A biogáz alapvetően a szerves anyagok levegőtől elzárt térben történő bomlásakor keletkezik. A gáz összegyűjthető, elégethető, és így villamos- vagy a hőenergiává alakítható, a fűtőértéke pedig fele a földgázénak. Reiniger Róbert elmondta, hogy a biogáz hasznosítása Európa szerte leginkább három területen terjedt el, és a hazai fejlődés ugyanezen területeken várható.

Akár 2-3 év alatt megtérül egy gázmotor?

Az egyik terület a kommunális hulladéklerakók, ahol a szigetelt tárolókba elhelyezett hulladékban lévő szerves anyag bomlásakor fölszabaduló biogázt összegyűjtik. Az uniós és a magyar szabályozás is kötelezővé teszi, hogy a felszabaduló, a széndioxidnál huszonötször erősebb üvegházhatású metánt tartalmazó biogázt a szemétlerakók tulajdonosai összegyűjtsék, és hasznosítsák, vagy az elégetéséről gondoskodjanak.

Egy bizonyos méret alatt ez egyszerű elégetést, úgynevezett elfáklyázást jelent, a nagyobb telepeken – nagyvárosok mellett – azonban már érdemes gázmotorokat vásárolni, melyekben a biogáz villamos energiává alakítható. 

A beruházás nagyon hamar, akár 2-3 év alatt megtérül, így egyértelmű, hogy minden nagy szeméttelep gazdasági érdeke a biogáz hasznosítása. Magyarországon jelenleg Nyíregyházán, Debrecenben és Sopronban van biogáz hasznosítás, de az EU támogatással megvalósuló jelentősebb hulladékgazdálkodási rendszerek mindegyikében (Közép-Duna, Mecsek-Dráva, Győr, stb.)  tervezik. 

Jelentősen csökkenthető költségek

A másik keletkezési hely a szennyvíztisztítókhoz köthető, ahol az iszap kezelése során keletkezhet biogáz. Itt a legalább napi 15 ezer köbméter kapacitású telepeken éri meg a beruházás, és a gázmotorral termelt villamos energia az egyébként rendkívül energiaigényes telepek villamos energia szükségletének mintegy 25-30 százalékát fedezi, továbbá a gázmotor hulladékhője, vagy a felesleges gáz elégetése során fölszabaduló hőenergia az épületek fűtésére  és a technológiai hőigény kielégítésére is használható.

Magyarországon jelenleg kb.100 olyan szennyvíztisztító telep van, amelyik kapacitása több mint 15 ezer köbméter naponta. Ebből mindössze tizenötben működik olyan anaerob iszapkezelés, amely biogázt is termel. Az EU támogatással megvalósuló nagyobb telepek mindegyikében tervezett a biogáz-hasznosítás is.

Egyelőre fél tucat biogáz telep van Magyarországon

A harmadik terület a mezőgazdasági termeléshez köthető és némileg eltér az előző kettőtől. Itt nem egy meglévő hulladékgyűjtő helyen vagy szennyvíztisztító telepen keletkező gáz hasznosításáról van szó, hanem éppen a gáz előállítása és hasznosítása érdekében alakítják ki a jellemzően állati eredetű szerves hulladékok gyűjtésének és hasznosításának rendszerét. Az országban egyelőre megközelítőleg fél tucat ilyen telep működik, és a beruházás 3-5 év alatt térül meg – hangsúlyozza a Deloitte szakembere.

Ha ez ilyen jó üzlet, akkor adódik a kérdés, miért nincs minden városban legalább három ilyen telep. Nos, a válasz egyszerű: a szükséges állati eredetű szerves anyag nagy mennyiségben (gazdaságos szállítási távolságon belül) viszonylag kevés helyen áll rendelkezésre. 

Mit hoz a jövő?

Az iparág jövőjével kapcsolatban Reiniger Róbert elmondta, hogy az EU-s támogatásoknak illetve az egyszerű gazdasági racionalitásnak köszönhetően a biogáz-hasznosítás a következő évtizedben gyorsan fejlődő üzletág lesz. Elég csak megnézni a nyugati példákat, és rögtön látszik, hogy ott nagy regionális hulladéklerakók és szennyvíztelepek vannak, és nem településenként egy-egy kisebb méretű. Ezeken a nagy telepeken pedig mindenhol hasznosítják a biogázt, jelentősen csökkentve ezzel a létesítmény üzemeltetési (elsődleges energiahordozó) költségeit.