalmában, az Egyesült Államokban ez ez arány mintegy 14 százalék.

2. Költségcsökkenés és hatékonyság

Az egészségügyi kiadások növekedésével párhuzamosan a második fontos globális trend abból áll, hogy az élettudományi cégeken egyre nagyobb a nyomás a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése terén, azaz, hogy olyan innovatív megoldásokat hozzanak be, amelyek összességében csökkentik a társadalmi kiadásokat.

Ezt a tendenciát mutatja az is, hogy a generikus gyógyszervállalatok (azok a társaságok, amelyek nem az eredeti szabadalom kifejlesztői, tulajdonosai)), komoly mértékben törtek előre a jelentősen drágább gyógyszereket kínáló, ugyanakkor az elmúlt 10 évben a kutatási/fejlesztési eredményekben jelentős hatékonyságcsökkentést elszenvedő  innovatív cégekkel szemben a különböző piacokon.

A költségcsökkentési igényt az is elősegítette, hogy az egészségügyi piacokon sok országban jellemzően az állam, illetve valamilyen állami biztosító a termékek és szolgáltatások legnagyobb vásárlója, így a fiskális konszolidáció, a költségvetési hiány csökkentése is az árak csökkentésének irányába hat.

3. Tapasztalati-alapú gyógyászat (Evidence based medicine)

Fontos tendencia az is, hogy egyre több országban előnyben részesítik a tapasztalati úti kezeléseket, az ún. evidence based medicine eljárásokat. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozók, azaz az intézményi vásárlók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a bizonyítottan hatékony terápiát elősegítő termékekre, mintsem  a múltbeli tapasztalatokra és megszokásokra,a finanszírozási döntések meghozatalakor.

Jászkuti Bertalan szerint a szektor cégeinek ebből adódóan fel kell arra készülniük, hogy egyre több forrást kell koncentrálniuk a hatékonyság mérhetőségére. Ez egyrészről azt jelenti, hogy az informatikára nagyobb hangsúlyt kell helyezni, ami a fejlesztések ezen területre való nagyobb fokú koncentrálását jelenti, másrészt pedig figyelembe kell venni, hogy a megelőzés, a diagnosztika a kezeléshez képest felértékelődik. Globális szinten megfigyelhető, hogy egyre nagyobb arra az igény, hogy ki kell szűrni azokat a gyógyszereket és szolgáltatásokat, amelyek nem hatékonyak - fejtette ki a szakértő, aki hozzátette, hogy az így felszabaduló pénzeket egyre nagyobb mértékben a megelőzést szolgáló eljárásokra költik az döntéshozók.

4. Extenzív növekedés

Negyedik trendként azt lehet megemlíteni, hogy az előbbiekből adódóan (leginkább a jelentős innovációs és hatékonysági nyomás, illetve a házon belüli innovatív kutatások jelentős költsége és kockázata) az élettudományok terén működő cégek esetében tovább gyorsul az  extenzív növekedési lehetőségek kihasználása az organikus növekedéssel szemben. Az újabb és újabb megoldások kifejlesztése és piacra vitele, az egyre inkább globális piacok megfelelő időzítés melletti elérése várhatóan további ösztönzést ad a szektor vállalatai számára, hogy különböző együttműködési formákban kooperáljanak egymással (stratégiai együttműködés, közös termékfejlesztés, termékek összecsomagolása, akvizíció/egyesülés).

Az egészségiparon belül alszegmensek közötti határok elmosódása is egyre jellemzőbb az, azaz ma már nem számít meglepőnek, ha például egy generikus gyártó disztribútort, vagy éppen biotechnológiai céget vásárol, illetve egy gyógyászati segédeszközgyártó a gyógyszergyártóval közösen fejleszt ki és csomagol egy megoldást.. Jászkuti Bertalan ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az elmúlt 15 évben az innovatív kutatásra fordított összegek nagyságrendileg megtriplázódtak, de korántsem nőtt ennyivel a hatékonyság (a kifejlesztett, hatóságok által elfogadott, bizonyított és piacra vitt hatóanyagok száma jelentősen csökkent ebben az időszakban), amely számos gyógyszergyártót arra ösztönöz, hogy a költséges, időigényes és kockázatos házon belüli kutatások helyett az adott területen már jelentős kutatási eredményeket elért vállalattal együttműködésre lépjen.

5. Feltörekvő piaci fókusz

Az ötödik trendszerű folyamatot a legegyszerűbben talán feltörekvő piaci fókusznak lehetne nevezni, azaz egyre jellemzőbb, hogy a kevésbé fejlett piacok felé fordulnak az élettudományi vállalatok. Ezeken a piacokon (Ázsia, Latin-Amerika, Kelet-Európa) egyrészről olcsóbb az előállítás, illetve a kutatás-fejlesztés, de ennél is egyre inkább fontosabb, hogy ezek kifejezetten nagy és növekvő felvevő piacok, ahova könnyebb bejutni, ha az adott cég jelen van a termelésben és az előállítás egyéb szakaszaiban.

Összefoglalásképp azt lehet mondani, hogy az élettudományok vállalatait talán még a többi iparág cégeinél is nagyobb mértékben mozgatja a globalizációs folyamat - fogalmazott Jászkuti Bertalan, aki szerint az eddig említetteken túl a regulációban és az információáramlásban is tetten érthető ez a tendencia.

Hogyan hat ez a magyar gyógyszeriparra?

A fent említett trendekből a magyar gyógyszeripar is profitálhat, mint ahogy eddig is profitált - véli a szakértő. A lehetőségek a komoly magyar gyógyszeripari történelemből adódnak, a szektor ugyanis bár rendelkezik innovatív kutatás-fejlesztési tradíciókkal, de jellemzően mégis generikus vállalatokból áll. A nagy hazai gyártók az elmúlt 15 évben jelentős beruházások során nagyságrendi kapacitásnövelést valósítottak meg és sikeresen voltak képesek ezen kapacitásokat különböző exportpiacokon lekötni. 

Kérdéses azonban, hogy milyen lehetőségei vannak a jelenlegi helyzetben a négy nagy gyártón - azaz a Richteren, az Egisen, a Teván és a Chinoinon - kívüli, kisebb magyar cégeknek? Jászkuti Bertalan szerint globálisan általában a kisebb gyártóknak akkor lehet hosszú távú létjogosultsága, ha képesek hatékony és gyors kutatás-fejlesztést megvalósítani, mégpedig azokon az "érzékeny", gyorsan növekvő területeken (ilyen többek között az onkológia, a cukorbetegség, a fertőzéses betegségek és a bőrgyógyászat), amelyek egyre inkább a gyógyászat fókuszába kerülnek.

A hazai, alapvetően generikus környezetben a kisebb gyártóknak szembesülniük kell azzal a globális generikus piacokra jellemző trenddel, hogy egyre kevesebb globális játékos uralja a piacot, akik nagy volumenben és nagy piacra termelnek, és ebből adódik költséghatékonyságuk, illetve versenyelőnyük is. A globális generikus cégek egyre inkább teret nyernek, a kicsik pedig akkor maradhatnak fenn, ha egy-egy márkanevet sikeressé tudnak tenni az adott piacon - fogalmazott a szakértő.